Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Itt a Magyarország számára is követendő recept

2014.03.05. 08:31 Pénzügyi Szemle

Még soha egyetlen feltörekvő piac sem vált fejlett országgá úgy, hogy a külföldtől és a külföldi tőkétől várta a megváltást.

Az elmúlt egy hónapban mást sem hallottunk a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, mint hogy eljött számukra a vég, mondván a fejlett világ jegybankjainak monetáris szigorítása elszívja előlük a levegőt. A feltörekvő devizákra gyengülés vár, a kamatok felmennek, a fejlett világból érkező tőkebeáramlás elakad. Michael Spence, Nobel-díjas közgazdász rámutat ugyanakkor, hogy alaposan túl lett lihegve ez a kérdés. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_49.jpg

A professzor leszögezi, hogy az egész kérdés egy alapos félreértésen alapul, mégpedig azon, hogy a feltörekvő piacoknak feltétlenül szükségük van a külföldi tőkére ahhoz, hogy stabilan növekedjenek. Ez a megállapítás nagyon távol van az igazságtól, sőt kijelenthető, hogy a világháború óta egyetlen sikeres feltörekvő piac sem volt, amely a külföldi tőkének köszönhette volna a felemelkedését. Egytől egyig saját erőből, hazai megtakarításból és hazai pénzekből finanszírozott beruházásokból váltak sikeressé.


Két gond adódik ezen a ponton. A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt mintegy hét évtizedben alig volt olyan feltörekvő piac, amely fejlett gazdasággá tudott volna előlépni. Tajvan, Japán és Dél-Korea említhető pozitív példaként. Az országok többségének nem sikerült ez az átmenet, benne ragadtak az ún. közepes fejlettség csapdájában (middle-income trap), vagyis egy közepesen fejlett állapotot el tudtak érni, a fejlődésük azonban ezen a ponton megrekedt.

Hogy miért? Talán pont a fenti szemlélet miatt, vagyis azért, mert a többség túlságosan is a külföldről jövő tőkére alapozott a hazai megtakarítások helyett. Az elmúlt egy hónap eseményei remekül szemléltetik ezt a hibás gazdaságpolitikát, vagyis jól látható, hogy főleg azok a feltörekvő piacok kerültek bajba, akik korábban túlságosan is a külföldi tőkére alapoztak, vagyis tartósan mínuszos folyó fizetési mérleggel működtek.

A könnyebbik utat követve még soha senkiből nem lett fejlett ország, és vajon mi lenne annál könnyebb, mint úgy finanszírozni egy fellendülést, hogy az adott ország kölcsön vesz külföldről és abból igyekszik megvalósítani a növekedését. Ez a könnyű és egyben a hibás út, amit mindenképpen el kell kerülnie annak a feltörekvő országnak, amely a fejlettek közé szeretne előlépni.

A helyes út az, ha a feltörekvő ország a hazai megtakarítások felépülését ösztönzi, a fejlődéshez szükséges beruházásokat hazai tőkéből valósítja meg, a külföldi tőkére pedig csak korlátozott mértékben alapoz (negyedik javaslatként természetesen érdemes megemlíteni, hogy tartósan többletes folyó fizetési mérleggel működik). A professzor szavai minket magyarokat optimizmussal tölthet el, a hazai gazdaságpolitikán ugyanis mintha pontosan ezeket a törekvéseket lehetne felfedezni az elmúlt években…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A nagy nyugdíj-kutyaszorító

Nem lehet minden csődöt elkerülni

Ide kellene felkerülni Magyarországnak

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

Így látják mások az egykulcsos adót

A részeges férfi esete az előrejelzéssel

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr305832100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

humboldt 2014.03.05. 10:22:19

"A könnyebbik utat követve még soha senkiből nem lett fejlett ország, és vajon mi lenne annál könnyebb, mint úgy finanszírozni egy fellendülést, hogy az adott ország kölcsön vesz külföldről és abból igyekszik megvalósítani a növekedését."

Igen, a kölcsöntőke, amit alapvetően az állami bürokrácia allokál, és soha nem térül meg, valóban ölni tud. Ez bármilyen színezetű kormányzás esetén fennáll.

Amire viszont égető szükség van, az a külföldi MŰKÖDŐTŐKE, amit a jelenlegi kormány politikája taszít.

A terlmelési tényezők: a belföldi tőke, a hazai természeti adottságok, a munkaerő és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

Hosszabb távon belső erőből egyedül a munkaerő minőségét lehet emelni a közoktatási, felsőoktatási és szakképzési rendszer piacorientált fejlesztésén keresztül, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások.

Ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

Ha a munkaerő minőségét erodálja és a külföldi működőtőkét taszítja a kormányzás, abból egy nagyon szomorú történet lesz.

inkvisitor 2014.03.05. 10:44:30

Azért érdekes, hogy mindhárom felemelkedett társadalom magas népsűrűségű, viszonylag nagy népességű és természetes erőforrásban viszonylag szegény terület.
Amúgy Japán már 1910-ben is nagyhatalmi státust ért el a környezetében. D-Korea és Taiwan, ami ténylegesen kilőtt, viszont mindhárom említett ország némileg különleges helyzetben volt, minthogy erősnek kellett lenniük hogy ellen tudjanak állni a nagy kommunista szomszédoknak.
Felmerül a kérdés, hogy a felemelkedésükben milyen szerepe volt ennek.

2014.03.05. 11:36:34

@humboldt: Köztudott volt mindig is, hogy fidióták alatt nem szabad vállalkozni.
És ezt újra és újra be is bizonyítják ezek a majmok!

on the other hand 2014.03.05. 12:46:45

Hát... nem tudom, pedig bírom Spence-t. Addig a dolog kétségtelen, hogy nem láttunk túl sok sikeres felzárkózási kísérletet a 2. vh után. Szerintem viszont az a két egyértelmű példa, amit láthattunk, az pont hogy igényelte a külföldi tőkét. Írország a feldolgozóiparába, D-Korea pedig pl. az oktatásba ölt irgalmatlan mennyiségű külső forrást. A kevés jó példa miatt pedig a kérdés meg is fordítható: találunk-e olyan országot, amelyik külföldi tőke nélkül tudott felzárkózni? Szerintem nem. Gyengébb kérdésként: találunk-e olyat, amelyik a külföldi tőkére alapozva látványos kudarcot vallott (vagyis még a middle income trap fázisát sem érte el)? Szerintem nem.

Szóval szerintem ez egy összefüggéseiben leegyszerűsítő állítás. Az kétségtelen, hogy fejlett ország nem lehet az, ahol az állampolgároknak nincsenek megtakarításai. De innentől az ok-okozati összefüggések elég bonyolultak.

bankvezér 2014.03.05. 22:05:52

"Még soha egyetlen feltörekvő piac sem vált fejlett országgá úgy, hogy a külföldtől és a külföldi tőkétől várta a megváltást."

