A banki hitelbírálatok során a jutalékos rendszer bevezetésével nem csak az ügyfél, de maga a bank is rosszabbul járt. Aki nyert, az a jutalékot bezsebelő bankár volt.
„A frankhitelezés felfutásáért és az ebből fakadó problémákért a banki ügyintézők is hibásak, akik sok esetben csakis azért hagyták jóvá a hitelkérelmeket, mert a hitelek után jutalékot kaptak!” - van egy ilyen általános nézet is, amely első olvasatra nem tűnik alaptalannak. De vajon valóban több hitelt adnak ki a jutalékrendszerben dolgozó bankárok? És a magasabb volumen feltétlenül együtt jár a rossz minőségű hitelek arányának növekedésével? Az tiszta sor, hogy a magasabb jutalékkal a bankár nyer, de vajon a bank is többet kaszál? Egy érdekes tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A kutatók - Sumit Agarwal, Itzhak Ben-David - egy kísérlet során vizsgálták meg a tipikus bankár viselkedését, amely kísérletben a bankárok egy csoportjának fix fizetése mellett, a másik csoportnak részben fix, részben teljesítményhez kötött fizetés mellett – a jutalék mértéke a fizetés 20 százaléka volt – kellett meghoznia a hitelkérelmekkel kapcsolatos döntéseket. A tanulmány eredményei között természetesen vannak meglepőek és evidensnek tűnő megállapítások is.
Következzenek először az evidens kutatási eredmények: a kísérlet során a jutalékot is kapó bankárok 31 százalékkal több hitelkérelmet hagytak jóvá, és 15 százalékkal magasabb összeget adtak ki átlagosan. A felpörgő hitelezés látványosan rontotta ugyanakkor a portfólió minőségét, a nem fizető hitelek aránya a teljes portfóliót tekintve 28 százalékkal emelkedett. Azt is kimutatták a kutatók, hogy a jutalékos rendszerben nem végeztek alaposabb munkát a bankárok, vagyis nem gyűjtöttek be több információt az adósról, mint a fix fizetések esetében.
Ami ugyanakkor meglepetésként hat: a vizsgálatban szereplő képzeletbeli bank - pontosabban a bank tulajdonosai - összességében veszített a jutalékos rendszer bevezetésével, a több kiadott hitelen ugyanis kevesebb volt a plusz kamatbevétele, mint amennyit bukott a csődös hitelek megugrásán elszenvedett hitelezési veszteség miatt.
Összességében tehát a kutatás igazolja, hogy a 2008-as pénzügyi válság előtti meredek hitelpiaci felfutás miatt – ami Magyarországon a frankhitelezésben különösen látványos volt -, és főleg a rossz minőségű portfóliók miatt a banki bérezési rendszer is felelős. Ki tudja, mi lett volna, ha, de a kutatás alapján úgy tűnik, hogy a jutalékos rendszerrel mind az adósok, mind a bank, mind pedig az államok veszítettek hosszú távon, az egyedüli szereplő, aki nyert, az a jutalékot bezsebelő bankár volt.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Érvek a gazdagok adóztatása mellett
Ezért nem omlott össze Magyarország
A nagy nyugdíj-kutyaszorító
Nem lehet minden csődöt elkerülni
Ide kellene felkerülni Magyarországnak
Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam
