Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Mi legyen Európával?

2013.11.07. 08:31 Pénzügyi Szemle

Közös költségvetés kell, versenyképességet javító reformok és több transzfer a gazdag országoktól a szegények felé.

Az amerikai GDP már magasabb, mint volt a válság előtt, a munkanélküliség pedig szépen fokozatosan csökken, miközben az eurózóna recseg-ropog, és egyelőre csoda, hogy még nem hullott szét. Miért van az, hogy az USA remekül alkalmazkodott a válság utáni új körülményekhez, és stabilan halad a talpra állás folyamatában, miközben az eurózónában a krízis megállította az integrációt, sőt néhány esetben még meg is fordította a korábban pozitív folyamatokat? Az eredeti elemzés itt olvasható.

Posztba_nagy_18.jpg

Két olasz közgazdász - Isabella Rota Baldini és Paolo Manasse – négy jó okot is felsorol, melyek magyarázzák a fenti szétválást, és javaslatot tesznek, hogy miként lehetne folytatni az európai integrációt, létrehozni egy, az USA-hoz hasonlóan jól működő gazdasági közösséget.


-  Az első ok az, hogy az USA-ban az egyes államok között jóval kisebbek a különbségek, mind a gazdasági fejlettség, mind a munkanélküliség, mind az intézményi feltételek terén, mint az eurózónában. Ebből következik, hogy minél homogénebb egy gazdasági közösség, annál egységesebben és eredményesebben reagál a külső sokkokra. Ez ugyanakkor egy olyan probléma, melyet elsősorban az időnek kell megoldania, vagyis szépen türelmesen kivárni, amíg az eurózóna szegényebb országai megközelítik a gazdagabb országokat.

-  Amit mégis megtehet az eurózóna, az a felzárkózást segítő közös költségevés, melynek feladata részben az, hogy finanszírozza a szegényebb tagok fellendülését. Az USA-ban működik ilyen kiegyenlítő rendszer – az éves GDP akár 10 százalékát is elérheti a legszegényebb állam által kapott transzfer -, miközben az eurózónában csupán a GDP néhány tizedszázalékára rúgnak ezek az ingyen pénzek.

-  Az USA a válság során jóval kevesebb megszorításról döntött, mint az eurózóna, és miután az eurózónában 1,0 százaléknyi megszorítás átlagosan 0,84 százalékkal vetette vissza az adott ország GDP-jét, jól látszik, hogy az európai költségvetési szigor tovább növelte az államok közti különbségeket.

-  Világos összefüggés figyelhető meg a válság előtti termelékenység és a válság által okozott károk között, vagyis minél gyengébb termelékenységgel rendelkezett egy adott ország a békeévekben, annál nagyobbat ütött rajta a válság. Ebben a tekintetben jelentős különbségek voltak az eurózóna tagállamai között, vagyis a válság csak még tovább távolította egymástól az amúgy is távol lévő európai országokat. A termelékenység javítása alapvetően nem a közösség feladata, vagyis minden egyes tagállamnak magának kell gondoskodnia a strukturális reformokról. Az eurózóna annyit tehet, hogy javaslatokat tesz, és a helyes irányba tereli a tagokat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy összességében az eurózónának úgy van esélye a további integrációra és a sikeres együttműködésre, ha a megszorítások végeztével – remélhetőleg a soron következő években már nem lesz szükség többre – az egyes országokban bevezetik a szükséges strukturális reformokat, az eurózóna létrehoz egy közös bank- és betétbiztosítási rendszert, a közös költségvetést pedig sokszorosára bővítik, ezzel is még több pénzt csatornázva a gazdag európaiak felől a szegényebbek felé.

A gond ezzel az – nem vitatva, hogy ez lenne a helyes út, hisz az USA-ban is működött -, hogy ha az eurózóna sikere azon áll, hogy mondjuk a németek hajlandóak-e a jelenleginél sokszor nagyobb pénzügyi segítséget nyújtani mondjuk a görögöknek, akkor félő, hogy az eurózóna esélyei még a rossznál is sokkal rosszabbak.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Mi a baj az IMF-es vagyonadóval?

Alapjövedelmet mindenkinek!

Az erősödő euró végezheti ki az eurózónát?

Sikeres is lehetne a magyar euró

Milliókat ér egy jó tanár

Az állam a legnagyobb haramia?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr265618050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Husz_János_Puszita 2013.11.07. 18:38:25

Adjatok ingyenpénzt! ( olaszok vagyunk )

Shopping 2013.11.07. 18:38:57

mi legyen?
be kell zárni az ajtókat! -az legyen

Törökország? Ukrajna? stb. kinek kell ez? csak a bajt hozzák magukkal

2013.11.07. 19:48:03

@Shopping: Ez nem olyan egyszerü, onnan jön az olcsó munkaerő. Ha be akarják csukni az ajtókat, akkor a nyugat-európai munkaerőnek el kellene fogadni hogy jóval kevesebbet ér majd a munkája.

Creative destruction · http://t7.hu/0v1l-1984 2013.11.07. 20:54:52

Adjatok ingyenpénzt! ( magyarok vagyunk )

Késapati Tamás 2013.11.07. 21:07:28

@cougarcat: nem elég az irgalmatlan sok arab és fekete?

zobod 2013.11.07. 22:22:49

Más szavakkal: ennyire eltérő fejlettségű, versenyképességű államok valutauniója életképtelen, életben csak folyamatos vagyontranszferrel lehet tartani. Tehát nem az a kérdés, hogy az euroövezet felbomlik-e, a kérdés hogy mikor, és akik tehetik, azok megmaradnak-e egy valutauniónál, egy euro lightnál. A német gazdasági sikerek fundamentumait éppen tönkretenni készülő szocdemek gyorsíthatják ezt a szétesést.

Egy osztrák-német-benelux-skandináv uniónak lenne létjogosultsága. Kulturálisan és gazdaságilag ők egy relatíve jól integrálható blokk.

bankvezér 2013.11.07. 23:22:36

Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de a tanulmány szerzői buták, mint a tök,- legalább is ez jön le a tanulmányukból.

na4 2013.11.08. 17:11:23

Ekkora hülyeséget is csak olaszok írhatnak. Persze az agyonadóztatott német majd azért fogja hajtani magát, hogy a lábukat lógató olaszok és görögök jól éljenek. A görögök százmilliárdokat kaptak, és az utolsó vasig elqurták az egészet. Akkor most ezt kellene ismételni? Két agyalágyult, inkább mennének Ferrar-t építeni, abból legalább van valami haszon. Pont ez a baj a közgazdászokkal: csak pofázni tudnak, mert ugye a kíbicnek semmi sem drága.

nyuggernyúzó 2013.11.08. 19:43:14

Elértéktelendő $-ban magasabb az USA GDP. Reálértékben gyengül.
A munkanélküliség se csökken, épp ellenkezőleg a lakosság egyre kisebb %-a melózik.
Ezek után a többit el se olvastam.

2013.11.09. 01:45:35

@Késapati Tamás: Ha fellendül a gazdaság, akkor valszeg nem... Igaz jelenleg még viharfelhők gyülnek az EU felett.
süti beállítások módosítása