Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

2014.02.12. 08:31 Pénzügyi Szemle

Az uniós pénzeket nem csak Magyarországon nehéz jól elkölteni, az egyik ok pedig a brüsszeli bürokraták sajátos, de érthető érdekeiből és hozzáállásából ered.

Az EU-s pénzek felhasználása során a csatlakozás óta eltelt időszakban alapvetően két fontos szempont létezett: minden lehetséges pénzt hívjunk le és költsünk el, és tegyük mindezt szabályszerűen. A gond az, hogy nem vettük figyelembe a harmadik szempontot, ami könnyen lehet, hogy a legfontosabb: az eredményességet, vagyis azt, hogy ne „ész nélkül” költsük a pénzt, hanem a meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében, eredményesen tegyük ezt. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_euro.jpg

A két már meglévő és egyébként teljesített cél, melyek meghatározták a pénzek lehívását, természetesen érthető és teljesen logikus. Minél több pénzt hívjunk le, ez az ország érdeke, hiszen ami bent marad, az elvész. A második cél is egyértelmű, miután az Európai Unióban a nettó befizető országok választói elvárják, hogy a közösbe adott eurók szabályszerűen, követhetően és számszerűsíthetően legyenek elköltve. Ebből adódóan az eredményesség Brüsszelben nem igazán szempont (amúgy is elég képlékeny, nehezen megfogható kategóriáról van szó), nekik mindenekelőtt az a lényeg, hogy ne legyenek botrányok, az uniós pénzek költése pedig szabályos legyen.

Az eredményesség követelményeinek teljesítése ugyanakkor sokkal nehezebb, mint azt elsőre gondolnánk, különösen úgy, hogy a legtöbb ágazat a hosszú távú eredményesség szempontjából előnytelen finanszírozási formában jut hozzá a pénzekhez. Az EU-s források elnyeréséhez ugyanis projektekre kell pályázni, amely uniós projektek lényege az, hogy jellemzően rövid időtávra azonosított, konkrét, számszerű mutatókat vár el, és ezek teljesüléséhez kapcsolja a finanszírozást. Ez egy infrastrukturális beruházáshoz viszonylag jól illik, jó néhány ágazatban ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a hosszú távú célokat és számos torz ösztönzőt szül.

Vegyük például a felsőoktatást. A projektek egyszeriek, így nem tudható, hogy lesz-e következő projekt. Képzeljük el, mi történik, ha azt mondják egy kutatónak: fél éven belül jelentessen meg három jegyzett publikációt. Logikus, hogy nem fog innovatív kutatásba vágni, hiszen akkor jó eséllyel nem tudná teljesíteni az elvárásokat. Nyilvánvalóan ennek így eredményességi megközelítésben nem sok értelme van.

Mike Károly, a Hétfa Kutatóintézet közgazdásza hangsúlyozza, hogy a megoldás az lehet, ha az uniós forrásokat a különálló pályázati rendszerek helyett be lehetne csatornázni az ágazati finanszírozási rendszerekbe. A felsőoktatás esetében például ez azt jelentené, hogy a felsőoktatás-politikának először meg kellene fogalmaznia a középtávú céljait, ezek alapján megállapodásokat kellene kötni az egyes érintett intézményekkel, és a fejlesztési forrásokat e szerződések keretében rendelkezésre bocsátani.

Ez az új rendszer természetesen jelentős változásokkal járna az intézményekben, ilyen módon azonban elérhető lenne mind a három föntebb meghatározott cél, vagyis nemcsak hogy minden pénz el lenne költve, de történne mindez az uniós szabályoknak megfelelve és a hosszú távú eredményességet szem ellőtt tartva.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Egy rossz reflex rángatja a forintot

Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő

Londoni magyarok: hány bizonyíték kell még?

Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban

Vakon repülnek a jegybankok

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr245809397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Holle anyó 2014.02.13. 07:03:42

Szar ez az egész rendszer, úgy, ahogy van. EU-ra valóban szükség lenne, de NEM ERRE, ami most van.
Ezt nem igazán lehet megreformálni, mert az önmagát gerjesztő, rákos daganatként burjánzó, soha, senki által el nem számoltatható bürokrácia nem teszi lehetővé. Az EU ugyanolyan betegen működő és kártékony terrorhatalom, mint a NAV, csak sokkal nagyobb.

holinthewol 2014.02.13. 08:46:41

Igen, valóban fájdalamas dolog az EU pályázati rendszer, főleg egy olyan korrupt országnak mint Magyarország. így nehezebb lopni. De nem lehetetlen! Ez azért nyújtson némi vigaszt neked! Arról már nem is írnék, hogy a rohadék EU-ból érkező, pályázati pénzek nélkül az elmúttt években semmi nem épült volna Csodaországban... így se nagyon épül, mert a rohadék EU bürökraták állanóan akadékoskodnak és így túl sokat kell spekulálni azon, hogy hogyan lehet csórni :((((((

Asidotus 2014.02.13. 14:36:47

Az EU nyugati országainak nem érdeke, hogy itt érdemi, versenyképességet javító fejlesztések legyenek. Nekik az kell, hogy piac legyünk, és esetleg olcsó termelők.
A szépen rendbetett főteret az ide látogató nyugati turista élvezi, az otthoni munkahelyét tönkretevő, versenyképes magyar vállalkozást meg nem

inkvisitor 2014.02.13. 15:37:32

Nem mindenhol b..sz módon költik el a pénzt. De csak azt nézik, hogy nem lopják-e, hanem tényleg építenek belőle. Azt már nem figyelik, hogy a megépített dolgokat fenn is tudja-e tartani az építő. Nyugati szokás szerint azt gondolják, hogy a felhasználónak megvan a magához való esze.
Autót is olyat vesz az (ésszerű) ember, amit fenn is tud tartani. Hülyékkel nem számolhatsz mindenhol.
süti beállítások módosítása