Egyértelmű összefüggés mutatható ki a családi állapot és a fogyasztási kiadások között, vagyis minél több a házasság, annál több a költés, és annál gyorsabb lehet a gazdaság.
Érdekes kutatást végzett a Gallup és a Princeton az Egyesült Államokban, melynek során 130 ezer amerikait kérdeztek meg a kiadási szokásairól. A legfőbb következtetés az, hogy minden vizsgált korcsoportban a házas amerikaiak költik a legtöbb pénzt, majd következnek az egy háztartásban élő nem házasok, majd szinte holtversenyben a szinglik és az elváltak. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Átlagos napi kiadás, családi állapot és kor szerint
A színek sorrendben: szingli, házas, elvált, egy háztartásban élő nem házasok
A rezsi, autó- és ingatlanvásárláson kívüli kiadás a házasoknál átlagosan napi 102 dollár, miközben az egy háztartásban élő nem házasok fejenként átlagosan 98 dollárt költenek, míg az elváltak 74 dollárt, a szinglik pedig 67 dollárt költenek el naponta. A házasságban élők minden egyes vizsgált korcsoportban a legtöbb pénzt költik el, vagyis kijelenthető, hogy a leginkább a házas amerikaiak pörgetik a fogyasztást.
A kutatók hozzáfűzik, hogy a házasságban élők a társadalom legképzettebb és legjobban kereső rétegét jelentik, ennek fényében nem meglepő, hogy a vizsgált csoportok közül az ő fogyasztásuk a legmagasabb – erre egy korábbi posztunkban már részletesen kitértünk. Az ugyanakkor már meglepetés, hogy az egy háztartásban élők átlagosan alacsonyabb képzettséggel és átlagfizetéssel rendelkeznek, mint a szinglik, vagyis e két társadalmi csoport kapcsán kijelenthető, hogy előbbiek túlköltik magukat, míg a szinglik az átlagnál többet takarítanak meg.
Egy másik kutatás során a Gallup arra a következtetésre jutott, hogy a házasságok száma az USA-ban emelkedhet a soron következő évtizedben, vagyis – ha hinni lehet a fenti kutatási eredménynek - komoly esély mutatkozik arra, hogy a lakossági költés és fogyasztás is erősödjön. A kérdés ezen a ponton már csak az, hogy feltétlenül jó-e az USA-nak, ha a fogyasztás GDP-n belüli aránya növekszik a soron következő évtizedben. Az általános nézet szerint igen, egyre többen - köztük Gregory Bresiger, a Ludwig von Mises Institute kutatóintézet közgazdásza - gondolják azonban úgy, hogy a helyes válasz inkább az, hogy nem.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Az állam a legnagyobb haramia?
Melyik nyugdíjrendszert válasszuk?
Legyen magasabb a nyugdíj?
Így kellene módosítani az államadósság-szabályt
Dickens és a magyar pénzügyi válság
Megint meg kell menteni az önkormányzatokat?
