Az államadósság elleni harcot nem csak a törvényt alkotó és az azt végrehajtó szervnek kell megvívnia, a frontvonalon ott van a „közpénzek ellenőre” is. Tudni kell, hol kell és hol érdemes egy kicsit tüzetesebben is ránézni a közpénzek elköltésére.

Magyarországon az Alaptörvény elfogadása óta az államadósság-mutató folyamatos javítása alkotmányos kötelezettség, egészen addig, amíg a GDP-arányos államadóság 50 százalék alá nem csökken. Az államadósság elleni harc igencsak kiélezett és összetett, kérdésként pedig adódik, hogy melyek azok a szereplők, amelyek tehetnek a kitűzött cél teljesülése érdekében. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Logikusnak tűnik a válasz, hogy elsősorban a törvényalkotó és a végrehajtó tehet annak érdekében, hogy a költségvetés az egyensúly, az államadósság pedig az 50 százalékos célérték felé haladjon, egy kicsit jobban körüljárva a történetet azonban világossá válik, hogy az „állam ellenőre”, vagyis az Állami Számvevőszék is csengő forintokban kifejezhető mértékben járulhat hozzá az államadósság elleni küzdelemhez.

Hogyan? Hát úgy, hogy az ellenőrzést gyakorló szervnek arra kell törekednie, úgy kell a munkáját megszerveznie és ellenőrzési tervét elkészítenie, hogy az ellenőrzések során a kritikus pontokra fókuszáljon - oda, ahol a legkönnyebben folyhat el a pénz. Ha az ellenőrzések olyan hiányosságokra mutatnak rá, melyek akár tízmilliárdokban kifejezhető mértékben növelik az államadósságot, akkor az első lépést már meg is tettük a kiegyensúlyozottabb költségvetés és adósság felé.

Melyek ezek a területek? Az ÁSZ kiemelt figyelemmel vizsgálja - többek között – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), az önkormányzatok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, az adóhivatal, sőt még a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét is. (Az ÁSZ-nak ugyan nincs joga a monetáris politika ellenőrzésére, ugyanakkor joga van elemzések, tanulmányok készítésére, melyek igen hatékonyan világíthatnak rá monetáris politika kockázataira és költségeire.)

Jöjjön néhány gyors példa. Az ÁSZ az önkormányzatok ellenőrzése során rávilágított az önkormányzati adósságok felfutásának okaira – túlzott hitelfelvétel, szállítói tartozások növekedése, részlegesen finanszírozott közfeladatok -, majd számos olyan javaslatot tett, melyek hozzájárulnak az önkormányzatok kiegyensúlyozottabb működéséhez. Emellett egy tanulmányban az ÁSZ kutatói rámutattak, hogy a monetáris politika akár több tízmilliárd forintos nagyságrendben is spórolhatna, ha korlátozná a kéthetes jegybanki betétben elhelyezhető pénzeket.

Egy szó mint száz, az államadósság elleni küzdelemben egy-egy jól „eltalált” ellenőrzés komoly összegeket spórolhat az adófizetőknek, legyen szó akár az önkormányzatok gazdaságosabb működéséről, az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok rejtett adósságairól, vagy épp az ÁKK vagy MNB működése során lefaragható tízmilliárdokról.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Trendi lesz a magyar nyugdíjpélda?

Újra lefagytak a jelzáloghitelek

Ezt se felejtsük el az egykulcsos adónál

Ennyit veszítesz, ha nincs munkád

A minimálbér-vita margójára

Békén kell hagyni a gazdagokat?