Kutatások igazolják, hogy a túl nagyra duzzadó pénzügyi rendszer káros a gazdasági növekedésre.
A válság előtt elfogadott volt az összefüggés, mely szerint a pénzügyi szektor mérete és a gazdaság növekedési kilátásai között pozitív összefüggés figyelhető meg. Vagyis, minél fejlettebb és mélyebb egy adott ország pénzügyi szektora, annál több a hitel, a beruházás, annál fejlettebb és gyorsabban növekvő lehet a gazdaság. A válság ugyanakkor megkérdőjelezte ezt az állítást, sőt, a legújabb kutatások már arra engednek következtetni, hogy a túl nagy pénzügyi szektor egyenesen káros. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Thorsten Beck, a Tilburg University közgazdász professzora a témához kapcsolódó kutatásokat szemléző elemzésében hangsúlyozza, hogy a túl nagyra növekvő pénzügyi szektor három ponton is gyengítheti a növekedési kilátásokat és a gazdaság hatékonyságát.
- Először is itt van a mennyiség és minőség közötti negatív összefüggés, vagyis egy pénzügyi rendszerben ha nagyobb a mennyiség, a minőségnek törvényszerűen csökkennie kell. A pénzügyi közvetítőrendszer ugyanis egy idő után eléri azt a pontot, ahol a még nagyobb rendszer már nem növeli, hanem csökkenti a minőséget és a hatékonyságot.
- A túl nagyra növő pénzügyi rendszer sajátja, hogy ha már a vállalati szektor nem tud több hitelt felszívni, akkor a bankok a lakosságot kezdik el nagy tételben hitelezni. A fejlett gazdaságokban a hitelállományon belül a lakossági hitelek gyakran elérik a 80 százalékos arányt, ami egészen egyszerűen túl sok. Ezek a többlet hitelek ugyanis már többnyire „rossz minőségű” jelzáloghitelek és nehezen visszafizethető fogyasztási hitelek, melyek nem a minőséget és a hatékonyságot növelik a pénzügyi rendszerben, hanem a kockázatot.
- És végül, a túl nagy pénzügyi szektor túl sok tehetséges fiatalt szív el az egyéb tudásalapú szektoroktól, ami ugyancsak csökkenti a gazdaság hatékonyságát. Logikus, ha az okos fiatal sokat akar keresni, és bankárnak megy, akkor kevesebb tehetség marad, akik fellendíthetnék a gazdaság más szektorait.
A válság rámutatott, hogy az ész nélkül felfújt pénzügyi rendszer összeomláshoz vezet – Izland, Ciprus, amerikai befektetési bankok -, szükség van tehát olyan szabályok felállítására, melyek a rendszer méretét korlátozzák és növelik a hatékonyságát. Thorsten Beck szerint a pénzügyi rendszernek elsősorban a vállalati hitelekre kell koncentrálnia, és kevésbé a lakossági hitelekre vagy az államok hitelezésére. Egy-egy ország pénzügyi központtá tétele – Izland a legjobb példa - kimondottan kockázatos, a bankok számára pedig egyértelművé kell tenni, hogy az állam a bajba kerülő bankokat csakis szigorú feltételek mellett menti ki.
A bankszektor, addig, amíg ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer szerepét, és hitelezi a munkahelyet teremtő vállalatokat, addig nagyon hasznos, ha azonban túl nagyra nő, és jelzáloghitelekkel, államkötvényekkel és más kockázatos pénzügyi eszközökkel zsonglőrködő spekulációs központtá válik, akkor már káros. A korlátokra tehát szükség van, nem szabad azonban túlesni a ló túlsó oldalára sem – húzza alá a Tilburg University professzora.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Alapjövedelmet mindenkinek!
Az erősödő euró végezheti ki az eurózónát?
Sikeres is lehetne a magyar euró
Milliókat ér egy jó tanár
Az állam a legnagyobb haramia?
Melyik nyugdíjrendszert válasszuk?