Mi az, amiből Magyarországon van bőven, a minősége kiváló, fel lehetne rá építeni egy valódi sikerágazatot, de mégsem használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket?
A magyar termőföld az egyik legjobb minőségű Európában, a mezőgazdaságról mégis többnyire aggasztó híreket olvashatunk. Hamarosan lejár a moratórium, „jönnek a külföldiek és a földünkre spekulálnak", a sertéságazat évtizedek óta nem látott válságban van, dinnyekartell, lebontott cukorgyárak, tömeges vidéki munkanélküliség, külföldi termékektől roskadozó polcok. (A magyar mezőgazdaság helyzetéről készített interjú elérhető a jobb oldali hasábban)
Külső szemlélőként úgy tűnhet, hogy a magyar mezőgazdaság leszállóágban van, pedig nem kellene sok ahhoz, hogy valódi sikerágazattá váljon. Minden országnak megvannak a maga természeti erőforrásai, melyekkel sikereket érhet el, és miután nekünk se olajunk, se tengerünk, nagyon úgy néz ki, hogy a termőföld lehet az a természeti kincs, amibe kapaszkodhatunk.
Miért ne lehetne felszámolni a vidéki munkanélküliséget a mezőgazdaság által, feltölteni a polcokat hazai élelmiszerrel, sőt miért ne lehetne régiós éléskamrává válni, és eurómilliárdokat bezsebelni? Mindennek van realitása, még akkor is, ha első hallásra csak legyintünk rá.
Az amúgy is működőképes nagy gazdaságokat például lehetne hagyni „békében" működni, míg a kicsiket fel lehetne karolni. A szabályokat lehetne egyszerűsíteni, a gazdáknak segíteni abban, hogy minden egyes EU-s pénznek helye legyen, támogatni/erősíteni lehetne a gazdák közötti összefogást, hazai kézben lévő feldolgozóipari üzemeket építeni, stabilitást adó új földtörvényt elfogadni, a kereskedelemben lehetne erősíteni a magyar tulajdont, öntözőrendszereket építeni, pályázatokat kiírni...
Sok mindent lehetne, egy valami ugyanakkor jól látszik: a magyar mezőgazdaság magától sosem fog valódi húzóágazattá válni, egy jól átgondolt és közösen elfogadott stratégiai terv nélkül mindez csakis álom marad.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Amiben Magyarország jobb, mint az USA
Európa alulmaradt a devizaháborúban
Nem csak megszorítani lehet
A nagy magyar adósságcsapda
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Legyünk Európa éléskamrája!
2012.10.05. 21:24 Pénzügyi Szemle
Svéd nyugdíjat, francia atomot!
2012.10.05. 13:26 Pénzügyi Szemle
A tökéletes országban német munkaerőpiac, svéd nyugdíjrendszer, francia atomenergia, kanadai egészségügy, svájci energiatakarékosság és amerikai tudományos kíváncsiság lenne.
A történelem során a sikeres országok a legritkább esetben találtak fel valami egészen újat, az esetek többségében egészen egyszerűen átvették és tökéletesítették a mások által már kipróbált megoldásokat. Az okosabbtól tanulni nem szégyen, az ember időt és energiát spórolhat meg azáltal, hogy lemásolja a külföldön már működő rendszereket, és a helyi viszonyokhoz igazítja azokat. (Bővebben lásd "Így kell felépíteni egy sikergazdaságot" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Bármilyen probléma adódik egy gazdaságban – legyen szó akár nyugdíjról, minimálbérről, oktatásról vagy államadósságról -, a politikusok feladata nem az, hogy lázas gondolkodásba kezdjenek a kiutat keresve, hanem az, hogy megkeressék a hasonló eseteket és lemásolják a megoldásokat.
Itt van például az európai munkanélküliség kérdése. Egy okos politikusnak nincs más dolga, mint keresni egy országot a kontinensen, ahol a válság alatt is csökkenő a munkanélküliség, és lekoppintani az ott bevált reformokat. A célpont természetesen Németország, ahol részmunkaidővel, munkahelyvédelmi állami juttatásokkal, rugalmas fizetésekkel és hatékony továbbképzésekkel küzdenek a munkanélküliség ellen. Ott bevált, kérdés, hogy működhetne-e máshol is.
Ki ne irigyelné a svéd nyugdíjrendszert, ami bár nem építhető fel egyik napról a másikra, hosszú távon mások számára is elérhető lehet. Apropó nyugdíj, Európában azokban az országokban ad okot komoly aggodalomra a nyugdíj, ahol jóval 65 év alatti a korhatár. Nem kérdés, hogy a tendencia a nyugdíjkorhatár emelése lesz a jövőben.
A svájciak irigylésre méltóan takarékoskodnak az energiával, a franciák rendkívül olcsón, hatékonyan és biztonságosan használják ki az atomenergiában rejlő lehetőségeket, a kanadai egészségügyre pedig még az USA is irigykedve tekint…
Természetesen nem minden megoldás ültethető át tökéletesen, Görögországban például sohasem lesz svéd nyugdíjrendszer, a problémák egy része azonban gyorsan és hatékonyan orvosolható, ha a politikusok hajlandóak ellesni a külföldön bevált megoldásokat.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Amiben Magyarország jobb, mint az USA
Európa alulmaradt a devizaháborúban
Nem csak megszorítani lehet
A nagy magyar adósságcsapda
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Amiben Magyarország jobb, mint az USA
2012.10.04. 09:21 Pénzügyi Szemle
A vállalkozások „születési rátája” Magyarországon magasabb, mint az Egyesült Államokban.
Egy sikeres gazdaságban hemzsegnek az új vállalkozások, melyek munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek, és innovatív, külföldön is piacképes termékekkel lepik meg a fogyasztókat. Köztudott tény, hogy az USA az egyik leginnovatívabb gazdaság a világon – ki ne hallott volna a kaliforniai Szilícium-völgyről, amely olyan technológiai nagyágyúknak ad otthont, mint az Apple, az Intel vagy a Hewlett-Packard –, ki gondolná azonban, hogy a vállalkozói kedv terén még mi magyarok is jobbak vagyunk? (Bővebben lásd "Vállalkozói kedv és innováció - Tévhitek az Egyesült Államokról" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Az OECD által számolt, ún. "employer enterprise birth rate” tekintetében ugyanis az USA szinte sereghajtónak mondható. A statisztika azt mutatja, hogy az összes vállalkozás arányában hány olyan új vállalkozás születik egy évben, amely egynél több főt foglalkoztat. Az USA esetében ez az arány mindössze 6,0 százalék volt a válság előtti évben, míg Mexikóban 20, Olaszországban és Svédországban 9,0, Magyarországon pedig 12 százalék.
Egy ugyancsak meglepő kimutatás szerint az új vállalkozások arányaiban az egyik legkevesebb új állást hozzák létre az USA-ban, sőt az amerikai cégek innováció terén is „mindössze” a fejlett világ középmezőnyébe tartoznak. Emellett kiábrándító, hogy az Egyesült Államokban az egyik legmagasabb a kényszervállalkozók aránya.
Ezeknek a statisztikáknak természetesen több olvasatuk is van, és mindezen adatok ellenére a világon sokan cserélnének az USA-val, egy valami ugyanakkor kiderül az elemzésből: az USA közel sincs monopol helyzetben az innovatív megoldások és a vállalkozói kedv terén, sőt Európa, és a statisztikák alapján még Magyarország is meglepően kedvező helyen áll.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Európa alulmaradt a devizaháborúban
Nem csak megszorítani lehet
A nagy magyar adósságcsapda
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Európa alulmaradt a devizaháborúban
2012.10.03. 09:14 Pénzügyi Szemle
Alig egy hónapon belül mind a három meghatározó jegybank - Fed, EKB és Bank of Japan - komoly élénkítő lépéseket jelentett be, amiből első ránézésre úgy tűnhetne, hogy a monetáris politika irányítói összehangoltan cselekednek. A szomorú valóság azonban az, hogy erről szó sincs.
Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója szerint mindössze arról van szó, hogy a jegybankok az immár ötödik éve pusztító gazdasági válságot hasonló eszközökkel igyekeznek kezelni. A különbség csak annyi, hogy az amerikai Fed jóval bátrabban nyúl a monetáris politika elemeihez, így vélhetően jóval hatékonyabb lesz, mint az EKB. (Bővebben lásd "Devizaháború: csatát nyert a Fed" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A közgazdász felhívja a figyelmet, hogy míg a Fed már 2015-ig ígér gyakorlatilag 0 százalékos alapkamatot, és a QE3 névre keresztelt élénkítő programja során havi mintegy 85 milliárd dollárt - 19 000 milliárd forint - pumpál a gazdaságba, addig az európai EKB továbbra is a lehetőségekhez mérten konzervatív módon igyekszik kezelni a válságot.
Az eredmény az, hogy - miután a befektetők lazábbnak ítélik a Fed politikáját - a dollár gyengül az euróval szemben, így Európa az utolsó kilábalási lehetőségét is elveszítheti.
Egy gazdaságnak ugyanis - amennyiben növekedni szeretne - négy kiugrási lehetősége van: a lakosság növeli fogyasztását, az állam beruház, a vállalatok beruháznak, vagy az exportőrök erődödnek, növelve a nettó exportot. Európában azonban az a szomorú helyzet állt elő, hogy a lakosságnak esze ágában sincs fogyasztani, a vállalatok a gyenge kereslet miatt visszafogják a beruházásokat, az állam megszorít, így növekedési lehetőségként végső soron csakis az export marad.
Ez ugyanakkor megint csak nem működik akkor, ha az amerikai és japán jegybank is hatékonyabban gyengíti a saját devizáját, mint az EKB. A kör ezzel bezárul Európában, és oda jutottunk, hogy a lassú és nehézkes európai monetáris politika miatt még az exportban sem lehet bízni. Máshogyan fogalmazva: úgy tűnik, hogy Európai alulmaradt a devizaháborúban.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
A nagy magyar adósságcsapda
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
Nem csak megszorítani lehet
2012.10.02. 13:56 Pénzügyi Szemle
Magyarország rendbetételéhez először azt kell megtalálni, hol van tere a takarékosságnak.
A magyar költségvetést rendbe kellene tenni – ebben mindenki egyetért, a hogyannal kapcsolatban azonban már komolyak a véleménykülönbségek. Nem is arról van szó, hogy ki melyik területen tartja túlzónak a kiadásokat (a bevételekről most nem is szólnék), hanem arról az alapvető eltérésről, ami a makrogazdasági és mikrogazdasági megközelítésből adódik (erről lásd "A közvagyon ne legyen elfekvő tőke, a közpénzre befektetésként tekintsünk!" című írásunkat a jobb oldali hasábban).
A hétvégén megrendezett 50. Közgazdász Vándorgyűlésen nagyon jól kitapintható volt ez a két álláspont, főleg szombaton, a Költségvetési Tanács nyílt ülésén. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanis tipikusan makroérvelést használt, az Állami Számvevőszék elnöke pedig tipikusan mezo-, illetve mikroszintűt – feltehetően nem függetlenül az általuk vezetett intézmények jellegétől, munkájától.
A makroszintű megközelítésre nem térnék ki részletesen, a nyilatkozó közgazdászok szinte teljessége ugyanis ezt vallja, és ennek megfelelően ez egy viszonylag ismert hozzáállás: a költségvetés kiadási oldalának tételei közül nemzetközi, illetve egyéb összevetések alapján ki kell választani a túlzónak látszókat, és ezeket a megfelelő szintre kell csökkenteni.
Ez a megközelítés nem számol a mikroszinttel – azaz azzal, hogy vajon a kiadási előirányzat csökkentése megvalósítható-e anélkül, hogy jelentősen csökkenjen a szolgáltatási színvonal. A mikromegközelítés ezzel ellentétes logikát követ, és azt mondja: a papír mindent elbír, valódi államháztartási helyzetjavulást és takarékosságot csak hatékonyságnöveléssel lehet elérn. Ehhez természetesen ismerni kell a költségvetési intézményeket, a közkiadások intézményrendszerét, mégpedig belülről – tudni kell, hogy melyik intézmény működik kevéssé hatékony módon, hol van tere a javulásnak.
Makroszinten csak „megszorítani” lehet, a valódi megtakarítások eléréséhez aprólékos munkával fel kell deríteni az állami működés hibáit. A költségvetési gazdálkodásban eredményességnek és hatékonyságnak kell érvényesülnie, a tervezést kiszámíthatóbbá kell tenni. A költségvetési kiadások mennyiségét és minőségét nem szabad elválasztani egymástól.
Teljes nonszensz például, hogy elvárjuk az államtól a hatékony és célszerű forrásfelhasználást, de a közkiadásokkal kapcsolatban nem támasztunk eredményességi követelményeket. Nincsenek egyértelműen meghatározott célok és mérhető kritériumok. És mindezek előtt rendbe kellene tenni a költségvetési szervek információs és számviteli rendszerét – jelenleg ugyanis vannak számaink, de ezek egyáltalán nem adnak megbízható képet egy-egy szervezet gazdálkodásáról, közpénz-felhasználásáról.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
A nagy magyar adósságcsapda
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
A nagy magyar adósságcsapda
2012.09.30. 12:04 Pénzügyi Szemle
Minél többet törlesztünk, annál jobban eladósodunk?
A magyar közpolitikai vitákban is gyakran hallani ugyanazzal az időszakkal kapcsolatban, hogy csökkent, illetve nőtt az adósság. Ez a két állítás alapvetően ellentétes, de mégis van olyan közgazdasági elmélet, ami kibékítheti ezt az antagonizmust (az adósságcsökkentés lehetőségeiről lásd "A fenntartható adósság elérésének hét módja" című cikkünket a jobb hasábban).
Az elmélet szerint létezik ugyanis az ún. adósság-deflációs spirál és csapdahelyzet (erről Mellár Tamás számolt be az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen). Ez azt jelenti, hogy egy adósságválsággal sújtott államban megvan a veszélye, hogy az adósság visszafizetése oly mértékben fogja vissza a fogyasztást és ezáltal a növekedést, hogy az recesszióhoz és az árak csökkenéséhez (deflációhoz) vezet. Ez azzal fenyeget, hogy összességében a GDP arányában mért adósságráta emelkedik – a törlesztés ellenére, illetve áttételesen abból adódóan.
Magyarországon ez a mechanizmus ebben a formájában nem jelent veszélyt, deflációs nyomás ugyanis nincs. Az viszont igaz és erre vannak már tapasztalatok is, hogy az adósságtörlesztés negatívan hat a növekedésre, ami rontja a magyar gazdaság egészének megítélését. Ez természetesen hatással van Magyarország külső megítélésére, ami pedig nyomot hagy a forintárfolyamon. Miután a magyar állam- és magánadósság jelentős része devizában denominált, így a forintgyengülés megdobja a forintban számolt devizaadósságot – vagyis áttételesen a törlesztés növelheti az adósságot.
A magyar esetben természetesen figyelembe kell venni, hogy az árfolyamok mozgása folyamatos, így a forint egyéb tényezők miatt vissza is erősödhet – főleg abból kiindulva, hogy az adósságcsapdából való kikecmergés már középtávon is egyértelműen javítja a kilátásokat. Vagyis az adósságcsapda Magyarországon legfeljebb rövid távon reális veszély, de ezen az időhorizonton számolni kell vele.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
Hogyan lehetne teljes biztonságban a pénzem?
Kevesebb segélyt, olcsóbb oktatást!
2012.09.30. 11:53 Pénzügyi Szemle
Célegyenesbe érkezett az amerikai elnökválasztási kampány, ahol az egyik jelölt az 1950-es évek óta nem látott megszorításokat ígér. Lehet így nyerni?
Mitt Romney republikánus elnökjelölt a költségvetés rendbe tételével kampányol, tervei közt szerepel a központi kiadások lefaragása a GDP jelenlegi megközelítőleg 24 százalékáról 20 százalékra. Ezt a műveletet egy elnöki ciklus, azaz négy év alatt vinné véghez, amely mutatványra több mint 50 éve nem volt példa a világ legnagyobb gazdaságában. (Bővebben lásd "Csökkenteni kell a szociális kiadásokat!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A vállalkozást csak nehezíti, hogy a hadi/védelmi kiadásokat még emelné is a republikánusok jelöltje, így – hozzátéve, hogy az amerikai államadósság kamatkiadásai akár százmilliárd dolláros tételben is növekedhetnek négy év alatt – a szakemberek számításai szerint az ambiciózus cél elérése érdekében nem nagyon marad más út, mint a szociális kiadások durva megvágása.
Egyes számítások szerint az oktatás és egészségügy egyes területein akár 30-40 százalékos költségcsökkentésre is szükség lehet, sőt egy ilyen nagyszabású program teljesítéséhez vélhetően a nyugdíjkiadásokhoz is hozzá kellene nyúlni.
Igaz ugyan, hogy Obama elnök újraválasztásának esélyei az elmúlt hetekben – köszönhetően részben Mitt Romney kommunikációs bakijának – növekedtek, a republikánus jelölt esetleges választási sikere gyökeres fordulatot jelentene az USA gazdaságpolitikájában.
És minthogy a világgazdaságban az USA fújja a passzátszelet, mindenképp érdekes lenne látni, hogy milyen tovagyűrűző hatásokat vált ki az amerikai szociális, környezetvédelmi kiadások megvágása, az ezek következményeként esetlegesen megtorpanó gazdasági növekedés, vagy épp a védelmi/hadi kiadások emelkedése…
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
Hogyan lehetne teljes biztonságban a pénzem?
Csőddel menekülhet meg Európa
Ilyen is van: Magyarország az élbolyban
2012.09.29. 20:12 Pénzügyi Szemle
Egy amerikai elitegyetem szerint Magyarországnak kiemelkedően jók a gazdasági adottságai.
Magyarország a világ 14. legjobb exportszerkezetével rendelkezik – legalábbis erre jutottak az amerikai MIT kutatói, akik aszerint tették sorba az országokat, hogy melyik hányféle és milyen komplexitást megjelenítő terméket exportál (lásd "Versenyképesség mint felhalmozott tudás" című ismertetőnket a jobb hasébban.).
Az elemzés abból indul ki, hogy az országok növekedési kilátásait és lehetőségeit alapjaiban határozza meg a gazdaság termelési szerkezete. Minél többféle és minél komplexebb, összetettebb termék szerepel a terméklistán, annál magasabb a potenciális növekedési ütem.
Az MIT "The Atlas of Eccnomic Complexity" című tanulmányát Fazekas Károly, az MTA KRTK főigazgatója mutatta be az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen pénteken, Egerben. Fazekas ehhez hozzátette, hogy az elemzés azt mutatja, hogy a gazdasági prosperitás alapja a felhalmozott tudás, ami visszaköszön a termelésben, különös tekintettel a kivitelre.
Márpedig Magyarország ebből a szempontból a jelek szerint világviszonylatban is jól áll. A legversenyképesebb gazdasággal ezen összeállítás alapján Japán rendelkezik, majd Németország és Svájc következik. Magyarország olyan ipari nagyágyúkat is megelőz, mint például Olaszország, Hollandia és Kína. A régióban az egyetlen jobb helyzetben levő ország Csehország – bár ehhez az is hozzátartozik, hogy az adatok 2008-asak…
Fazekas Károly szerint a jó helyezés elsősorban azt mutatja, hogy Magyarorszégnak jók a lehetőségei, amit a jelek szerint nem igazán tud kihasználni: nagy tudáspotenciállal rendelkezünk, amivel nem igazán tudtunk élni.
Bízzunk benne, hogy ezt a fenti mondatot nemsokára úgy folytathatjuk, hogy "egészen eddig".
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
Hogyan lehetne teljes biztonságban a pénzem?
Csőddel menekülhet meg Európa
Adózzanak a gazdagok!
Egyre nagyobb bajban a fiatal diplomások
2012.09.28. 09:11 Pénzügyi Szemle
Súlyos terhet cipelnek a fiatal diplomások az Egyesült Államokban, ma már több mint 40 százalékuk rendelkezik diákhitellel, amely arány 15 éve még „csak” 25 százalék volt.
A tartozás összege is meredeken emelkedik, átlagosan már a 26 000 dollárt is meghaladja, ami forintban kifejezve a hatmilliót közelíti. Sőt, a diákhitelesek 10 százalékának már bőven 60 000 dollár fölötti tartozással kell megküzdenie, ami forintban már közel 14 milliót tesz ki. (Bővebben lásd "Történelmi csúcson a diákhitel tartozások" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A tendenciák azt mutatják, hogy mind a diákhitellel rendelkezők aránya, mind pedig a tartozások átlagos összege meredeken emelkedik, ami ha nem is rövid távon, de egy-két évtized múlva akár komoly fejtörést is okozhat majd.
A jelen helyzetet tovább súlyosbítja, hogy míg a diákhitel tartozások emelkedtek, addig a lakosság legbőbb vagyontárgya – a lakóingatlan – a 2006-ban mért csúcsról mára közel harmadával értékelődött le, a munkanélküliség pedig jelentősen emelkedett. Így egyre kevesebből kell kigazdálkodni egyre többet a fiatal diplomásoknak, ráadásul az elhelyezkedés is egyre nehezebb.
Egy gazdaságban sohasem jó hír a hitelállományok hirtelen és jelentős emelkedése, elég csak a válság előtti években felfutó jelzáloghitelezésre, és az ezáltal kirobbanó pénzügyi krízisre gondolni. Bár a diákhitelek volumene meg sem közelíti ezt a tételt, hamarosan eljöhet az a pillanat, amikor a fiatal diplomások egyre nagyobb hányada kerül bajba a visszafizethetetlen hitelek miatt.
Nem véletlen, hogy egyre erősebbek azok a hangok, melyek a törlesztési feltételek könnyítését javasolják…
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Hogy lesz így Barca-Real?
Mire elég az Alaptörvény?
Hogyan lehetne teljes biztonságban a pénzem?
Csőddel menekülhet meg Európa
Adózzanak a gazdagok!
Mi lesz veled, Spanyolország?
Hogy lesz így Barca-Real?
2012.09.27. 11:53 Pénzügyi Szemle
Elképzelhető, hogy az európai adósságválság végül nem az eurózónát, hanem Spanyolországot fogja darabjaira törni?
A kérdést a szeptember 11-én Barcelonában tartott tüntetést követően kellett komolyan venni, melyen több mint 600 ezren vonultak utcára – egyes források 1,5 millióról szólnak -, Katalónia függetlenségét követelve. Az összesen 7,5 millió lakosú tartományban már régóta napirenden van a függetlenség, ám miután ezt a spanyol alkotmány nem teszi lehetővé, az EU pedig minden fronton elveti, eddig érdemi előrelépés nem történt. (Bővebben lásd "Lehet-e önálló állam Katalónia?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Most azonban, látva a jelentős népharagot, szakemberek nem tartják kizártnak, hogy egy esetleges népszavazás alkalmával a katalánok többsége a függetlenség mellett döntene, alapos káoszt idézve ezzel elő nem csak Spanyolországban, de az egész eurózónában.
Katalónia a leggazdagabb spanyol tartomány, GDP-je a teljes spanyol össztermék mintegy ötödét teszi ki. A katalánok szemét ezek alapján elsősorban az csípi, hogy a tartomány jelentős adóbevételeket „enged át” Madridnak, azaz végső soron finanszírozza a „szegényebb” tartományok működését.
Spanyolországban az adóbevételek mintegy 40 százalékát osztják el a tartományok, így bár az egyes régiók politikai és pénzügyi függetlensége jóval nagyobb, mint más országokban, a katalánok ennél a 40 százaléknál is többet akarnak.
A helyzet végső soron majdnem ugyanaz, mint a német-görög ellentétek esetében, ahol Jürgen nem akarja kifizetni Jorgosz számláit. A különbség annyi, hogy itt a katalán adófizető sérelmezi, hogy a befizetett adójának egy része más régiókban élő honfitársához kerül. Ha még sokáig kitart az adósságválság, lehet megéljük, hogy mondjuk a debreceniek – a példa véletlenszerű – azért vonulnak utcára, hogy adójuk nehogy a pécsi tanárok fizetésére „menjen el”.
Bár az önálló katalán állam kikiáltása még nagyon távoli, és a szakemberek szerint nem is ez a valószínűbb szcenárió, az eset újabb példát szolgáltat az európai széthúzásra. Ha még egy országon belül is hasonló problémákkal kell megküzdeni, akkor hogyan képzelhető el, hogy a különböző nemzetek fel tudnak építeni egy hosszú távon is működőképes európai gazdasági közösséget?
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Mire elég az Alaptörvény?
Hogyan lehetne teljes biztonságban a pénzem?
Csőddel menekülhet meg Európa
Adózzanak a gazdagok!
Mi lesz veled, Spanyolország?
Magyar gondok Amerikában
