Ha már az iskolában megtanultuk volna, hogy olyan pénzügyi termékbe nem szállunk be, amit nem látunk át, akkor nem estünk volna bele a svájcifrank-csapdába.
A gazdasági válság bebizonyította, hogy a soron következő évtizedekben az egyik legfontosabb követendő cél a pénzügyi kultúra fejlesztése lesz, ha ugyanis a jövő generációi sem fogják tudni, hogy hogyan működik a pénzügyi világ, akkor borítékolható a következő súlyos összeomlás – mutat rá a Pénzügyi Szemle Online-on megjelent elemzés. Az sem kérdés, hogy a kultúra fejlesztését és oktatását már gyermekkorban el kell kezdeni, csakis ekkor fektethetők le ugyanis a felnőtt életünket meghatározó pénzügyi tudás alapjai.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!
Kétségtelen tény ugyanis, hogy az iskolában mindenkinek meg kell tanulnia, hogy mikor született Petőfi, vagy mikor volt a mohácsi csata, a gazdasági válság nyomán azonban nagyon úgy tűnik, hogy azt is tudni kell, hogy mi az a devizahitel, mi az árfolyamkockázat, vagy mire jók a nyugdíj-előtakarékossági számlák.
Magyarország pénzügyileg és gazdasági értelemben akkor lesz rendben, ha a mindennapi pénzügyekkel kapcsolatban rend lesz a fejekben. És itt nem csak arról van szó, hogy tudjuk, mi a különbség részvény és kötvény között, hanem arról is, hogy mindenki tisztában legyen a pénzügyi tudásának szintjével, és ehhez igazítsa döntéseit. A devizahitel itt is a legjobb példa, ahol a hitelfelvevők döntő hányadának fogalma sem volt róla, hogy milyen kockázatok vannak, mégis aláírta a szerződést. Az emberek többsége minden bizonnyal annyit látott az egészből, hogy van forinthitel 50 ezerért, frankhitel 30-ért, nem is kérdés tehát, hogy melyik a nyerő választás. A pénzügyi tudás és kultúra hiánya nem csak az egyes embereket, de az egész magyar gazdaságot tévútra terelte…
Éppen ezért jelenthető ki, hogy a pénzügyi tudás fejlesztése nem egyéni érdek, hanem közérdek. Igaz ugyan, hogy a nagyobb tudással felvértezett állampolgárok egyenként is jobban járhatnak, de ha a társadalom egésze rendelkezik biztonságos tudással, az javítja Magyarország versenyképességét, növeli a megtakarításokat, és ellenállóbbá teszi az országot - különös hangsúllyal a pénzügyi rendszert - a válságokkal szemben.
A pénzügyi kultúra fejlesztését ezek alapján a válság után nagyon komolyan kell(ene) venni - legyen szó kormányzati szándékról, vagy a magánszféra törekvéséről -, különösen úgy, hogy a körülöttünk lévő pénzügyi világ egyre bonyolultabb, a ránk leselkedő pénzügyi veszélyek száma pedig egyre nagyobb.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Óriási bakot lőtt az EKB
Erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai
Eleve bukásra van ítélve Európa?
Kevesebb adót, több munkahelyet!
Ennyi volt a „Made in China”?
Nem mindegy, mit teszünk az árvíz ellen
