Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

A világ legrejtélyesebb intézményei

2013.03.08. 09:26 Pénzügyi Szemle

A világ legtitkosabb, legkevésbé transzparens intézményei a jegybankok - legalábbis egy ikonikus amerikai libertariánus gondolkodó szerint. Tény, hogy a monetáris politikát a jegybanki függetlenség miatt senki sem ellenőrzi, pedig nagyon sok pénzről van szó.

Állítsák meg, tolvaj! - egy rajtakapott betörő állítólag ezt a mondatot kiabálva menekülhet el a legtöbb eséllyel. Ehhez hasonlóan viselkednek a folyamatosan az inflációval riogató jegybankok is, legalábbis a fölöttébb kritikus libertariánus amerikai gondolkodó és közgazdász, Murray Rothbard szerint (lásd "Érinthetetlenség versus elszámoltathatóság a jegybankok esetében" című írásunkat a jobb oldali hasábban).

Az osztrák iskola neves képviselője 1995-ben hunyt el, de egyik fontos művét - The case against the Fed - újra elővette az amerikai Mises Institute. Rothbard alapvetően az amerikai jegybankkal, a Feddel foglalkozik ebben az írásában, de van egy pár olyan gondolata is, aminek Európában is lehet relevanciája.

Rothbard alapállítása szerint az amerikai állam legtitkosabb intézménye nem a CIA, vagy valamelyik másik titkosszolgálati szervezet, hanem a Federal Reserve, azaz az amerikai központi bank. A Fed ugyanis nem elszámoltatható, nincs valódi költségvetése, nem auditálják a beszámolóit, a monetáris politikát pedig végső soron senki nem képes ténylegesen ellenőrizni.

A szerző emlékeztet, hogy 1993-ban volt egy olyan előterjesztés, ami változtatott volna ezen a speciális státuszon, de - elsősorban a Fedet akkoriban irányító Alan Greenspannek köszönhetően - a tervezet elbukott. A jegybanki logikát elfogadó Clinton elnök szerint az indok az volt, hogy egy ilyen reform aláásta volna a Fedbe vetett piaci bizalmat. A központi bank tehát továbbra is fekete doboz maradt.

Rothbard szerint ez problémás, mert ellentétes a demokratikus állam alapeszményével. A jegybankárok véleménye általában az, hogy minden elszámoltathatósági és átláthatósági reform a jegybanki függetlenség elleni támadás, márpedig független jegybank nélkül nincs jól működő pénzügyi rendszer. Ezen a ponton lehet érdemes Európában is elgondolkodni Rothbard szavain, a jegybanki függetlenség eszméje ugyanis a világon sehol sem olyan erős, mint épp itt.

Kétségtelen, hogy a jegybanki függetlenség egy olyan erős előírássá vált, ami szinte példa nélküli a modern demokratikus rendszerek történetében, hisz nem nagyon van még egy olyan adófizetői pénzből fenntartott intézmény, amelyre ilyen kevés rálátása és befolyása lenne a polgárok közösségének. Az állam minden intézménye a köznek tartozik felelősséggel, kivétel egyedül a jegybank.

A központi bankok elszámoltathatatlanságát jellemzően arra vezetik vissza, hogy az gyakorlatilag politikai befolyást jelentene, ami lehetetlenné tenné, hogy a jegybank hatékonyan küzdjön az infláció ellen - a jegybanki függetlenség kimunkálói, Kydland és Prescott valószínűleg nem gondolta az 1970-es években, hogy az idő-inkonzisztencia probléma leírásával átírják a nyugati világ gazdaságpolitikai alapvetéseit és alapjaiban határozzák meg évtizedekre a gazdaságirányítás mindennapjait.

A jegybanki függetlenség logikája, hogy meg kell akadályozni a választások előtti monetáris lazítást, ez ugyanis rövid távon felpörgeti a gazdaságot, de hosszabb távon az árak emelkedését, instabilitást és recessziót hoz. Greenspan szavait átformálva: a jegybanki politikai elszámoltathatóságának hiánya nem magas ár azért, hogy ne a politikusok kezében legyen a monetáris gyeplő. Van, aki szerint azért mégis elég magas.

Rothbard szerint a jegybanki logikának egyetlen eleme van, ami igaz, mégpedig az, hogy az infláció monetáris jelenség - azaz ha az árak emelkednek, akkor az a pénzmennyiség túlzott növekedésére vezethető vissza. Mindebből az is következik, hogy a jegybankok egy olyan ellenséggel (a krónikus és perzisztens áremelkedéssel) küzdenek, aminek kialakulása alapvetően az ő felelősségük. „What we need is not a totally independent, all-powerful Fed; what we need is no Fed at all." - zárja a fölöttébb radikális gondolatsort Rothbard.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Gyerekként kapni a svájcifrank-pofont

Nem kell félni a sok nyugdíjastól

Nyugati nyugdíjhoz keleti növekedés?

Brüsszel téved, Magyarország fizet?

Bombabiznisz 1-2 forintosokból

Még több hipermarketet Magyarországra?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr595364985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása