Ki hinné, hogy a közgazdászok olyan alapvető kérdésben sem tudnak egyezségre jutni, mint hogy a válság kitörése óta volt-e megszorítás Európában. Pedig pontosan ez a helyzet: van, aki OECD-adatokra hivatkozva egyenesen azt állítja, hogy valójában csak három európai ország - köztük Magyarország - húzott a nadrágszíjon, és akad olyan is, aki szerint ez szemenszedett hazugság.
A parázs vita az Egyesült Államokban robbant ki, miután Salim Furth, a Heritage Foundation közgazdász kutatója az amerikai szenátus költségvetési bizottsága előtt tartott beszámolójában idézett egy OECD-tanulmányt, melynek tanulsága szerint az európai országok a közhiedelemmel szemben nem hogy megszorítottak volna 2007 és 2013 között, hanem épp hogy növelték a GDP arányos kiadásaikat. A részletes elemzést itt érheti el.
Ezzel a szakember arra próbált utalni, hogy bár való igaz, hogy 2010 és 2013 között gyakoriak voltak az adóemelések és a kiadáscsökkentések, addig 2008-09-ben a legtöbb európai ország még élénkített, vagyis a két időszak eredőjeként a legtöbb országban 2007 és 2013 között emelkedtek a GDP arányos költségvetési hiányok (az elemzés a ciklikusan kiigazított adatokkal számol).
GDP-arányos költségvetési hiányok alakulása 2006 és 2013 között Európában
Ezt a beszámolót blogjában hevesen bírálta a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman, a helyszínen pedig Sheldon Whitehouse demokrata szenátor. Utóbbi az elmondottakat nemes egyszerűséggel hazugságnak nevezte, utalva arra, hogy az általa összeszedett OECD adatok arról tanúskodnak, hogy 2010 és 2015 között - a vizsgált időszak második fele csupán előrejelzés! - az európai országok masszív megszorításokat hajtottak végre, vagy épp terveznek végrehajtani. A szenátor - és a demokrata érzelmű közgazdász társadalom - vélhetően azt a látszatot igyekezett erősíteni, hogy az európaiak a megszorításokkal rossz úton járnak, a válság alatti adóemelés és kiadáscsökkentés pedig hibás politika.
Függetlenül attól, hogy a vitapartnerek két külön időszakot vizsgáltak - Salim Furth 2007-2013, míg Sheldon Whitehouse 2010-2015-ös időszakot idézett -, vélhetően annak megfelelően, hogy milyen következtetést szerettek volna levonni a száraz adatokból, egy Magyarországot is érintő tényt mindenképp érdemes hangsúlyozni: 2006/07 és 2012/13 között Magyarország szorosan a görögök után a második legszigorúbb költségvetési politikát folytatta, vagyis a második legnagyobb megszorítást hajtotta végre Európában.
A fönti grafikon tanulsága alapján ugyanis Magyarországon 2006/07-ben a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány még a GDP 9,4 százalékára rúgott, addig idén ez a szám már csupán 1,15 százalék, vagyis a regnáló kormányok ezen időszak alatt a GDP több mint 8,0 százalékára rúgó megszorítást hajtottak végre. Ennél jobban csak a görögök húztak a nadrágszíjon: ők közel 9,0 százalékpontot.
Ezzel szemben „a nagy megszorító” hírében álló spanyoloknál 2006 és 2013 között a költségvetés GDP-arányos egyenlege plusz 0,55 százalékról mínusz 4,5 százalékra változott, vagyis Spanyolország a válság előtti utolsó békeévhez mérten 5,0 százalékponttal rontotta a költségvetés egyenlegét. A grafikonon a narancssárga zónában láthatók azok az országok, melyek rontották a költségvetés egyenlegét a vizsgált időszak alatt, vagyis költekező, azaz keynesiánus gazdaságpolitikát folytattak. A szürke zónában szerepelnek a megközelítőleg változatlan költségvetési pozícióban lévő országok, míg kékkel szerepelnek a „nagy megszorítók”: Olaszország, Görögország, és mi, magyarok.
Európában tehát sajátosan alakultak a költségvetések a válság alatt, egyrészt a recessziónak és a hirtelen emelkedő munkanélküliségeknek köszönhetően a költségvetési hiányok eleve emelkedtek, majd következtek a 2008/09-es élénkítő programok, melyekkel igyekeztek ismét emelkedő pályára állítani a gazdaságokat, végül, mikor bebizonyosodott, hogy ez nem megy, 2010-13-ban jöttek a megszorítások. Való igaz tehát, hogy az elmúlt évek már a költségvetési szigor jegyében teltek, hosszabb távon, vagyis a válság kitörése előtti állapothoz viszonyítva azonban csupán egy maroknyi európai országra lehet ráragasztani a „nagy megszorító” jelzőt.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Tömegek élnek napi 300 forintból
A lakásunk miatt nincs állásunk?
Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek
Óriási bakot lőtt az EKB
Erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai
