Amit az adóváltoztatások kivettek az átlagbérnél kevesebbet keresők zsebéből, azt az elvárt béremelés kompenzálta. Sőt.
Komoly visszhangja volt egy novemberben publikált tanulmánynak, amely kimutatta, hogy a Magyarországon 2010 és 2013 között lezajlott nagyszabású személyi jövedelemadó reform - családi adókedvezmény kiterjesztése, egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése, szuperbruttósítás kivezetése, adójóváírás megszüntetése – bár összesen 444 milliárd forintot hagyott a magyar emberek zsebében, az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növelte. Az adóváltoztatásokkal tulajdonképpen többnyire a gazdagok nyertek, sőt az átlagbért, vagy annál kevesebbet keresők még veszítettek is, egy másik tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy történt egy másik jelentős változás is, ami ezt a veszteséget kompenzálta: az elvárt béremelés. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Adóváltoztatások és elvárt béremelés hatása az egyes jövedelmi tizedekben
(4. decilis a minimálbér, 8. decilis az átlagbér, 9-10. decilis az átlagbérnél többet keresők, 2-8. decilis az átlagbért vagy az alatt keresők)
Mi is az az elvárt béremelés? Ezt a kormány 2012-ben hirdette meg, a programnak az volt a célja, hogy az átlag alatti béreknél – 216,8 ezer forint bruttó bérig bezárólag - emelje a nettó jövedelmét azoknak, akiknél az alkalmazotti kedvezmény kivezetése és a szuperbruttó adóalapról való letérés együttes hatása csökkentené a nettó jövedelmet. Az elvárt béremelés értéke tehát úgy lett meghatározva, hogy az adójóváírás 2012. évi kivezetésének és a szuperbruttó alap megszüntetésének az együttes hatása ne okozzon csökkenést a dolgozók nettó bérében.
A bérek emelése ugyan nem volt kötelező, de bizonyos lehetőségek (pl. közbeszerzési pályázaton való indulás) csak annak volt elérhetők, aki az ajánlott mértékben emelte az ilyen keresetű dolgozóinak bérszintjét, továbbá a kormány a béreket emelő munkaadóknak cserébe adókedvezményt biztosított.
Az első számú kérdés természetesen az, hogy a tengernyi változás eredőjeként ki hogy jár. A fenti táblázat áttekintést ad az adóváltoztatások és az elvárt béremelés hatásairól. A táblázatból kiolvasható, hogy az egyes jövedelmi tizedekbe tartozók milliárd forintban mérve mekkora bértömeg növekedéssel avagy csökkenéssel szembesültek. (Az első decilis, vagyis a társadalom legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező tizede azért nem szerepel, mert ők nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel.)
A minimálbért keresők például – 4. jövedelmi decilis – az adóváltozások hatására 30 milliárd forinttal csökkenő bértömeggel, az elvárt adóemelésből viszont 50 milliárd forintos plusszal szembesültek. Érdemes hangsúlyozni, hogy míg a 2-8. decilisek – átlagbér a 8. decilis - összesen 124 milliárd forintot buktak az adóváltoztatásokkal, addig az elvárt béremelésnek köszönhetően 239 milliárd forinttal több maradt a zsebükben. A 9-10. decilis, vagyis a társadalom leggazdagabb ötöde ugyanakkor az elvárt béremelésből nem részesült, az adóváltoztatások nyomán ugyanakkor 572 milliárd forintos plusznak örülhetett.
Összességében tehát kijelenthető – a tanulmányokban szereplő számok alapján -, hogy miközben az adóváltoztatások a legfelső két jövedelmi decilis zsebében több mint évi 500 milliárd forintot hagytak, addig az átlagbért, vagy annál kevesebbet keresők – 2-8. decilis – pénztárcáját összesen 124 milliárd forinttal apasztották. Ezt a kiesést volt hivatott kompenzálni az elvárt béremelés, melynek hatása a 2-8. jövedelmi tizedben összesen plusz 239 milliárd forint volt.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Ennyit veszítesz, ha nincs munkád
A minimálbér-vita margójára
Békén kell hagyni a gazdagokat?
Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt
Bátran nyúlnának a jelzálog-hitelekhez a sztárközgazdászok
Ez ám az igazi rezsicsökkentés!
