Ha sok lesz a nyugdíjas, akkor a dolgozók minden jövedelme elmegy majd az idősek eltartására? Vagy bízhatunk mondjuk a technológiai fejlődésben?
Az Egyesült Államokban mostanában divat lett félni az elöregedő társadalomtól és az ezáltal törvényszerűen leálló gazdasági növekedéstől, felfutó államadósságtól és összeomló nyugdíjrendszertől. Dean Baker, amerikai közgazdász ugyanakkor úgy látja, hogy mindez egy vak tévedés, az elöregedő társadalom plusz „költségeit” ugyanis bőven ellensúlyozza a technológiai fejlődés következtében bekövetkező termelékenység javulás. (Bővebben lásd "Nem katasztrófa a társadalom elöregedése" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Hogyan is számol Dean Baker? Az USA-ban egy nyugdíjasra 2,8 dolgozó jut, amely arány 2035-re a várakozások szerint 2,0-ra csökkenhet (innen a nagy ijedelem). Egy nyugdíjas fogyasztása az átlag dolgozó fogyasztásának 85 százaléka az USA-ban. Azaz, 2,8 dolgozónak ahhoz, hogy eltartsa saját magát, és a rá jutó 1 nyugdíjast, meg kell termelnie 2,8+0,85, azaz 3,65 embernyi GDP-t. Ekkor a dolgozók az általuk megtermelt jövedelem (2,8/3,65) 76,7 százalékát tarthatják meg, a maradékot az állam elveszi, és odaadja a nyugdíjasoknak.
Hogyan néz majd ki ez a számítás 2035-ben? Egy nyugdíjasra jut majd 2 dolgozó, azaz a 2 dolgozónak összesen 0,85+2, azaz 2,85 embernyi GDP-t kell majd megtermelnie. Akkor a dolgozók az általuk megtermelt jövedelem (2,0/2,85) 70,2 százalékát tarthatják majd meg, a többit az állam a nyugdíjasoknak osztja.
Unalmas matematika, a lényeg azonban az, hogy a nyugdíjasok arányának növekedése azzal járna, hogy a dolgozók a mostani 76,7 százalék helyett a jövedelmük 70,2 százalékát tarthatnák meg 2035-ben, azaz a többlet elvonás mintegy 6,5 százalékpont lenne (a számítások a végletekig leegyszerűsítik a valóságot, és csakis a nyugdíj jellegű elvonások hatásait vizsgálják).
Dean Baker ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a termelékenység növekedése ezt a negatív hatást bőven ellensúlyozza. Az USA-ban az elmúlt 20 évben ugyanis évente átlagosan 1,5 százalékkal javult a termelékenység, azaz ugyanannyi dolgozó a technológiai fejlődésnek köszönhetően 2035-ig, azaz a következő 22 évben a jelenleginél akár 30-35 százalékkal több jövedelmet is előállíthat. Mit számít az, ha az állam ebből a többletből elvonja azt a fönt említett picurka 6,5 százalékpontot?
(Lábjegyzetben érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon Magyarországon is okunk van-e a Dean Baker féle optimizmusra, ahol egy nyugdíjasra megközelítőleg csupán egy dolgozó jut…)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Nyugati nyugdíjhoz keleti növekedés?
Brüsszel téved, Magyarország fizet?
Bombabiznisz 1-2 forintosokból
Még több hipermarketet Magyarországra?
Szakad a tőzsde, esik a nyugdíj?
Egyszer véget ér a kínai csoda
Nem kell félni a sok nyugdíjastól
2013.03.05. 08:24 Pénzügyi Szemle
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.