A magyar kis- és közepes vállalkozások komoly bajba kerültek a válság során: a hitelezés befagyott, leálltak a beruházások, a belső kereslet elapadt. És a kilátások sem túl fényesek. 
Az export, azaz a külföldi piacok jelenthettek volna kiutat, a magyar vállalkozások többségének azonban szomorú sajátossága, hogy gyenge exportképességgel és nemzetközi versenyképességgel bír, azaz a külföldi versenytársakkal szemben nem rúg labdába. Nem is rúghat, hiszen míg itthon 10-12 százalékon kap hitelt egy vállalkozás, addig mondjuk Csehországban 4-6 százalékon, Nyugat-Európában pedig esetenként még ennél is kedvezőbb kamat mellett.
Emellett a magyar vállalkozások az innováció, a kutatás/fejlesztés terén is jócskán le vannak maradva az európai mezőnyben, arról nem is beszélve, hogy tőkeellátottságuk is igen alacsony – hangsúlyozza Gém Erzsébet, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza (lásd a vele készült interjút a jobb oldali hasábban).
A magyar kkv-k számára a kiút csakis egy hatékony, átfogó és 5-10 év távlatában működő támogatási rendszer kialakítása lehet. A szakember szerint az optimális megoldás az lenne, ha elindulna egy jól célzott támogatási rendszer, melyben az EU-s pénzeket, az MFB-forrásokat és az esetleges további költségvetési forrásokat - melyek egyelőre nem állnak rendelkezésre - egy jól strukturált kkv-támogatási szisztémába terelné, és ezen keresztül fölkarolná az innovatív, növekedésre kész hazai vállalkozásokat.
A különböző növekedési stádiumban lévő vállalkozásoknak célzott támogatásokat lehetne juttatni, ide értve az innovációs adókedvezményeket, a közvetlen költségvetési és EU-s forrásból jövő vissza nem térítendő támogatásokat, a finanszírozást megkönnyítő kamattámogatási rendszert és a különböző állami hitelgaranciákat. Ezek a támogatási elemek tulajdonképpen szinte mind léteznek ma is, ami hiányzik, az ezeknek egy könnyen elérhető, átlátható, jól strukturált rendszere.
Érdekes kérdés a magyar vállalkozások szempontjából, hogy a bankok milyen mértékben tudják segíteni a szektor fejlődését. Nos, a válasz itt is kiábrándító. A magyar bankokat ugyanis jelentős tőkevesztés érte a válság alatt – svájcifrank-hitelek bedőlése, banki különadó, végtörlesztés -, ennek következtében pedig a bankok visszafogták a hitelezést. Hitelt ugyan adnak, de csakis a legjobb, legbiztonságosabb adósoknak, a gyengébb hitelminősítésű kis- és középvállalkozások azonban többnyire hoppon maradnak. Gém Erzsébet szerint ez a hitelszűke akár évekig is elhúzódhat.
A hazai vállalkozások jelentősége óriási - a szektor a magyar GDP megközelítőleg felét, a foglalkoztatásnak pedig közel háromnegyedét adja -, egy hatékony támogatási rendszer nélkül azonban a kkv-szektor a következő években is csupán egy stagnáló szektora marad a gazdaságnak, éppen úgy, mint az elmúlt években.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Megágyaztak a svájcifrank-hitelek a válságnak
Még alacsonyabb fizetések kellenek?
Látszott a forinton, hogy baj lesz?
Durva megszorítással is nyerő lehet a kormány
Fontos harc, amiben vesztésre állunk
______________________________________________________________
