Egy gazdaságban a legfontosabb erőforrás a humán tőke, melynek erejét gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni. Az emberi erőforrásért éles verseny folyik, amiben az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyelőre nyerésre, Magyarország viszont félő, hogy vesztésre áll.
Az erőforrás szó hallatán ugyanis az ember önkéntelenül is gyárakra, üzemekre, bányákra, földre, ásványi kincsekre gondol, nem pedig a körülöttünk élők szorgalmára, intelligenciájára, képességeire és képzettségére. Utóbbiak ugyanakkor egy modern társadalom számára a legnagyobb kincsnek számítanak, sőt számszerűsíthetők is: az USA-ban a JP Morgan bankház szerint az emberi erőforrás becsült értéke mintegy 750 ezer milliárd dollárra rúg, ami mellett eltörpül a háztartások 70 ezer milliárd dolláros – pénzügyi és reál - vagyona.
Ami tehát az emberek fejében van – még ha a szorgalom vagy a tudás rendkívül nehezen számszerűsíthető is -, az sokkal-sokkal többet ér, mint ami a pénztárcájukban, a bankszámlájukon vagy épp a garázsukban pihen - hangsúlyozza Nick Schulz, az American Enterprise Institute kutatója (lásd az Egyre élesebb a verseny a legértékesebb erőforrásért című cikkünket a jobb oldali hasábban).
Tekintettel arra, hogy a modern gazdaságok egyre inkább a szolgáltatások és a magas hozzáadott értékű technológiák felé mozdulnak el, a humántőke jelentősége a soron következő években/évtizedekben csak nőni fog, azaz a mindenkori kormányoknak érdekükben áll majd a hazai humántőkét fejleszteni, sőt a külföldi képzett munkaerő bevándorlásának ösztönzésével humántőkét akvirálni.
Utóbbi egyébiránt az Egyesült Államok deklarált célja, azaz konkrét bevándorlás-ösztönző politikával elérni, hogy a világ szegényebb országainak képzett munkavállalói az USA-ba költözzenek. Migráció és migráció között természetesen szakadéknyi különbség lehet, az államok célja csakis az lehet, hogy képzett, ambiciózus, szorgalmas adófizetők, nem pedig a szociális háló biztonságát kereső „eltartottak” érkezzenek.
Miért kedvező a képzett munkaerő nagy számú bevándorlása? Először is növekszik a népességszám, ami önmagában is emeli az adóbevételeket, a fogyasztást és a GDP-t. A bevándorlók emellett többnyire fiatalok, akik rövid távon nem rónak plusz terhet az adott ország egészségügyi- és nyugdíjrendszerére. További fontos érv, hogy – amint arra Robert Fairlie, a University of California professzora rámutat – a bevándorlók 30 százalékkal több új vállalkozást alapítanak, mint a helyi lakosok. Az új vállalkozások hozzájárulnak a technológiai fejlődéshez, új munkahelyeket teremtenek és adóbevételt generálnak.
A fejlett államoknak tehát elemi érdekük, hogy a külföldi humántőkét országukba csábítsák, a „szegényebb” országokat ugyanakkor a kivándorlással komoly veszteség éri, a migrációval ugyanis képzett, ambiciózus munkaerőt és értékes adófizetőket veszítenek. Ez a veszély Magyarország esetében is fennáll, azaz félő, hogy a humántőkéért vívott nemzetközi versenyben alulmaradva az ország fokozatosan elveszíti értékes emberi erőforrásának egy részét.
