Az állam vészesen eladósodott, a lakosság a megtakarításait lakásokban kötötte le, és Magyarország elkövette az „eredendő bűnt”: külföldi devizában vett fel hiteleket. Itt tartunk most, innen kellene elrugaszkodni.
Előző posztunkban áttekintettük, hogy milyen változásokat hozott a rendszerváltás óta eltelt 23 év a magyar családok jövedelmi helyzetében, most ugyanezt a vizsgálatot végezzük el az adósságokra kihegyezve. Magyarországon mind az állam, mind a lakosság súlyosan eladósodott a vizsgált időszakban, ami ma már igen komoly terhet jelent a teljes gazdaság számára. A részletes elemzést itt érheti el.
Egy szemléletes mutató: az elmúlt húsz évben - 1990 és 2010 között - a GDP 13,5-szeresére emelkedett, míg a bruttó adósságállományunk 21,3-szeresére nőtt, adósságszolgálatunk növekedése pedig még ennél is nagyobb, 25-szörös volt! Az ország által megtermelt jövedelem egyre nagyobb hányada tehát arra megy el, hogy az adósságainkat finanszírozni tudjuk, ahelyett, hogy például a fogyasztást élénkítené.
De nem csak az állam vállát nyomja súlyos adósságteher! A lakosság is hasonló cipőben jár, az elmúlt 23 évben a megtakarításokat ugyanis két módon is apasztotta: egyrészt a kényszervállalkozói réteg gyenge vállalkozói eredményei nyomán, másrészt a lakáscélú befektetéseivel. A magyar ember számára az első számú befektetés ugyanis még ma is a lakásvásárlás, nem is csoda, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része az ingatlanpiacra áramlott.
A gond ezen a ponton az, hogy a lakáscélú befektetés egy nem produktív befektetés, vagyis a lakossági megtakarításokat az elmúlt 23 évben sikerült lekötni nem termelő beruházásokba. Jobban érzékelhető ennek a befektetési döntésnek a hatása, ha hozzátesszük, hogy a vizsgált időszakban a lakossági megtakarítások szintje és az országba áramló működőtőke beruházások (FDI) szintje közel megegyező volt, és míg utóbbi munkahelyeket és jövedelmet generált, addig utóbbi lekötötte a szabad megtakarításokat, és a svájci frank alapú hitelkonstrukciókon keresztül még csapdába is csalta a magyar lakosságot.
Összességében tehát elmondható, hogy a rendszerváltás óta eltelt 23 év a magyar adósságszerkezet alakulásában négy komoly negatív hatással is járt: megtakarításainkat nem okosan fektettük be, a lakossági vagyon egy részét elpazaroltuk, növeltük az adósság GDP-hez mért arányát, és mindezek tetejében még azt a súlyos hibát is elkövettük, hogy külföldi pénznemben - méghozzá a világ egyik legstabilabb pénznemében - adósodtunk el. Ezek ugyanakkor nem végzetes hibák, az adóssággondok megoldhatók, ehhez azonban türelemre, hozzáértésre, és legfőképp időre van szükség.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Miből élnek a magyar családok?
Szinte csak Magyarországról nincs vita
Tömegek élnek napi 300 forintból
A lakásunk miatt nincs állásunk?
Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek