Egyértelműen kimutatható, hogy a laza jegybanki politika pénzügyi buborékokat hoz létre, melyek összeomlással végződnek. Sokkal óvatosabban kellene bánni a laza jegybanki politikával.
Ha egyetlen okot kellene említeni, hogy miért tört ki globális pénzügyi és gazdasági válság, és miért omlott össze a pénzügyi rendszer, akkor a szakemberek többsége bizonyára az amerikai ingatlanbuborékot említenék. Egyre többen gondolják úgy – köztük Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász -, hogy az amerikai ingatlanbuborék duzzadása nem másnak, mint a rekord alacsonyra levitt amerikai alapkamatnak volt köszönhető. Ezért az alacsony kamatért pedig elsősorban az akkori jegybankelnök, Alan Greenspan a felelős. Az eredeti tanulmány itt érhető el.
Természetesen nem korrekt egyetlen ember nyakába varrni a teljes pénzügyi krízist - Paul Krugman egyenesen a legrosszabb jegybankelnökként emlékszik Greenspanre -, a tény ugyanakkor az, hogy amerikai kutatók - Michael D. Bordo és John Landon-Lane - egyértelműen igazolták: a laza jegybanki politika, vagyis az alacsony kamatok és a pénzpumpa elkerülhetetlenül buborékot fúj az ingatlan-, részvény-, vagy árupiacon, rosszabb esetben ezek mindegyikén.
A 2002-2005-ig terjedő időszakban pedig az amerikai jegybank rekord alacsonyra, 1,0 százalékra vitte le az alapkamatot, ami a tanulmány következtetései szerint megágyazott az ingatlanpiaci buboréknak, majd a későbbi összeomlásnak. Ha tehát egyetlen okra kellene rámutatni, hogy miért is került ekkora bajba a világ, akkor ez lenne az, a laza monetáris politika, és az alacsony amerikai kamat.
Két gond adódik ezen a ponton. Egy, a jegybankoknak eddig elsősorban az inflációra, néhány országban – például az USA-ban - emellett a gazdasági növekedésre kellett koncentrálniuk, és nem volt elsődleges feladatuk az eszközár-buborékok azonosítása és az ezek elleni küzdelem. A szerzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a jegybankoknak ezután erre is koncentrálniuk kell, vagyis mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne alakulhassanak ki pusztító buborékok. Az infláció elleni küzdelem mellett tehát mellérendelt célként szükség van a pénzügyi stabilitás biztosítására is.
Kettő, a jegybankok monetáris politikája most ugyanolyan laza, sőt ha lehet, még lazább, mint volt a 2002-05-ös időszakban. Ez pedig felvet egy nyugtalanító kérdést: ha akkor a laza monetáris politika pénzügyi buborékokhoz és összeomlásokhoz vezetett, akkor miért ne vezetne oda most is?
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Sikeres is lehetne a magyar euró
Milliókat ér egy jó tanár
Az állam a legnagyobb haramia?
Melyik nyugdíjrendszert válasszuk?
Legyen magasabb a nyugdíj?
Így kellene módosítani az államadósság-szabályt