A McDonald's és a Visa megkísérelte pénzügyi tanácsadással ellátni alkalmazottait, a gond csak az, hogy a dolgozók számára írt pénzügyi tervből az jött ki, hogy az átlag McDonald's dolgozó épphogy nem hal éhen.
A pénzügyi tervek gondosan számba veszik a dolgozók bevételeit és kiadásait, részletesen kitérve a lakhatás, a rezsi, az egészségügyi biztosítás és a napi megélhetés költségeire. A gond az, hogy akárhogy számolgat a McDonald's és a Visa, következtetésként mindig az jön ki, hogy az átlag gyorséttermi fizetésből nem lehet megélni. Alább tekinthető meg a minta költségvetés, utána következzen néhány érdekes következtetés. Az eredeti cikk itt érhető el.
- Az átlag McDonald's dolgozó 7,72 dollárt keres óránként, ez a 40 órás munkahéttel felszorozva, korrigálva az adókkal, megközelítőleg kiadja azt a havi 1105 dolláros fizetést, amit a legfelső sorban láthatunk.
- Ilyen havi bevétellel eleve lehetetlen megélni az USA-ban a McDonald's és a Visa szerint, így nem meglepő, hogy rögtön azzal kalkulálnak, hogy az átlag dolgozónak van egy másik 8 órás munkája is (!), amiért további 955 dollár üti a markát havonta.
- Miután az emberünk ledolgozta a napi 16 óráját, lássuk a költségeket! Lakhatásra – albérlet vagy jelzáloghitel – havi 600 dollár megy el, ami tekintettel arra, hogy az átlag lakbér 2012-ben 1048 dollár volt az USA-ban, előre vetíti, hogy egy rendkívül szerény lakhatásról van szó.
- A 20 dolláros havi egészségbiztosítás - Health Insurance - sehogy sem jön ki, mint ahogyan a 0 dolláros fűtésszámla - Heating - is gyanús, hacsak a példában szereplő dolgozó nem épp valamelyik déli államban székel.
- Miután ledolgozta napi 16 óráját, hazatért a fűtetlen lakásába, hősünknek még mindig marad havi 800, vagyis napi 27 dollárja - 5500 forint megközelítőleg -, hogy ételt, italt, esetleg benzint, ruhát vegyen magának, esetleg beüljön egy sörre a haverokkal…
A The Atlantic publicistája eljátszik még a gondolattal, hogy az alacsony keresetűek igénybe vehetnek különböző étkezést, egészségbiztosítást vagy lakhatást támogató állami programokat, melyek kétségtelenül segítséget nyújtanak a minimálbért kertesőknek. Ez ugyanakkor nem jelent mást, mint hogy a nagy cégek profitjának egy jelentős részét az állam, vagyis a társadalom finanszírozza, ami bár rövid távon könnyebbséget jelenthet az egyéneknek, hosszú távú megoldást semmiképp nem ígér.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magániskola vagy állami? - Hova vigyük a gyereket?
Ezért csúszott le Olaszország
Hátulról is támadnak a devizahitelek
Így érhetnénk utol Svédországot
Sírjunk-e a londoni magyarokért?
