Európa az adósságválságok korát éli, amikor a kormányoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, adót emelni és kiadást csökkenteni. De vajon hogyan várható el a politikusoktól a fokozott szigor, ha ezzel épp saját újraválasztásukat kockáztatják? Hát mondjuk úgy, ha nem is.
Az általános vélekedés szerint a politikusok azért vonakodnak „rendbe tenni” a költségvetést és lefaragni az államadósságot, mert a szükséges megszorítások – adóemelés, kiadáscsökkentés – olyan mértékben rontanák népszerűségüket, ami a soron következő választáson törvényszerűen súlyos vereséggel jár.
Alberto F. Alesina, Dorian Carloni és Giampaolo Lecce ugyanakkor kimutatták (lásd Választási győzelmet hoz a fiskális konszolidáció? című cikkünket a jobb oldali hasábban), hogy ez a vélekedés abszolút alaptalan.
A szakemberek – akik a Harvard, a Berkeley és a Bocconi University professzorai – 19 OECD ország parlamenti választásait vizsgálják meg 1975 és 2008 között, és arra a következtetésre jutottak, hogy szinte semmilyen összefüggés nincs a választási eredmények és a költségvetési kiigazítások között.
A gyakran hivatkozott mintának megfelelően a szigorú költségvetési politikát folytató, ámde népszerű kormányok támogatottsága kezdetben csökkent, a kiigazításokat követő gazdasági stabilizációval ugyanakkor meredeken emelkedett.
A vizsgált időszakban a 10 legnagyobb költségvetési kiigazítás alatt – ezek során a kormányok 4-7 év alatt 5-10 százalékkal csökkentették a költségvetés hiányát – összesen 19 választást tartottak az érintett országokban, melyekből a regnáló kormányok mindössze 7-et veszítettek el. Ennél is érdekesebb, hogy az 5 legnagyobb hiánylefaragás alatt tartott 10 választásból csupán egyet bukott el a jelentős megszorításokat bejelentő kormány.
Következtetésként elmondható, hogy azoknak a kormányoknak, melyek kivívták a választók bizalmát, a választási ciklus első felében érdemes véghezvinni a közpénzügyek stabilizációjához szükséges megszorításokat, az adóemelés és kiadáscsökkentés után ugyanis minden esélyük meglesz arra, hogy ismét megnyerjék a választásokat. Igaz ez azokra a szélsőséges esetekre is, amikor egy kormánynak 5, vagy akár közel 10 százalékkal kell csökkentenie a költségvetés hiányát.
