Minden munkanélküliséggel töltött hónap 0,8 százalékkal csökkenti a majdani első fizetés várható összegét, vagyis a munkaerő piaci értékét.
Közgazdászok gyakran hangsúlyozzák, hogy a válság egyik legsúlyosabb következménye a hosszú távú munkanélküliség emelkedése, vagyis amikor egyre többen ragadnak bent tartósan a munkanélküliség csapdájában. A lényeg ez, vagyis hogy a hosszú távú munkanélküliség egy csapda, amiből az idő előre haladtával egyre nehezebb kitörni. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Egy korábbi posztunkban bemutattunk egy kutatást, amely világos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy egy állástalannak annál nehezebb elhelyezkednie, minél régebb óta munkanélküli. Egy állásinterjú során ugyanis a hosszú távú munkanélküliek ún. visszahívási rátája - vagyis annak az esélye, hogy a munkáltató behívja őket - töredékére zuhan.
Egy másik kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a munkanélküliek idővel egyre alacsonyabb fizetésre számíthatnak, vagyis minden munkanélküliségben töltött hónap csökkenti a munkaerejük értékét.
Johannes F. Schmieder, Till M. von Wachter és Stefan Bender közgazdászok a német piacon végzett kutatásuk során ezt a jelenséget számszerűsítették is: minden munkanélküliséggel töltött hónap átlagosan 0,8 százalékkal csökkenti az állástalanságot követő első fizetés várható összegét. Vagyis minél több időt tölt valaki munkanélküliként, annál kisebb fizetésre számíthat akkor, amikor végre ismét sikerül elhelyezkednie.
A hosszú távú munkanélküliség tehát két fronton is pusztító hatású: egyrészt hónapról-hónapra csökken az elhelyezkedés esélye, másrészt ugyancsak apad a várható fizetés összege is. Nem csoda, hogy a szakemberek többsége szerint az államnak komolyan be kell segítenie a hosszú távú munkanélküliség problémájának rendezésébe - hogy ez Magyarországon sikerült-e, arról itt olvashat -, nem csak azért, hogy az egyéneken segítsen, hanem azért is, mert a tartós állástalanság a teljes gazdaságra negatívan hat.
Ebbe a csapdába ugyanis külső segítség nélkül a munkaerő egy igen jelentős része beleragadhat, ami a válságot mélyíti, a gazdaság alkalmazkodóképességét rontja, a munkaerőpiac hatékonyságát pedig csökkenti.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
A minimálbér-vita margójára
Békén kell hagyni a gazdagokat?
Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt
Bátran nyúlnának a jelzálog-hitelekhez a sztárközgazdászok
Ez ám az igazi rezsicsökkentés!
Hosszabb életet a férfiaknak!