A feltörekvő piacok egyre inkább nyomás alá kerülnek az USA változó monetáris politikája miatt, amit most már mi magyarok is megérzünk.

Az Egyesült Államok jegybankjának jelzései, mely szerint a vártnál erősebb gazdasági növekedésre válaszul hamarosan elkezd szigorítani a monetáris politikán - vagyis leállítja a pénznyomdát, és esetleg kamatot is emel -, aggasztó hullámokat indítottak el a feltörekvő piacokon, amely hullám ma már Magyarországot is eléri. A részletes elemzés itt érhető el.

A feltörekvő piaci befektetési alapokból nyár eleje óta áramlik ki a tőke, az IMF visszavágta a 2013-14-es feltörekvő piaci gazdasági növekedésre adott becslését, miközben az orosz rubel és az indonéz rúpia négyéves mélypontra gyengült, a török jegybank kamatemelésre kényszerült a líra gyengülő trendjének megállítása érdekében, a brazil jegybankelnök pedig közleményben igyekezett eloszlatni a túlzott intervenciós és kamatemelési várakozásokat.

Bár a brazil ipari miniszter bevallottan örül a hazai deviza gyengülésének, ami reményei szerint versenyképesebbé teszi az ország exportszektorát, a feltörekvő piacok többsége aggódva figyeli a devizaárfolyamok gyengülését. Ami az USA-nak öröm – vagyis a gyorsuló növekedés és egyre egészségesebb gazdaság –, az a feltörekvő piacok számára könnyen bánatot jelenthet, ha ugyanis a Fed elzárja a pénzcsapokat, az a feltörekvő piacok számára lassuló tőkebeáramlást, sőt esetleg pénzkivonást is eredményezhet. Ez pedig együtt jár a hazai deviza gyengülésével, amire a jegybankoknak előbb utóbb devizapiaci intervenciókkal és kamatemelésekkel kell reagálniuk.

Ez a trend pedig a legtöbb pénzügyi szakember szerint kitarthat az előttünk álló hónapokban, sőt inkább években is, amint az amerikai jegybank beváltja ígéretét, és valóban szigorít a monetáris politikán – mutat rá Robin Wigglesworth, a Financial Times publicistája. Az új irány tehát jó eséllyel nem egy-két napra dőlt el, vagyis könnyen lehet, hogy a pénzbőséggel együtt járó békeévek, amikor gond nélkül lehetett csökkenteni a kamatokat, véget értek.

Különösen nagy bajban azok az országok vannak, akik fokozottan rá vannak utalva a külföldi befektetők jóindulatára, vagyis külföldi hitelekből túlköltekeznek és/vagy tetemes külső adósságot cipelnek. Bár Magyarország az elmúlt években igyekezett minél inkább függetlenedni a külföldről jövő pénzektől, a feltörekvő világot érintő általános tendencia elől nem térhet ki. A globális likviditás szűkülése hazánkat is eléri, amit a 300-as euróárfolyam és a nyár eleji mélypontok óta emelkedő állampapírpiaci hozamok is jeleznek.

A tendencia felveti a kérdést, mely szerint az egyre erősödő ellenszélben vajon meddig tarthatnak ki a kamatvágások, és az esetlegesen tovább gyengülő forint vajon rákényszerítheti-e a jegybankot, hogy több nagy feltörekvő piaci központi bankhoz hasonlóan beavatkozzon a devizapiacon. Biztos válasz természetesen nem adható, a nemzetközi tendenciát nézve azonban könnyen lehet, hogy mindez sokkal hamarabb bekövetkezhet, mint azt a nyár elején a legtöbben gondolták…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Magaddal szúrsz ki, ha magasabb minimálbért követelsz?

Legyen rövidebb a nyári szünet?

Segítsen az állam, ha nincs saját lakásod?

Autópályát igen, tanári fizetést nem!

Még mindig a szüleiddel laksz?

Óvakodj a saját lakástól!