Jól járnánk mi fogyasztók, ha bizonyos közszolgáltatásokat, például a postai szolgáltatást és a tömegközlekedést nem az állam, hanem magáncégek működtetnék?
Mely szolgáltatásokat nyújtsa az állam, és melyeket a magánszektor? Jobb lenne nekünk, fogyasztóknak, ha például a gyógyszer-kutatásokat állami monopóliumok végeznék? Jobban járnánk, ha a postát és a tömegközlekedést nem állami cégek, hanem magánvállalkozások üzemeltetnék? Az első számú kérdés ebben a vizsgálatban természetesen az, hogy miként alakulna az adott szolgáltatás ára és minősége, amely két szempont számunkra, fogyasztók számára kétségtelenül a legfontosabb. Az eredeti kutatás itt érhető el.
Két közgazdász - Emmanuelle Auriol és Pierre M. Picard - elemzésében arra a kérdésre keresi a választ, hogy az állam mely monopóliumok működtetését tartsa meg magának, és melyeket engedjen át magánbefektetőknek. A kutatók hangsúlyozottan nem a privatizáció, hanem a kiszervezés esetét vizsgálták, vagyis azt az esetet, amikor az állam valamilyen éves díj fejében hosszú távra átengedi egy-egy közszolgáltatás működtetését magánbefektetőknek. Ekkor a magánbefektető irányítja az adott szolgáltatást, ő viseli a költségeket és szedi a bevételeket, dönt a beruházásokról, viszont szerződéses viszonyban marad az állammal. Az állam ebben az esetben támogatásokkal és szerződésekkel igyekszik alakítani az árakat és az adott szolgáltatás mennyiségét.
A kutatók vizsgálatuk során arra jutottak, hogy egy fejlett gazdaságban - ahol már nem az a kérdés, hogy ki építse ki és működtesse az alapvető infrastruktúrát – alapvetően két esetben éri meg az államnak kiszerveznie a közszolgáltatásokat és monopóliumokat. Az első ilyen a jelentős kutatás+fejlesztést és (kockázatos) befektetést igénylő iparágak, például a gyógyszergyártás. Ebben az iparágban semmi helye az államnak, ezt megéri a magánbefektetőkre bízni, az államnak ugyanakkor szerződéses viszont érdemes fenntartani, hogy szabályozza az árakat és a mennyiségeket. Ez praktikusan úgy néz ki, hogy a gyógyszergyár kifejleszti a méregdrága gyógyszereket, az állam pedig támogatásokkal leszorítja az árakat.
A másik - gyakoribb - eset, maikor megéri kiszervezni a közszolgáltatást, az alacsony profitabilitású iparágak esete. Tipikus példa erre a tömegközlekedés és a postai szolgáltatás, ahol abban az esetben, ha az állam magánbefektetőknek szervezi ki a működtetést, akkor a szolgáltatás több beruházás és magasabb technológiai színvonal mellett, hatékonyabban és – megfelelő állami támogatás esetén – alacsonyabb áron működhet. A vidéki Franciaország vagy Svédország benzinkútjaiba vagy helyi kisboltjaiba kiszervezett postai szolgáltatás, vagy a helyi taxicégeknek kiszervezett tömegközlekedés Kanadában illetve Svájcban remek példák az állami közszolgáltatások hatékony kiszervezésére.
Ezekkel a kiszervezésekkel minden érintett jól jár: a fogyasztók elfogadható szintű szolgáltatást kapnak elérhető áron, a magáncég bevételhez jut, az állam pedig bizonyos támogatás fejében leépíti a tevékenységét és biztosítja a közszolgáltatások hatékony működtetését.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Hogyan nőhetjük ki az államadósságot?
Hol dől el az államadósság elleni harc?
Trendi lesz a magyar nyugdíjpélda?
Újra lefagytak a jelzáloghitelek
Ezt se felejtsük el az egykulcsos adónál
Ennyit veszítesz, ha nincs munkád