Szerintem a piacból soha sem lesz ország. A Piac csak megmarad piacnak.:))

Melampo 2014.03.06. 00:14:56

Ha ezért Nobel-díjat adnak egy közgazdásznak, akkor nekem minimum kettőt kellene kapnom. Vagy hármat.

melampo.blog.hu/2013/07/31/a_mas_penze_423

unionista (törölt) 2014.03.06. 01:41:52

@inkvisitor:
városállamok tudtak felzárkózni. egy sziget, egy félsziget néhány egymással versengő pontja vonzza magához a népességet.

Az evolúció megfordítója... vissza a fára! (törölt 2014.03.06. 04:47:06

@inkvisitor: Tajvan, Dél-Korea és Japán esetén is a hadiipar húzott nagyot a felemelkedésen első körben. Elszigeteltek voltak, mindent maguknak kellett gyártani. Tajvanon pl. a Japán megszállás is sok pozitívumot hozott: infrastruktúra, ipar, bányászat, munkakultúra, fegyelem. Míg Kínában és Koreában a japánokra megszállókként tekintenek, Tajvanon kellemes emlékeik vannak róluk és imádják a japánokat, és persze a pénzüket.
Sokan azt hiszik, a nagy technológiai cégek a semmiből nőttek ki ezekben a viszonylag kis országokban és a rizsföldről hirtelen programozók és mérnökök nőttek ki. Pedig a hadiipar miatt fejlődött elsősorban a gazdaság a kezdeti időkben. A nemzetközi elszigeteltség, a kommunista veszély fennállt, a jobboldali diktatúrák erőszakkal is végigvitték a modernizációt. Dél-Korea és Tajvan is iszonyú kemény jobboldali diktatúra volt évtizedeken át. De volt fejlődés és eleve az ázsiai kultúrák takarékoskodása, pénzközpontúsága, pénzimádata is segítette a belső felhalmozást. A diktatúra megdőlt: Japánban 1945-ben, Koreában és Tajvanon a 80-as évek végén. És hirtelen kilőttek. Először szarokat gyártottak, majd a tőkét visszaforgatva egyre jobbak lettek. Ma már világelsők mindenben.
Most Kína próbálja másolni az útjukat. A demokratikus nyitás ugyan csak a gazdaságban érezhető, mellette kőkemény diktatúra van, de ez is elég, hogy növekedjenek. Kínának amúgy sem való a szabadság, egy akkora ország nem lehet demokrácia. A kínai mentalitástól is idegen a felelősségvállalás, demokratikus, plurális reform.
Neki a jólét elég, nem kell nekik a nyugati demokrácia.

A kistigris államokban a diktatúra eltörlése, a demokrácia kibontakozása után az egész társadalom profitált.

Ebből lett Hankook, Samsung, Daewoo, KIA-Hyundai, HTC, Acer, ASUS stb. Olyan cégek, amilyenek sose lesznek Magyarországon.

A cseheknél is ilyesmi volt: erős nehézipar és hadiipar, gépgyártás, majd a diktatúra leomlása után a privatizáció nem rabló módon ment végbe, hanem a társadalom profitált belőle. Ma a csehek messze a magyarok előtt járnak.

Magyarországon elképzelhetetlen ez a felelős, fejlődésre építő politika. A magyarok tologatnak mindent, belesüppedtek a nagy semmibe.
Egy kormány sem csinált semmit, ami

Az evolúció megfordítója... vissza a fára! (törölt 2014.03.06. 04:51:01

ja, még annyit, hogy Magyarországon gond lesz a képzett munkaerő hiánya is egy idő után

aki kicsit is értelmesebb, az már átmegy Ausztriába, nem fog magyar bérért szarakodni
ezt a kistigris országokban nem tudták könnyen megtenni, zártak voltak
a magyar előtt meg nyitva a határ, ha lát egy jobb állást, nem vár a magyar csodára, megteremti magának a jólétet nyugaton

esefe 2014.03.06. 05:35:47

A tótok mégis a 2003-as 25%.os GDP hátrányukból előnyt kovácsoltak 2010-re. Ugye az idegen tőkének köszönhetően fejlődtek 2007-ben tíz százalék felett, mikor mi nullával fejlődtünk? Mivel tót tőke gyakorlatilag nincs is.

Ma huszonöt százalékkal magasabb a tót átlagfizu, mint a magyar. 2003-ban majdnem fordítva volt. Igaz ez még sok mindenkire igaz, annyiban mindenképp, hogy 2003 után akik mögöttünk voltak, ma előttünk járnak kivéve az oláhokat meg a bolgárokat, de ők fényévekre voltak még tőlünk is.

midnight coder 2014.03.06. 06:11:21

Szerintem a II világháború óta három viszonylag csóró ország emelkedett ki: Japán, Dél-Korea, Kína. Jó, Japánnak előtte is volt ipara. De ez a három igazi sikersztori van, és mind a három a külföldi tőkére alapozott.

BelaVak 2014.03.06. 06:40:46

Remelem a sikerreceptben benne van a bankok elleni szabadsagharc es a penzehes allamositas is, mert akkor pont jo uton jarunk.
Egyebkent meg az, aki szerint Japan vagy DelKorea amerikai segitseg nelkul, az amerikai financtoke es ipar elleni szabadsagharcban tart ott, ahol,az nyugodtan adja vissza a kozgazdaszdiplomajat, mindenkinek jobb lesz.

Hidvégi Mihály 2014.03.06. 06:51:14

"...A professzor szavai minket magyarokat optimizmussal tölthet el, a hazai gazdaságpolitikán ugyanis mintha pontosan ezeket a törekvéseket lehetne felfedezni az elmúlt években…"

Igen, ez alighanem így van: egy ország csak a maga erejéből tud naggyá lenni. Ezt nem látták, tudták az MSZP-Szdsz kormányok idején.

S ezt nem tudja Orbán sem, így én igen optimistának vélem a blogger utolsó mondatát. Én nem látok ilyen törekvéseket, inkább olyanokat, hogy Orbán rohangál az egész (keleti) világban, honnét kaphatna egy kis túlélő-pénzt. Elengedte a baltás gyilkost, hátha jön onnét pénz, nem jött, bezsebelte a Manyup pénzt, az elment úgy, hogy látszatja nincs, tönkreteszi a nagy közműszolgáltatókat, ezzel feléli a jövőt is, ez a hajó is elmegy így rövidesen. Államosít, a magántulajdont nem tiszteli. Honnan hát az optimizmus, kedves bloggerem?

kigyurt álat 2014.03.06. 07:05:39

Végre valaki pedzegeti az igazságot.
Nyilván nem hasznontalan a külföldi tőke sem, amennyiben hosszútávú beruházások történnek és nem spakulatívak. De többnyire az utóbbiak, ez a probléma.
De az biztos, hogy a hazai tőke beruházásaival nagyságrenddel nagyobb fejlődés lenne lehetséges. Ennek feltétele persze, hogy a tőketulajdonosoknak legyen annyi esze és társadalmi felelősségvállalása (ami nem egyenlő az adakozással), hogy a nyereséget visszaforgassák az iparba és ne offshore számlákon tárolják. Nálunk a rendszerváltás utáni két évtizedben többnyire nem az ilyen felelősen gondolkodó vállalkozók tudtak tőkét felhalmozni, hanem rablógazdálkodók kaparintották meg azt.

@midnight coder: Mindhárom országnak saját tulajdonú nagyvállalatai vannak, már Kínának is, nem csak külföldi bérgyártásban dolgoznak. Az biztos, hogy Japán és Korea külföldi műszaki cikkek másolásával kezdték, majd ebből nőttek ki a saját vállalataik, ezt meg nem a külföldi befektetésekből finanszírozták.

inkvisitor 2014.03.06. 07:23:57

@kigyurt álat: Igen, a hoszú távra tervező befektető tőke nagyon is hasznos, de az csak oda jön, ahol biztonságban érzi magát.
Ahol folyton zaklatják, mindenféle indokkal fejik, onnan elmegy, és a helyére csak a rövid távú meggazdagodásban érdekelt spekulatív tőke jön, ami viszont csak rombol. Lásd Mo.

kigyurt álat 2014.03.06. 07:39:28

@inkvisitor: mint például az autógyárak, amelyek 2 évtizede itt vannak? Nagyon egyoldalúan látod a dolgot. Ami a válság óta nem jön, az épp a spekulatív tőke, és nem is hiányzik, mert szokta felverni például az ingatlanárakat.
Ami a legnagyobb probléma az az, hogy a hazai nagyvállalkozók többnyire spekulánsként viselkednek, tisztelet a kivételnek. Például Csányi legalább kolbászt is gyárt.
Talán nem tökéletes a példa, de miért kell a Prezinek vagy a társainak külföldre mennie ahhoz, hogy beruházót találjon? Abszurdum. Szemléletváltás kell, nem siránkozás.

is 2014.03.06. 08:00:52

Namost a poszt témája az egy dolog, arról lehet beszélni. de az egy ilyen típusú blognak evidens kellene, hogy legyen, hogy az elmúlt években EGYÁLTALÁN nem ezt a gazdaságpolitikát követte Magyarország. Konkrétan a jövőre szóló beruházások a béka segge alá mentek vissza, cserébe az azonnali fogyasztást rezsicsökkentéssel és társaival ösztönzik, a meglévő vagyont (manyup) pedig azonnal felélik.

Nagyot esett a blog hitelessége ezekkel a zárómondatokkal.

is 2014.03.06. 08:06:06

@kigyurt álat: "mint például az autógyárak, amelyek 2 évtizede itt vannak? "

nagyon jó példa, az összes autógyárat NEM Orbán idején szerződték, és azt tényleg nehezebb elvinni. de talán nézzünk egy picit körbe, és gondolkodjunk el, hogy az ezredforduló környékén hogyan is lett, hogy az Orbán kormány köszönte, és elküldött több külföldi tőkés autógyárat is Szlovákiába, ahol azóta erre építve röhögve leköröztek minket, eurojuk van és társai?

meg azt is kérdezzük meg, hogy jó ötlet volt-e duplájára emelni akkor a minimálbért, hogy a teljes textilipar 2 év alatt elhúzzon Romániába, mert azt bizony egyszerű volt áttelepíteni?

Szevasztok 2014.03.06. 08:21:11

"negyedik javaslatként természetesen érdemes megemlíteni, hogy tartósan többletes folyó fizetési mérleggel működik"

Azért ezt nemcsak mellékesen jegyeztem volna meg. Talán ez az igazi kulcsa a dolognak nem?

Vagyis az, hogy egy társadalom képes legyen kevesebbet felélni, mint amennyit előállít. Ha ez az egyetlen feltétel teljesül, akkor idővel minden rendbe jön.

mrZ (törölt) 2014.03.06. 08:23:23

A merkantilista hozzállás sem tud egy országot felemelni, a természet és a polgi brutális kizsákmányolása nagyon korlátos. Az ár milliárdok nyomorúsága, lerabolt környezet.
Szerintem nincs olyan hogy fejlődés, ha nincs mögötte emberi minőségi/társadalmi gyarapodás.
A pénzügyi feudálkapitalizmus és a bürokratikus mindentjobbantudó állam pedig a butaságra és önzésre épül, így az egyet előre kettőt hátra lassú hanyatlás biztosra vehető minden olyan tipusú országban. Amikor arról beszélnek hogy megálló közepes fejlettség, csak (hami)s önigazolásokkal (stat, tanulmányok,) fedik el az erodálódó társadalmat. Az entopia sokkal erősebb mint a jelenlegi emberi képesség.

kigyurt álat 2014.03.06. 08:44:56

@is: minek orbánozol itt, nem ez a téma. Akkor már felhozhatnád Gyurcsányt is, aki évi 100 milliós osztalékot vesz ki az aranytojást tojó tyúkjából, amit a rendszerváltás után az államtól ingyen kapott, de csak a politikai karrierjét építgeti belőle mindenki kárára, értelmes gazdasági fejlesztés megvalósításához már hüye. Vagy a pénzügyi-kereskedelmi spekulációkból meggazdagodott Bajnait és a háttérben megbúvó haverjait, akik közül többen rajta lennének a top 100-as listán, ha nem titkolnák a vagyonukat.
Ez a probléma, hogy felelőtlen, tolvaj kezekben van a hazai tőke, nem a külföldi autógyárak.

Még Ausztráliában is mostanában zárják be a GM és a Ford gyárait, nem éri meg nekik ott tovább működni, mert az utóbbi 1-2 évtizedben időben jelentősen nőtt az életszínvonal és a munkabérek. Megtehetik, hogy kivonulnak, mert a fő tulajdonosok nem odavalósiak és semimlyen szállal nem kötődnek az országhoz. Amerikából nem fognak kivonulni sose, ahogy Németországból se a Mercedes és Japánból se a Toyota és a többiek. Ennyit a külföldi autógyárak hosszú távú hasznosságáról.

kigyurt álat 2014.03.06. 09:05:45

A másik kedvencünk a hazai bankszektor, a bankszövetség alelnöke még most is képes megmagyarázni, hogy veszteségesek, mert szerinte a külföldi tulajdonosok által kivett osztalékot le kell vonni a nyereségből. Ez megint mindenkit hülyének néz:
www.vg.hu/penzugy/bankszektor-a-nyereseg-valojaban-veszteseg-422686
A másik amit említ a "kombinált eszközökkel történt tőkerendezések", ami semmi mást nem jelet, csak azt, hogy egyik számláról a másikra tologattak valamennyi pénzt azért, hogy nyereség helyett veszteséget tudjanak felmutatni. Megáll az ember esze.

2014.03.06. 09:09:14

@kigyurt álat: Mindhárom országnak saját tulajdonú nagyvállalatai vannak, már Kínának is, nem csak külföldi bérgyártásban dolgoznak. Az biztos, hogy Japán és Korea külföldi műszaki cikkek másolásával kezdték, majd ebből nőttek ki a saját vállalataik, ezt meg nem a külföldi befektetésekből finanszírozták. "
Nem figyeltél. Arról van szó, hogy a cikk írója, félreértelmezve egy kózgazdász eszmefuttatását, kideríti, Magyarország jó úton jár, mert nem kell a nyugati karvalytőke.
Erre felhoz olyan példákat, amelyek épp az ellenkezőjét bizonyítják!!!!
Japán, Dél-Korea, Taiwan!
Az összes termékük, amivel most tarolnak, úgy lett piacképes, hogy amerikai vagy európai gyártó oda vitte a gyártást .
Mostanra persze lehet már saját márkáról beszélni, de ugye az autógyártást nem ők találták fel? Ugye először más gyártók levetett termékeit másolták?

nyuggernyúzó 2014.03.06. 09:11:47

Rizsa a köbön. A követendő recepet, kellő számú jól felnevelt gyerek. Ennek nyoma sincs Mo-n, így normális jövő sem lesz.

2014.03.06. 09:12:55

@kigyurt álat: Ami a válság óta nem jön, az épp a spekulatív tőke, és nem is hiányzik, mert szokta felverni például az ingatlanárakat."
A spekulatív tőke itt van. Az finanszírozza most Magyarországot. Állampapírt vásárol. Vezető képviselője a Templeton.

2014.03.06. 09:22:59

@kigyurt álat: "Még Ausztráliában is mostanában zárják be a GM és a Ford gyárait, nem éri meg nekik ott tovább működni, mert az utóbbi 1-2 évtizedben időben jelentősen nőtt az életszínvonal és a munkabérek. Megtehetik, hogy kivonulnak, mert a fő tulajdonosok nem odavalósiak és semimlyen szállal nem kötődnek az országhoz. Amerikából nem fognak kivonulni sose, ahogy Németországból se a Mercedes és Japánból se a Toyota és a többiek. Ennyit a külföldi autógyárak hosszú távú hasznosságáról."
A bérek azért növekedhettek, mert közben megjelentek olyan munkahelyek, ahol ezeket a magasab béreket ki lehetett termelni. Ha az általad említett autógyárak emiatt kiszorulnak a munkapiacról, akkor nincs más választásuk, be kell zárniuk. Egyébként egy vállalkozás hasznosságát nem abban mérjük, hogy mennyi munkahelyet teremt, és azokat mennyi ideig tartja fenn, hanem abban, hogy a képes-e rendes megtérülést kitermelni a befektetőinek.

2014.03.06. 09:26:28

@kigyurt álat: Azt a cikket olvasd el még egyszer. Nem a külföld tulajdonosok által kivett osztalékot kell levonni a nyereségből, hanem azt az osztalékot, amit a kérdéses bank a másfajta tevékenységet végző leányvállalatától kapott, ugyanis az nem a banki tevékenység eredménye, hanem az említett leányvállalat (pl. egy ingatlankezelő) tevékenységéé.

kigyurt álat 2014.03.06. 09:30:31

@Könnyen elkaptuk, uram!: "Az összes termékük, amivel most tarolnak, úgy lett piacképes, hogy amerikai vagy európai gyártó oda vitte a gyártást ."

Biztos volt ilyen is, de alapvetően tévedés, hogy ezzel egy alsó-közepes szintnél tovább lehetne fejlődni. Toyota, Toshiba, Sony, Samsung, Kia, Hyundai, stb. és elődeik soha nem voltak külföldi tulajdonban. Az érdemi fejlődés azzal indult, hogy másolni kezdték a külföldi ipart a hazai tőke bevonásával.

kigyurt álat 2014.03.06. 09:35:15

@Könnyen elkaptuk, uram!: Nyilván nem egyszerű határvonalat húzni spekulatív és nem spekulatív tőke között, de mondjuk úgy, hogy a spekulatív tőke jellemzője, hogy az árak fluktuációját okozza a piacon és csak a rövid távú nyereségben érdekelt. A Templeton nem úgy tűnik, hogy ilyen lenne, mivel évek óta tartja a pozícióját annak ellenére, hogy likvid befektetési vannak.

kigyurt álat 2014.03.06. 09:43:20

@fagyospityóka:
"Ha az általad említett autógyárak emiatt kiszorulnak a munkapiacról, akkor nincs más választásuk, be kell zárniuk. "
Mégegyszer, nem ez a poszt lényege. Amerikából nem vonulnak ki a saját tulajdonú gyáraik és fejlesztőközpontjaik, ahogy Japánból, Némeországból és Franciaországból se.
Az angolok szerintem hülyék voltak, hogy feláldozták az iparukat miközben London pénzügyi központ lett, de ők nem is fejlődő ország voltak, és kérdéses, hogy hová fog ez vezetni.

kigyurt álat 2014.03.06. 09:47:00

@fagyospityóka: leányvállalat vagy nem, az is a szektor nyeresége.

2014.03.06. 09:48:57

@kigyurt álat: Helyesbítés: a spekulatív tőke nem okozza, hanem kihasználja az árak fluktuációját. Anyereség időtávja pedig attól függ, mit vár a spekuláns a befektetés tárgya (pl. értékpapír, nyersanyag, ingatlan) árának alakulásáról, azaz mire spekulál. Ez lehet rövid táv, pl néhány óra/perc alatt realizál némi nyereséget de lehet több év is. Egyébként a spekuláns szó eredete a latin specula,ami figyelés jelent.

tarackos 2014.03.06. 09:52:47

Hosszú távon igaza lehet a közgizdának rövid távon, ha nincs saját tőke, akkor meg nincs más választás, mint külföldi tőkére hagyatkozni.

A felhozott példák, de én idevenném a protestáns skandináv országokat is jellemzően igen fegyelmezett társadalmak nem pedig szabálykerülők, mint pl. a magyar. Másképpen: a kultúrális adottság sztem elég meghatározó a sikererességnél.

2014.03.06. 09:54:00

@kigyurt álat: Mondjuk van nekem egy öblösüveggyáram, és annak van egy cippzárgyártó leányvállalata. Utóbbi 100 millió fornt osztalékot fizet az előbbinek, amivel az elér 90 millió forint nyereséget. Mekkora volt az öblösüveggyártás nyeresége? Ha csak az elért nyereséget nézem, mit érdemes inkább vennem: egy újabb üvegolvasztó kemencét, vagy egy cippárfogantyú-fröccsöntőt?

kigyurt álat 2014.03.06. 09:58:03

@fagyospityóka: Az összes piaci buborékot a spekulatív tőke _okozza_. Aztán persze ki is használja.

2014.03.06. 09:59:53

@kigyurt álat: Azért ez így, ebben a formában nem teljesen igaz. Az ameriakiak tömegesen vittek ki gyártást pl. Kínába, Mexikóba, Írországba (ide még fejlesztést is). A Peugeot-nak nem sok volt hátra, ogy radikálisan leépítse a gyártás Franciaországban.

Nem lehet azt mondani, hogy a hazai tulajdonú vállalkozás lényegesen ragaszkodóbb, netán hazafiabb a külföldinél. Nem is ez a dolga egy vállalatnak.

2014.03.06. 10:05:45

@kigyurt álat: Ha elemezel néhány buborékot, akkor rájössz, hogy mindegyikük akkor kezdett kialakulni, amikor a "háziasszonyok" is elkezdtek vásárolni. Az majdhogynem nyilvánvaló, hogy a "háziasszonyok" beszállását a "profi" spekulánsok szeretik erősen ösztönözni (ld mindenféle on- és offline sajtómegjelenést, elemzést) de a felelősség azé, aki a vételi megbízást adja. Sok buborékot el lehetett volna kerülni egy egyszerű szabály betartásával: Varga, maradj a kaptafánál.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:09:55

@fagyospityóka: A öblösüveggyár külföldi tulajdonban van, és neki teljesen mindegy, hogy melyik tevékenységből lesz nyeresége. Egyszer olyan a környezet, hogy az egyik megy, máskor meg a másik.
Egyébként mit szeretnél még, több bankfiókot?
Mert az lenne a közvetlen befektetés (az analógiád alapján az üvegolvasztó kemence), de ez nem oszt-nem szoroz. Egy bank tud lakosságot és vállalatokat hitelezni, az előbbin nyilván nincs nyeresége manapság, emiatt panaszkodnak most, mert ez szokott a legjövedelmezőbb lenni a számukra.
A vállalati hitelezés meg gyakorlati szempontból, banki pénzforgalom és nyereségesség szempontjából nem különbözik a leányvállalattól, csak a tulajdonos személye más. Ha a leányvállalatai nyereségesek, akkor örüljön, mert így még nagyobb a nyeresége, de ne panaszkodjon, hogy a lakossági üzletág veszteséges.

gmihaly 2014.03.06. 10:14:31

1865-ben, az amerikai polgárháborúban a jenkik győztek. Ezután nem büntették, sarcolták a legyőzötteket, hanem újjáépítettek, rekonstruáltak.
1870-ben, a német egységfolyamat befejezéseként az azt meggátolni igyekvő Franciaország legyőzése után a császárságot kikiáltották Versailles-ben, a Tükörteremben. A franciák ettől bekattanva szervezni kezdték a szívélyes szövetséget (entente cordiale, Antant),amely hivatalosan csak 1904-től létezett. A tárgyalások fontos helyszíne volt a karlsbadi (Karlovy Vary, Csehország) Pupp luxusszálló. Az angolok azért csatlakoztak hozzá, mert piszkálta a csőrüket a "feltörekvő" német konkurencia és katonai-politikai eszközökkel vélték kiiktathatónak. A cseh tőke (Skoda-művek,hadiipar, stb.) ugyanezt tervezte a magyar konkurenciával. 1916-ban, I. Ferenc József halála után, megjelent Edvard Benes hírhedett röpirata "Détruisez l'Autriche-Hongrie"(Zúzzátok szét Ausztria-Magyarországot!) címmel. A győztes antant büntetett, rabolt, sarcolt, "kiiktatni" igyekezett a legyőzötteket. A magyar ipar nagyját leszerelték, magukkal vitték, a hadiipart "betiltották", Trianon, stb. 1945,Jalta. A két világrendszer kialakulása és az azt kísérő helyi háborúk. A szovjet érdekszférában a büntik. Az amerikai "érdekszférában" a önerejű helyreállítások , űjjáépítések támogatása, a hidegháború "kitörése" miatti plusz támogatások (anyagi is), a komplex rekonstrukció - pl. német gazdasági csoda. Japánnál Hirosima és Nagaszaki miatt érzett bűnbánatuk miatt széles körű betekintési lehetőség az amerikai technológiákba. Koreában, mint tudjuk, még mindig csak tűzszünet van, nem béke, az ottani amerikai támogatás még ma is "interaktív". Tajvan(Kína) támogatása mellényzsebből fizethető. Ennyit a példaként felhozott "sikeresen feltörekvő" országokról. Kellett a "rásegítés", nem elég az önerő. A cseh fegyveripari termékek "bújtatott" jelenléte (Semtex, stb.)...Ha a közgizdák nem csak a zsurnalizált történetírói munkákból táplálkoznának, nem beszélnének és írnának össze annyi bajt okozó sületlenséget. Idősebb Bush amerikai elnök 1989-90-ben hadrikált valami olyasmit, hogy az általuk rekonstruált Nyugat-Európa országainak a feladata kelet-Európa rekonstruálása. Ezt a csibészek elsinkofálták, helyette létrehozták a szarrágó EU-t és magyarországi papagájkommandójukat. Ez a kényelmes struktúra kicsit befuccsolt. Nem invesztálnak bele eleget? De a franciák által nyomatott nemzetállami struktúra is bűnrosszul muzsikál és a jelek szerint komolyan nem vett EU ellen dolgozik.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:15:01

@fagyospityóka: "Nem lehet azt mondani, hogy a hazai tulajdonú vállalkozás lényegesen ragaszkodóbb, netán hazafiabb a külföldinél. Nem is ez a dolga egy vállalatnak. "

Piaci szempontból nyilván nem ez a "dolga" egy vállalatnak, de nem csak piaci szempontok érvényesülnek. Nem sok példát tudnál mondani arra, hogy egy nagyvállalat teljesen elhagyta hazai pályát, viszont az én példámból rengeteg van. Lehet hogy van a gauss-görbén 6 szigmán kívül pár eset, ami a te véleményedet támasztja alá, de nem az a szignifikáns.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:16:52

@fagyospityóka: ja, terjeszkedés valóban volt, így váltak multinacionálissá a vállalatok, de a hazai környezet elsőbbsége attól még megmaradt.

2014.03.06. 10:21:38

@kigyurt álat: A Templeton és társai nem fektetnek be termelő vállalatokba. Nem fektetnek be a gazdaságba. Arra alapoznak, hogy a magyar állam magasabb kamatot fizet, mint mások. Ha ez megváltozik, átviszik a befektetéseiket. Ez bizony nem garanciája a fejlődésnek.
Az ázsiai fejlődést pedig onnan vizsgálni, amikor már képesek voltak saját fejlesztésekre, eléggé csúsztatás. Épp te ismerted el, hogy az amerikai és európai technológia lekoppintásával kezdték.
Bocs, eddig ez nem innováció.

2014.03.06. 10:24:16

@kigyurt álat: "A öblösüveggyár külföldi tulajdonban van" Én nem vagyok külföldi :)

A hivatkozott cikkben is az volt az alapkérdés, hogy melyik tevékenység termelte a nyereséget, és ezt világítottam meg egy közérthetőnek gondolt példával.

Ha kellő mennyiségű, komoly beleszólást biztosító bankrészvényem lenne, akkor biztosan nem több, hanem kevesebb bankfiókot akarnék. Mivel - szerencsére - nincs, inkább azt akarom, hogy legyen minél több, hogy több közül válogathassak, kevesebbet kelljen odáig utazni (bár számomra ez már nem releváns), és mert a több bankfiók több épületett, ergo az általam előállított termékek számára nagyobb piacot jelent.

2014.03.06. 10:30:29

@kigyurt álat: Azt azért nem állítom, hogy egy nagyvállalat tulajdonosai/vezetői számára a hazai pálya ne bírna érzelmi előnnyel. És az is tény, hogy, amig egy idegen országban csak addig fognak maradni, amig megéri, addig a hazai pályáról körömszakadtáig ki fogják mutatni, hogy maradásra érdemes. Ilyen az emberek természete, de pusztán gazdasági, értékteremtési szempontból vázsgálva ez lehet akár nagyon helytelen is.

2014.03.06. 10:30:33

@kigyurt álat: Ami a válság óta nem jön, az épp a spekulatív tőke,"
Tehát ez a kijelentésed nettó tévedés.

inkvisitor 2014.03.06. 10:32:38

Dél-Koreáról szólva, mond valakinek valamit az a szó hogy csebol? A Koreai felemelkedés motorjai ezek a csebolok voltak. Ma errefelé úgy hívjuk őket hogy oligarchia. Állami támogatású magántulajdonú óriáscégek.

2014.03.06. 10:33:26

Néhány észrevétel:
- a 150 évvel ezelőtti Japánra úgy tekinteni, mint leszakadt perifériára, nem feltétlenül objektív megállapítás. Sokkal inkább egy párhuzamos "univerzum" szervezett társadalommal, magas kultúrával, néhány tekintetben a nyugati világot előző technológiával. Ennek megfelelően hamar belátták, hogy a nyugati világ számos kérdésben hatékonyabban működik, de nekik is egy évszázad kellett, hogy a mi mércénkkel is a legfejlettebb államok közé kerüljenek.
- Tajvanra menekült néhány millió tőketulajdonos, így 1 dolognak biztosan nem voltak híján soha
- Kína politikai értelemben ugyan 1 ország, gazdaságilag viszont nem az, ugyanazzal a módszerrel indult be a fejlődés, mint a 2 vh. között a Szovjetunióban, és bizony a külföldi tőkére és tudástranszferre alapozva maradt meg a lendület.
- Vannak más példák is a felzárkózásra, pl. Írország, Finnország, Izland. Lassan hozzáírhatjuk a válságból-válságba kecmergő Törökországot is, minden buktató ellenére folyamatosan jönnek fel, néhány év és ők is előttünk lesznek.

Ezekből az látszik, hogy nincs egységes recept a felzárkózásra, pláne nem olyan recept, amit a szerző állít.

Technikailag a folyó fizetési mérleg fetisizálása is baki, mivel ahol folyamatosan magas az FDI, ott a passzívum nem feltétlenül utal szerkezeti gondokra. Egy pénzügyi válság a természeténél fogva egyszerre akasztja meg az FDI-t és a GDP-t, így kellően messziről nézve úgy tűnik, mintha totális gazdasági összeomlás lenne, de jellemzően ezek azok az országok, amelyek 2 év alatt ledolgoznak egy 10-15%-os visszaesést, amit viszont 1 évtizedben csak 1x szenvednek el. Ld. közelebbi példa, Baltikum.

2014.03.06. 10:33:33

@Könnyen elkaptuk, uram!: Eleve az a fejlődés ellen hat, hogy a magyar - vagy bármilyen más - állam jelentős összegűkölcsönöket vesz fel, megnehezítve ezáltal az értékteremtő tevékenységek -melyek mövelhetnék az állam bevételeit - finanszírozását.

2014.03.06. 10:34:14

@kigyurt álat: A hazai környezet túlmisztifikált, mert lehet, hogy a tulajdonos ott él, ezért ott adózik, de csak addig míg vagyonát máshol nem tudja olcsóbban fenntartani. Ha nem így lenne, nem volna sikere az off-shore-nak.
Tehát, míg a vállalkozása külföldön van, addig ő odahaza él. Nincs gazdasági hatása a vállalat növekedésének az otthoni gdp-re, ha külföldön foglalkoztat és adózik.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:35:01

@Könnyen elkaptuk, uram!: Na ne kalandozzunk már el mindenfelé!
Persze, hogy koppintásból fejlődött ki a japán és a koreai ipar (leegyszerűsítve), de ennek semmi köze a külföldi befektetésekhez, amire mindenki annyira áhítozik. Utóbbi kezdetben nyilván szükséges, de ez csak a színvonal fenntartására lehet elég, esetleg a lassú növekedésre egy közepes szintig, azonban érdemi fejlődésre nem, pláne nem fejlett gazdaságokhoz való felzárkózásra, ez a Nobel-díjas közgazdász mondanivalójának a lényege, és egyébként nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy ezt belássuk.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:36:03

@Könnyen elkaptuk, uram!: ja, ezért szárnyal a tőzsde és a forint :)

constantinus (törölt) 2014.03.06. 10:36:11

@fagyospityóka: találós kérdés: van-e működő autógyár Franciaországban, illetve gyártanak-e mobiltelefont az USÁ-ban.

2014.03.06. 10:36:43

@fagyospityóka: Amennyiben a felvett tőkét a rendszer fenntartására fordítja, igen, ha fejlesztésre, nem.

2014.03.06. 10:37:54

@kigyurt álat: Nem, a tőzsde és a forint az ország hibás politikája miatt ilyen szar.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:40:01

@Könnyen elkaptuk, uram!: Ez meg a szemléletváltás és a társadalmi felelősségvállalás kérdése, amiről beszéltem. A hazai vállalkozók nagy része sajnálatos módon úgy működik, ahogy írod, de a legnagyobb német, amerikai, japán és a többi vállalat nem vagy kevésbé.

2014.03.06. 10:40:12

@kigyurt álat: ja, ezért szárnyal a tőzsde és a forint :) "
Egyébként érted, mit írsz? Ja, nem.
Az állam finanszírozása jelenleg a piacról történik. Itt csak úgy tudunk pénzhez jutni, hogy magasabb kamatokat kínálunk. Ez azt jelenti, hogy többet kell kitermelni. Ez viszont fokozottabb növekedést igényelne a versenytársakhoz képest. Nem ez történik.

2014.03.06. 10:41:08

@constantinus: Az első igen, a másodikat nem tudom. Valószínűleg igen, de egészen biztosan jelentéktelen.
Folytassuk ez eszmecserét, mert érdekesnek igérkezik.

2014.03.06. 10:41:37

@kigyurt álat: Igen, már alig várom, hogy bejelentse Csányi, mennyi pénzt áldoz a Magyar Tudományos Akadémiára...

2014.03.06. 10:42:47

@constantinus: Folytassuk a találós kérdést: vissza fog-e térni a gyártás az USA-ba, ha drasztikusan csökken a nyersanyag ára?

2014.03.06. 10:43:02

@Könnyen elkaptuk, uram!: A fejlesztés esetében csak akkor helyes a nem válasz, ha az hatékonyan valósul meg, és nem torzítja - még erősebben - a piaci versenyt.

2014.03.06. 10:44:38

@fagyospityóka: Jogos. De hogyan hozzunk helyzetbe helyi vállalkozásokat, ha azok a nemzetközinek termelnek be, magyarul a hasznot azoknak hajtják?

2014.03.06. 10:46:57

@Könnyen elkaptuk, uram!: Csak akkor, ha csak az USA-ban csökket. Háromfajta ilyen erőforrást tudok elképzelni: az energia, az aránytalanul magas költségekkel szállítható alapanyagok (pl. kavics) és a munkaerő. Ezenkívől szóba jöhetnek a protekcionizmus hatásai (pl kiviteli/behozatali kvóták, stratégiainak kikiáltott anyagok vagy know-how).

♔bаtyu♔ 2014.03.06. 10:47:13

Orbánéknál az a gond, hogy ki kellene termelniük az előző kormány által felhalmozott magas adósság törlesztőrészleteit, ez az elsődleges.

Meg lehet nézni, az elmúlt 4 évben mekkora pénzek voltak ezek, az IMF hitel törlesztőrészleteit se hagyjuk ki.

Ez olyan helyzetekbe kényszeríti őket, amelyeket ajánlatos elkerülni, pld. hitelek felvétele magas kamattal, a spekulatív tőke beengedése, egy-két "unortodox" módszer.

A bloggal azért értek nagyon egyet, mert egyáltalán nem mindegy milyen célzatú a beáramló külföldi tőke. Nagyon jó, ha gyárat, K+F-et finanszíroz, de nagyon rossz, ha pld. a Ft gyengeségeit használja fel, helyi piacokat semmisít meg, az adott gazdasági helyzet gyengeségeit használja ki. A devizahitelezés pld. jóval nagyobb károkat okozott és okoz, mint amekkora hasznot hajtott Gyurcsányék idején. (Annyi előnye persze volt, hogy a lakosság már nagyon óvatos és egyáltalán nem bízik már meg a bankokban.)

Az állami szektor gyarapítása közüzemi vállalatokkal, egyáltalán az állam részvétele tulajdonosként nyereséges vállalatokban alapvetően pozitív dolgok, hiszen az adóbevétel nagy részét elviszi a hiteltörlesztés, viszont így plusz bevételhez jut.

Az az elmélet szimpla baromság, hogy az állam rossz gazda, mert az állam olyan gazda, amilyen gazda akar lenni.

Orbánék nagyon is jól csinálják, amikor különféle konstrukciókkal (pénzügyi konstrukciók, pihenőkártyák, stb.) igyekeznek megmozdítani és az állam felé terelni a lakosság pénzét.

Nálunk inkább a képzéssel van probléma, nincs az a koncentráció mint az ázsiai feltörekvőknél. Az ázsiai nyitás ugyanakkor hihetetlenül jó ötlet volt, mert hasznos mintákat vehetünk.

2014.03.06. 10:50:25

@Könnyen elkaptuk, uram!: Hát az állami forrásallokállást az utolsó helyre tenném. Az én rangsorom:
1. Nem adóztatjuk szarrá. Ez vonatkozik az adók mértékére, sokaságára és az adózással járó adminsztratív macerára is.
2. Ne kellje minden piszlicsáré dologhoz negyvanhatféle haósági engedély.
3. Legyen normáli, a piaci igényekre figyelő szakképzés.
4. Tartsák távol a gazembereket.

Ez nagyjából elég is lenne.

kigyurt álat 2014.03.06. 10:50:27

@Könnyen elkaptuk, uram!: olvasd el a feljebbi hozzászólásaimat, nem adakozást várok el a tőkés vállalkozóktól, hanem beruházást, és ahogy fent írtam, Csányinak legalább van szalámigyára és egyéb mezőgazdasági vállalkozásai, ami nyilván kevésbé jövedelmező, mint a bankszektor, de hasznos tevékenység és munkahelyeket teremt. Ennyi lenne a lényeg, de akkor még hol vagyunk a világszínvonalú hazai ipartól. Néhány példa azért most is van az utóbbira, teszem hozzá (Dension és a 77elektronika jut eszembe), de több ilyen kellene. Sajnos az észt nem osztják olyan bőkezűen, mint egyeseknek a pénzt...

2014.03.06. 10:52:32

@fagyospityóka: csupán arra akartam rámutatni, hogy egy vállalat tevékenységét nem a nacionalizmus hanem a gazdasági szükségszerűségek határozzák meg. ha olcsóbb lesz a gáz a palagázforradalom miatt, az amerikai gyártás újra beindulhat, hisz a munkabér csak egyike a költségeknek.

2014.03.06. 10:53:56

@♔bаtyu♔: "Az az elmélet szimpla baromság, hogy az állam rossz gazda, mert az állam olyan gazda, amilyen gazda akar lenni."

Valamennyire igazad van, minden attól függ, hogy ki képviseli az államot. Ebben a helyzetben olyan, hogy állam, nincs. Ami, és aki van az egy vagy több szervezet és személy aki az állam nevében és felhatalmazásával tevékenykedik. Embere válogatja.

2014.03.06. 10:54:03

@fagyospityóka: nincs vita közöttünk. Az állam szabályozzon, ne gátoljon. ezért nem lehet a tőke nacionalista.

2014.03.06. 10:57:57

@Könnyen elkaptuk, uram!: Én is ugyenezt próbáltam bizonygatni, azzal, hogy azt szubjektív vezetői attitűdök is befolyásolják: pl. kockázatkerülési hajlam, a külföld kevésbé tartozik bele a komfortzónájába, a belföldiekkel könnyebben megérteti magát stb. Ezek általában az elméletileg számolt hetéknyságellen hatnak, viszont ha ez utóbbit elérnénk akkor mindenfajta piaci szereplőből csak kettő lenne: 1. a leghatékonyabb és 2. a versenytárs aki mindig 1. sarkában loholna.

2014.03.06. 10:58:55

@kigyurt álat: Inkább gyúrjál! Nem megy ez neked. A példák azért példák, mert összefüggésekre mutatnak rá. Nem kell szó szerint venni őket. El kéne tudni vonatkoztatni. Ez nem megy neked. SDzia

Ad Dio 2014.03.06. 11:03:52

Mint a legtöbb dologban, az igazság itt is a középúton van. Az országon mozdít a külföldi tőke. Idehaza a saját erő kevés a csodához. Nincs olajunk, értékes ásványkincsünk, ami értékes hr, azt meg simán megveszik kilóra.

Viszont csak kintről várni a csodát ostobaság. A hazai tőkének egyensúlyban kell lennie a külföldivel, mert ha minden kinti kézbe kerül, könnyen kialakulhat egy egyoldalú pénzszivattyú (EU-s pénzek be a gazdaságba, majd profitként ki az országból némi extával). Ez sem cél.

az egyensúly kényes, de megtalálható - megtalálandó a siker érdekében.

kigyurt álat 2014.03.06. 11:06:45

@Könnyen elkaptuk, uram!: Látom nincsenek érveid, így csak sikerült elkezdened a személyeskedést. Gratulálok!
Mellesleg te nem mondtál egyetlen példát sem, én hoztam fel az összeset mindkét oldalon, és hogy melyik a jellemző, abból lehet következtetni a dolgok működésére. Szevasz!

constantinus (törölt) 2014.03.06. 11:06:58

1. Igen, Rennes és Flins még működik, de töredékét adják a 2 gyártó teljes kibocsátásának.
2. A Motorola néhány modellje ma még ott készül, és lehet, hogy a Foxconn nyit egy robotizált összeszerelő gyárat az Apple termékeihez. Viszont volt olyan termék, amit a szándék ellenére sem sikerült az USÁ-ban előállítani.

Amire rá akarok világítani, hogy az irányítás, a nyereség, a szolgáltatások menedzselése és a K+F marad otthon, a termelés egyre kevésbé, az Apple tán a legjobb példa.

constantinus (törölt) 2014.03.06. 11:09:42

@Könnyen elkaptuk, uram!: a nyersanyag majdnem ingyen van, az 50 és az 500 $-os készülékhez ugyanannyit kell felhasználni.

♔bаtyu♔ 2014.03.06. 11:10:05

@Könnyen elkaptuk, uram!: Ez egyáltalán nem igaz minden esetre. Az osztrák, francia falvaknál pld. éppen egy nagyon erős protekcionizmus akadályozza meg, hogy tönkremenjenek.

Persze, gazdasági értelemben erősen minuszos a dolog, mert a krumpli kétszer annyiba kerül, mintha beengednék a külföldit, pld. a magyart. Tehát "elméletileg" neked van igazad.

Csakhogy ha beengeded a külföldit, megszűnik maga a település is, lsd. Magyarország, a lakosság pedig megy a városokba munkanélkülinek.

Ezért sokkal olcsóbb a hazai akkor is, ha drágább.

2014.03.06. 11:17:56

@♔bаtyu♔: Igen, az a "csak piacunk kell nekik" jelenség fordítottja. Ha nincs helyi jövedelemtermelés, amihez mindenképp kell valamilyen kifele eladható termék vagy szolgáltatás, akkor nem lesz helyi piac sem, hiszen a helyieknek nem lesz pénze megvenni a sok földi jót, amit ott kínálnak. Ha én mondjuk bort exportálok Lengyelországba, akkor annak örülök, ha a lengyeleknek jól megy, másképp nem kel el a portékám.

Reszelő Aladár 2014.03.06. 11:28:41

Szerintem minden politiaki irányzat fel tud mutatni neki tetsző tanulmányokat.
Minden esetre '90 óta próbálunk a külföldi tőke legjobb barátjaként feltűnni. Megkaptak mindent, adókedvezményt, visszafogot bürokráciát, ingyen telephelyet. Cserébe minimálbéren foglalkoztatnak, súlyosan megszegik a munkajogot (nincs szakszervezet, kötelező túlórák komenáció nélkül), és a folyamatos sakkbantartás, hogy elmennek. Ez volt a működő tőke.
A pénztőke pedig a kamatra jött, amit ha megkapott akkor jött és hozta a társait, ha nem kapta meg, akkor pedig világgá kürtölte, hogy itt bizony nagy baj van és rohanjon ki merre lát.
Ne feledjük, hogy a CDS felár egy olyan felár amit azért szednek, hogyha netán egyszer majd véletlenül valaki nem tud fizetni akkor. Eddig csak Görögörszág járt így, de ott meg lehetett tudni. A legközelebb pedig az USA volt, a AAA minősítéssel.

Be kell látni, hogy így nem lehet. A felemelkedés útja valóban az, hogy le kell jönni a pénztőke lélegeztetőgépéről, és meg kell próbálni először egyedül levegőt venni.

A Összefogásnál már előkerült, ha nyernek, megszűnik a bankadó. Vagyis ezt máróshonnan kell majd beszedni. Ha úgy tetszik a bankszektor rögtön kap egy párszáz milliárdos állami támogatást. Ez rögötön haza lehet utalni a tulajdonosoknak. Vagy be lehet fektetni mondjuk állampapírba.
Van egy apró különbség, hogy odaadok valakinek 100 forintot vagy kölcsön adom neki és 106-ot várok vissza.
Így sosem jut el a tőke oda ahova kell, illetve ha mégis, akkor nagy sápot szed. Így nehéz felemelkedni. Kivéve, ha valaki ebben érdekelt...

2014.03.06. 11:44:33

@Reszelő Aladár: Te Aladár, mikor láttál multi munkahelyet utoljára belülről. Melyikük kapott ingyen telephelyet? Milyen adókedvezmént kaptak, amit hasonló méretű magyar tulajdonú cég nem kaphatott volna meg, tudod hivatkozni bármelyi adótörvény ide vonatkozó paragrafusát?

A tövvi hülységeddel már nem is foglalkozom.

2014.03.06. 14:56:52

@kigyurt álat: Akkor nézzük: Csányi esete egy példa volt, hogy párhuzamot állítsak mai és egykori arisztrokraták között. Tehát az én példám volt. Te nem fogtad fel, most pedig azt állítod, hogy nekem nem volt egy példám se, csak neked. Mondjuk ezzel az érvrendszerrel nehéz is vitatkozni... A szakirodalom egyébként ismeri, a pszichológia foglalkozik is vele: érvrendszer megfordítása.
Tehát leírom, hogy még te is megértsd: alig várom már, hogy magánszemélyek, magánvagyonuk egy részét a tudomány, tanulás, fejlődés céljára felajánlják. Simicska, Csányi, stb...

2014.03.06. 14:59:34

@Reszelő Aladár: Be kell látni, hogy így nem lehet. A felemelkedés útja valóban az, hogy le kell jönni a pénztőke lélegeztetőgépéről, és meg kell próbálni először egyedül levegőt venni."
Ezt meg hogy?
Te, mi az a komenáció?

2014.03.06. 15:02:15

@Reszelő Aladár:" A magyarok utóbbi éves növekedési teljesítménye nagyon gyenge – mondta Lubin. Iszonyú gyengék a beruházásokkal kapcsolatos mutatók, és nagy baj van az intézmények minőségével, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Az sem jó, hogy a kormány úgy tesz, mintha bankok nélkül is képes lenne növekedésre."

Itt a válasz a kérdésedre. Nem olyan bonyolult ez!
süti beállítások módosítása