A kényszerű török kamatemelés bebizonyította, hogy a fejlett piacokról megindult hozamemelkedés rövid úton bajba sodorja a feltörekvőket.

Komoly felfordulást okozott a török jegybank – teljesen váratlannak egyébként nem nevezhető – kamatemelése, ami ismét rávilágított: a soron következő évek a hozamemelkedésről, a pénzpumpák leállításáról és a korábbi ingyen pénz korszakának lezárásáról fognak szólni, ehhez az új világrendhez pedig mindenkinek alkalmazkodnia kell majd. Sajnos úgy tűnik, hogy a feltörekvő piacok különösen nehéz helyzetben találhatják magukat. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Richard Cooper, a Harvard University professzora és Richard Dobbs, a McKinsey közgazdásza elemzésében hangsúlyozza, hogy a fejlett világ jegybankjai a válság első hullámait követően beindították a pénzpumpákat, és mindösszesen 4000 milliárd dollárnyi frissen nyomtatott pénzt pumpáltak a rendszerekbe.

Arra, hogy ez az elképesztő mennyiségű pénz milyen mértékben rendezte át a jövedelmi viszonyokat, álljon itt néhány példa: a 0 százalékos kamatok és extra laza monetáris politika az amerikai és európai államok kasszájában 2007 és 2012 között 1600 milliárd dollárnyi plusz pénzt hagyott. Az amerikai és európai betétesek a zuhanó kamatok miatt ezen időszak alatt mintegy 630 milliárd dollárt buktak a bankbetéteken és kamatozó befektetéseken. A feltörekvő piacokra 2009 és 2012 között 260 milliárd dollárnyi tőke érkezett spekulációs céllal…

Lehetne még folytatni a sort – az éledő ingatlanpiaci buborékokat is érdemes lenne megemlíteni -, a lényeg az, hogy a fejlett jegybankok korábbi extra laza monetáris politikájának szigorodását mindenki a bőrén érzi, és még fogja is éveken keresztül, a szigorodás ugyanis ma még csak épp hogy elkezdődött. A fenti példákból is világosan látszik, hogy az extra laza monetáris politika nem milliárdokkal, hanem száz és ezer milliárdokkal rendezte át a globális pénzügyi térképet, vagyis számíthatunk arra, hogy a kivezetés is éppen ekkora pénzügyi hullámokat kelt majd.

Ez pedig könnyen elsodorhatja azokat, akik nem készülnek fel a változásra – hangsúlyozzák a kutatók -, az első sorban pedig sajnos a feltörekvő piacok állnak, akikhez az elmúlt években elképesztő mértékben áramlott a friss tőke. Korábbi posztunkban bemutattunk egy kutatási eredményt, ami rámutatott, hogy annál nagyobb veszélyben vannak a feltörekvő piacok, minél mélyebb és szélesebb pénz- és tőkepiaccal rendelkeznek, minél többet erősödött a devizájuk a 2013. május előtti időszakban (években) és minél nagyobb folyó fizetési mérleg deficittel rendelkeznek.

Az elmúlt nap eseményei bebizonyították, hogy például Törökország a sérülékeny kategóriába tartozott, Magyarország sem dőlhet azonban hátra. A fenti három kitétel alapján ugyanis hiába tűnik hazánk ellenállóbbnak, a forint árfolyamában bekövetkező változások, és az a tény, hogy az időközben 2,85 százalékra vágott alapkamatunk az emelkedő nemzetközi hozamkörnyezetben veszíthet vonzerejéből, arra engednek következtetni, hogy a feltörekvő piacoktól a strukturálisan erősebb alapokkal rendelkező Magyarország sem független...

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Vakon repülnek a jegybankok

Kevesebb embernek saját lakást!

Árnyékra vetődnek a Kína-kritikusok?

Adjuk magánkézbe a tömegközlekedést?

Hogyan nőhetjük ki az államadósságot?

Hol dől el az államadósság elleni harc?