Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Szinte csak Magyarországról nincs vita

2013.06.24. 07:51 Pénzügyi Szemle

Ki hinné, hogy a közgazdászok olyan alapvető kérdésben sem tudnak egyezségre jutni, mint hogy a válság kitörése óta volt-e megszorítás Európában. Pedig pontosan ez a helyzet: van, aki OECD-adatokra hivatkozva egyenesen azt állítja, hogy valójában csak három európai ország - köztük Magyarország - húzott a nadrágszíjon, és akad olyan is, aki szerint ez szemenszedett hazugság.

A parázs vita az Egyesült Államokban robbant ki, miután Salim Furth, a Heritage Foundation közgazdász kutatója az amerikai szenátus költségvetési bizottsága előtt tartott beszámolójában idézett egy OECD-tanulmányt, melynek tanulsága szerint az európai országok a közhiedelemmel szemben nem hogy megszorítottak volna 2007 és 2013 között, hanem épp hogy növelték a GDP arányos kiadásaikat. A részletes elemzést itt érheti el.

Ezzel a szakember arra próbált utalni, hogy bár való igaz, hogy 2010 és 2013 között gyakoriak voltak az adóemelések és a kiadáscsökkentések, addig 2008-09-ben a legtöbb európai ország még élénkített, vagyis a két időszak eredőjeként a legtöbb országban 2007 és 2013 között emelkedtek a GDP arányos költségvetési hiányok (az elemzés a ciklikusan kiigazított adatokkal számol). 

GDP-arányos költségvetési hiányok alakulása 2006 és 2013 között Európában

Posztba_1.jpg

Ezt a beszámolót blogjában hevesen bírálta a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman, a helyszínen pedig Sheldon Whitehouse demokrata szenátor. Utóbbi az elmondottakat nemes egyszerűséggel hazugságnak nevezte, utalva arra, hogy az általa összeszedett OECD adatok arról tanúskodnak, hogy 2010 és 2015 között - a vizsgált időszak második fele csupán előrejelzés! - az európai országok masszív megszorításokat hajtottak végre, vagy épp terveznek végrehajtani. A szenátor - és a demokrata érzelmű közgazdász társadalom - vélhetően azt a látszatot igyekezett erősíteni, hogy az európaiak a megszorításokkal rossz úton járnak, a válság alatti adóemelés és kiadáscsökkentés pedig hibás politika.


Függetlenül attól, hogy a vitapartnerek két külön időszakot vizsgáltak - Salim Furth 2007-2013, míg Sheldon Whitehouse 2010-2015-ös időszakot idézett -, vélhetően annak megfelelően, hogy milyen következtetést szerettek volna levonni a száraz adatokból, egy Magyarországot is érintő tényt mindenképp érdemes hangsúlyozni: 2006/07 és 2012/13 között Magyarország szorosan a görögök után a második legszigorúbb költségvetési politikát folytatta, vagyis a második legnagyobb megszorítást hajtotta végre Európában.

A fönti grafikon tanulsága alapján ugyanis Magyarországon 2006/07-ben a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány még a GDP 9,4 százalékára rúgott, addig idén ez a szám már csupán 1,15 százalék, vagyis a regnáló kormányok ezen időszak alatt a GDP több mint 8,0 százalékára rúgó megszorítást hajtottak végre. Ennél jobban csak a görögök húztak a nadrágszíjon: ők közel 9,0 százalékpontot.

Ezzel szemben „a nagy megszorító” hírében álló spanyoloknál 2006 és 2013 között a költségvetés GDP-arányos egyenlege plusz 0,55 százalékról mínusz 4,5 százalékra változott, vagyis Spanyolország a válság előtti utolsó békeévhez mérten 5,0 százalékponttal rontotta a költségvetés egyenlegét. A grafikonon a narancssárga zónában láthatók azok az országok, melyek rontották a költségvetés egyenlegét a vizsgált időszak alatt, vagyis költekező, azaz keynesiánus gazdaságpolitikát folytattak. A szürke zónában szerepelnek a megközelítőleg változatlan költségvetési pozícióban lévő országok, míg kékkel szerepelnek a „nagy megszorítók”: Olaszország, Görögország, és mi, magyarok.

Európában tehát sajátosan alakultak a költségvetések a válság alatt, egyrészt a recessziónak és a hirtelen emelkedő munkanélküliségeknek köszönhetően a költségvetési hiányok eleve emelkedtek, majd következtek a 2008/09-es élénkítő programok, melyekkel igyekeztek ismét emelkedő pályára állítani a gazdaságokat, végül, mikor bebizonyosodott, hogy ez nem megy, 2010-13-ban jöttek a megszorítások. Való igaz tehát, hogy az elmúlt évek már a költségvetési szigor jegyében teltek, hosszabb távon, vagyis a válság kitörése előtti állapothoz viszonyítva azonban csupán egy maroknyi európai országra lehet ráragasztani a „nagy megszorító” jelzőt.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Tömegek élnek napi 300 forintból

A lakásunk miatt nincs állásunk?

Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek

Óriási bakot lőtt az EKB

Erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai

Eleve bukásra van ítélve Európa?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr335372632

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.06.24. 15:27:22

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Istvan1977 2013.06.24. 10:48:41

Húzunk a nadrágszíjon, csak igazságtalanul. Miért azok fizetnek kamatadót, akik próbálnak félretenni. Akinek sok pénze van az adót is csalhat, akinek kevés annak marad a TBSZ. De nem lehet TBSZ számlán takarékoskodni, vagy akkor nyissak 6 TBSZ -t? Eszerint:
szendreiadam.wordpress.com/2013/06/21/tbsz/
van a TBSZ -hez hasonló megoldás, de én nem tudom.

Husz_János_Puszita 2013.06.24. 18:21:12

Nyilván az ördög a részletekben lakozik. A megszorítás sok mindent takarhat. Nem mindegy, hogy kiadást csökkentünk vagy bevételt növelünk, azt milyen szerkezetben. Produktív vagy inproduktív kiadásokról van szó. Összességében az újraelosztás mértékének növekedése nem a gazdaság növekedése irányában hat szerintem.

bankvezér 2013.06.24. 18:56:10

@Husz_János_Puszita:
"Összességében az újraelosztás mértékének növekedése nem a gazdaság növekedése irányában hat szerintem. "
De csak szerinted..

Husz_János_Puszita 2013.06.24. 19:01:21

@bankvezér:

Na megjött a közgazdász zsenink.

Ultrahangos Zsírbontás · http://mystica.hu 2013.06.25. 08:48:14

Nálunk is csak azért voltak megszorítások, mert különben az EU elzárta volna a pénzcsapokat.
süti beállítások módosítása