Ben Bernanke leköszönő amerikai jegybankelnök vélhetően az extrém laza monetáris politikával vonul be a történelembe. Hogyan emlékszünk majd vissza rá néhány évtized múlva?
Ben „Helikopter” Bernanke nyolc éven át irányította az amerikai központi bankot - Federal Reserve (Fed) -, ami a világ legfontosabb jegybankja. A bankár szerencsétlenségére pont az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb pénzügyi összeomlásával és gazdasági válságával kellett megküzdenie, ha jobban belegondolunk, békeév szinte nem is volt az elnöksége alatt. Így visszatekintve a kérdés az, hogyan emlékszik majd az utókor Ben Bernanke elnökre. Úgy, mint az ember, aki stabilizálta a világgazdaságot, vagy úgy, mint aki kiengedte az infláció szellemét a palackból? Az eredeti elemzés itt érhető el.
Most még úgy tűnik, hogy Ben Bernanke pozitív hősként vonul be a történelembe, aki bátor és határozott monetáris lazításával jelentősen tompította a pénzügyi vihar hullámait. A Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlását követően életre hívta a mennyiségi lazítás – quantitative easing, QE – programját, melynek során a jegybank állam- és jelzálogkötvényeket vásárolt, vagyis frissen nyomtatott pénzzel árasztotta el a gazdaságot. (A „Helikopter Ben” gúnynév onnan ered, hogy az elnök egy nyilatkozatában megígérte, hogy ha a szükség úgy hozza, helikopterről fogja szórni a pénzt a gazdaságba.)
Az extra laza, korábban soha nem látott lépéssel - kiegészülve a 0 százalékra levitt kamatokkal és az ígérettel, hogy a kamat addig marad 0, amíg nem látszanak a felépülés jelei – sikerült elérni, hogy a bankrendszer talpon maradt, a gazdaságok totális összeomlása elmaradt, sőt a tőzsdék a 2009 márciusában ütött mélypontot követően emelkedésnek indultak.
Emellett a Fed a globális dolláréhséget is csillapította, amikor a fejlett világ legnagyobb gazdaságainak, továbbá az európai és japán jegybank számára elképesztő mennyiségben kölcsönzött amerikai dollárt, csökkentve ezzel a pénzügyi rendszerek likviditási problémáit.
Vannak ugyanakkor olyanok is, akik szerint a Fed túlzásba esett a pénznyomtatás során, és olyan mértékben árasztotta el likviditással a világgazdaságot, ami megágyazott egy későbbi, jóval pusztítóbb összeomlásnak. A feltörekvő piacok, azt követően, hogy 2013 májusában felerősödtek az extra laza monetáris politika visszavonásával kapcsolatos spekulációk, heves korrekciót mutattak, mint ahogyan egyre aggódóbb tekintetek figyelik az infláció alakulását is. Egyelőre nincs gond a pénzromlással, eljöhet az idő ugyanakkor, amikor a piacra pumpált dollármilliárdok „dolgozni kezdenek”, és olyan szintre pörgetik az inflációt, ami megroppantja a világgazdaságot.
Akárhogy is lesz, az egészen bizonyos, hogy Ben Bernanke kitörölhetetlen nyomot hagy a pénzügyi történelemben, reméljük ugyanakkor, hogy nem jár úgy, mint elődje, a Fed-et 1987 és 2006 között elnöklő Alan Greenspan. Greenspanre ugyanis először még szinte mágusként tekintettek, ma azonban már sokan a nyakába varrják a mostani válságot, mondván a 2001. után 1,0 százalékra levitt alapkamattal épp ő ágyazott meg az amerikai ingatlanpiaci buboréknak, ami később romba döntötte a világgazdaságot…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Újra lefagytak a jelzáloghitelek
Ezt se felejtsük el az egykulcsos adónál
Ennyit veszítesz, ha nincs munkád
A minimálbér-vita margójára
Békén kell hagyni a gazdagokat?
Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt