Hiába vetett ki Ciprus egyszeri adót a bankbetétekre, minden ott folytatódott, ahol a pánikhangulat előtt abbamaradt.
Közel egy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy Ciprus csakis a gazdag bankbetétesekre kirótt egyszeri különadóval tudja rendbe szedni a pénzügyeit, amely lépés azonban első olvasatra veszélyesnek tűnt. Az a veszély fenyegetett ugyanis, hogy ha az eurózóna egy tagja megadóztatja a bankbetéteket, azzal pusztító lavinát indíthat el, melynek végén már nem csak a szigetországban, de valamennyi bajban lévő eurózóna tagországban hosszú sorok kígyózhatnak a bankok előtt. Bizalmatlanság, bankpánik, pénzügyi összeomlás. Nos, a vészmadaraknak ezúttal sem lett igazuk. Az eredeti elemzés itt érhető el.
„Ha nincs hír, az jó hír" - tartja a mondás, ami kiválóan példázza, hogy az egy évvel ezelőtti ciprusi pánik a vártnál sokkal gyorsabban megoldódott, és nyoma sem volt tovagyűrűző negatív hatásoknak. Sőt, ki hinné, hogy a bankbetétekre kivetett egyszeri adó után egy évvel már több offshore vállalkozást alapítanak Cipruson, mint a gondok előtt, az orosz pénzemberek pedig továbbra is rendületlenül viszik a pénzüket az offshore- és adóparadicsomként számon tartott szigetországba.
A gazdasági szereplők jól láthatóan valóban elhitték, hogy a bankbetétek megadóztatása egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt, és mindent ott folytatnak, ahol az első viharfellegek megjelenése előtt abbahagyták.
A történetnek természetesen van egy olyan olvasata is, hogy az orosz milliárdosok a történtek után is még mindig jobban bíznak Ciprusban, mint a saját bankrendszerükben, a legfőbb tanulság azonban sokkal inkább az, hogy egy pánik után mennyire gyorsan képes normalizálódni a helyzet. Ha egy válságra az illetékesek gyors és határozott lépéssel válaszolnak, akkor nem kell tovagyűrűző hatásoktól tartani sem akkor, ha az államkötvények tulajdonosait éri nem várt veszteség - Görögország - sem akkor, ha a bankbetéteket adóztatják meg.
Az eurózóna válságkezelése sokáig bátortalannak tűnt, a politikusok pedig vonakodtak megtenni a valóban húsba vágó lépéseket, a görög és a ciprusi eset azonban kiválóan mutatja, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor különösebb kockázat nélkül lehet élni akár a részleges csőd eszközével is. Ha ez a helyes lépés és ettől a válság megoldódik, továbbá valóban hihető, hogy nem lesz következő alkalom, akkor a befektetőknek és bankbetéteseknek eszük ágában sem lesz menekülni, sorban állni vagy dominókat döntögetni.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Így látják mások az egykulcsos adót
A részeges férfi esete az előrejelzéssel
Magyarország nem Argentína - szerencsére
A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések
Egy rossz reflex rángatja a forintot
Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő
