Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Magániskola vagy állami? - Hova vigyük a gyereket?

2013.07.15. 08:30 Pénzügyi Szemle

Úgy lenne logikus, hogy a magániskolákban sokkal többet kell fizetni és sokkal jobb az oktatás színvonala, mint az állami intézményekben, egy kutatás azonban kimutatta, hogy ez nem mindenhol és nem minden esetben igaz.

Az Egyesült Államokban kiújult a vita, mely szerint az állam támogassa-e az arra rászoruló és arra érdemes diákok magániskolai taníttatását. A pro érvek logikusak, hiszen ha a szegényebb sorsú, ámde annál tehetségesebb fiatalok számára az állam kifizeti a drága magániskolák költségét, akkor a fiatal jóval értékesebb tudást szerez mint tenné egy állami iskolában, így felnőtt korára jóval hasznosabb tagja lehet a társadalomnak. Kontra érvként leginkább azt lehet olvasni, hogy az állam ezúton forrásokat von el az állami intézményektől, és rontja az állami intézmények színvonalát, ami tovább növeli az űrt a magán és az állami oktatás között. A téma részletes elemzése itt érhető el.

Ár-érték arány az állami- és a magániskolákban

Oktatásba_posztba.jpg

Egy friss elemzés ugyanakkor kimutatja, hogy távolról sem igaz az az állítás, mely szerint a drága magániskolák padjaiból feltétlenül jobban képzett fiatalok kerülnek ki, mint az állami intézményekből. A fönti grafikon egy 72 országban elvégzett kutatás eredményét mutatja. A vízszintes tengelyen a magán és az állami iskolák tandíjai közötti különbségek láthatók, vagyis minél nagyobb érték szerepel egy ország neve mellett, annál többe kerülnek a magániskolák az államiakhoz képest. Szélsőséges példaként ott van Románia, ahol a magániskola sokkal többe kerül, mint az állami, míg például Norvégiában nincs nagy különbség a költségek között.

A függőleges tengely azt mutatja, hogy a magániskolákban tanuló fiatalok egy átfogó szintfelmérő teszten mennyivel értek el jobb eredményt, mint az állami intézményekben tanulók. Szlovéniában például a magániskolákban tanulók sokkal jobban teljesítettek, de például Norvégiában az állami oktatásban részesülők értek el jobb eredményt.

Több érdekes következtetés is adódik a grafikonból. Addig rendben van, hogy a magániskola egy-két kivételtől eltekintve drágább, mint az állami, az ugyanakkor meglepetésként hathat, hogy jó néhány ország esetében az állami oktatás színvonala a magasabb. Másrészről nem mutatható ki egyértelmű egyenes arányosság a magániskolában fizetett tandíj szintje és az ott tanuló diákok által elért eredmények között, vagyis attól, hogy valakit felvesznek egy drága magániskolába, még nem feltétlenül fog jobb eredményeket elérni, mint egy esetleg tehetségesebb, ámde állami iskolában tanuló társa.

A posztban idézett cikk szerzőjének meglátása szerint - Giuseppe Bertola, az EDHEC Business School professzora - az állam feladata alapvetően nem az, hogy támogassa a magániskolában tanuló diákokat, hanem sokkal inkább az, hogy az állami intézményekben minél magasabb színvonalat biztosítson, így lesz ugyanis az erőforrások elosztása hatékony, az oktatás általános színvonala pedig a magas.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ezért csúszott le Olaszország

Hátulról is támadnak a devizahitelek

Így érhetnénk utol Svédországot

Sírjunk-e a londoni magyarokért?

Összeomlik, vagy tovább robog Kína?

Így törhetsz ki a szegénységből

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr995400458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2013.07.17. 10:29:52

B+. Összemosni az elitiskolákat (melyeknek nagy része magán) a fejlesztő iskolákkal (melyek egy része szintén magán), aztán ezeket összehasonlítani egy minden országban más színvonalú állami oktatással. Leülhet, egyes. Részátlag, főátlag, összetételhatás, valami? Kutatót azonnal visszaküldeni általánosba. Adja vissza a diplomáját, de nagyon gyorsan. Meg az is, akinek ez nem esik le azonnal, és továbbpublikálja. PEER REVIEW HAS COME, YOU PERIPHERIC BASTARDS.

sparklie (törölt) 2013.07.17. 10:38:50

kulfoldi tanulasi es tanitasi tapasztalattal azt mondom, hogy sok helyen a maganiskola a problemas gazdag kolykok gyujtohelye, nem pedig a kiveteles tehetsegeke
persze, hogy egy elkenyeztetett kolyok nem fog jol teljesiteni a draga magaiskolaban, akarmennyit is fizetnek erte a szulok

ugyanigy az allami egyetem sem mindenutt a szinvonaltalansag szinonimaja, mert vannak orszagok, ahol a maganintezmenyek a diplomagyar szerepet toltik be

szoval nem minden szar, ami allami, az alapanyagtol, emberanyagtol fugg sok minden
süti beállítások módosítása