Pénzügyi Szemle Online Blog

A megszorítások politikája csődöt mondott Európában, a kiút pedig egyre több szakember szerint csakis az innováció, a beruházások és a gazdasági növekedés beindítása lehet. Kérdés, hogy mely szektorokba érdemes hosszú távon befektetni.

Roland Kupers, az Oxford University professzora szerint a válasz egyértelmű: a jövőt a „green growth", azaz a környezetvédelmi beruházások és a zöld energia befektetések jelentik. A gazdaságtörténet során mindig volt egy iparág, melynek fellendülése az adott korszakot jellemezte, akár a vasút, akár a nehézipar, akár a technológia, akár a hadiipar vagy épp az ingatlanpiac fellendüléséről volt szó. (Bővebben lásd "A zöld energia húzhatja ki Európát a gödörből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az előttünk álló évtizednek is lesz egy kulcs iparága, ez kétségtelen, mint ahogyan Roland Kupers az sem kérdés, hogy ez a szektor a zöld energia lesz. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amely törekvés csakis az innováció és sok-sok milliárd euró beruházás útján képzelhető el.

Ez a jövőkép Görögország számára is reális kiutat kínálhat a válságból a professzor szerint, miért ne lehetne az európai zöldenergia-beruházások egyik kiemelt célpontja épp Görögország?

A május 15-i Merkel-Hollande találkozót követően a politikusok hangsúlyozták, hogy Görögországban csakis a gazdasági növekedés beindítása mellett képzelhető el a talpra állás, ehhez pedig Berlin és Párizs akár támogatást is hajlandó nyújtani. Francois Hollande hozzátette, hogy „minden lehetséges eszközt meg kell vizsgálni, amellyel ösztönözhető a gazdaság", ezek megvitatására pedig a június végi uniós csúcson kerülhet sor.

Ki tudja, ha a görögök a június 17-i választáson az eurózónában maradás mellet teszik le a voksukat, akkor elképzelhető, hogy az említett csúcstalálkozón már a Roland Kupers által javasolt zöldenergia-beruházások is szóba kerülhetnek...

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Rohannak a görögök a pénzük után

Kitaposott úton mehetnek a vesztükbe a görögök

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A napokban két ellentétes tartalmú hír/vélemény látott napvilágot, melyek felvetik a kérdést: vajon ki járna jól azzal, ha az eurózóna összeroppanna?

Egyrészt az áprilisi kínai exportadatok elmaradtak a várakozásoktól, amit a kínai illetékesek a csalódást keltő európai megrendelésekkel magyaráztak - Kína minden bizonnyal nem örül Európa gyengélkedésének -, másrészt Arthur Herman, az amerikai American Enterprise Institute kutatóintézet történésze egy cikkben („Why the death of Europe is America's opportunity”) kifejtette: az eurózóna összeomlása remek lehetőséget teremt az Egyesült Államok számára. (Bővebben lásd "Ezért örülhet az USA az eurózóna szenvedésének" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Herman hangsúlyozta, hogy bár a görög hullámok a Wall Streetet is elérték, azaz az elmúlt hetekben az amerikai részvényárfolyamok is megsínylették az európai adósságválság újabb rezgéseit, hosszú távon azonban mégis az Egyesült Államok lehet az, aki hasznot húzhat az európai rendszer széteséséből.

Ha ugyanis ez a forgatókönyv bekövetkezik, akkor az Egyesült Államok újra hosszú időre komoly kihívó nélkül maradhat a világ első számú gazdasági nagyhatalmának járó címért folytatott versenyben. Ebben az esetben a dollár az első számú tartalékdeviza, a Wall Street a világ pénzügyi központja, az Egyesült Államok pedig a világ első számú innovátora maradhat. (Kína számára a szerző szerint még kora lenne, hogy ilyen babérokra törjön.)

Az elfogultságtól nem mentes írással természetesen több ponton vitába lehet szállni - egyelőre például korai lenne biztosra venni, hogy az eurózóna képtelen a megújulásra - az ugyanakkor kétségtelen, hogy a szövevényes és egyre bonyolultabb szabályozás, a felduzzadt és nehézkes bürokrácia, a politikai egység hiánya és a kulturális különbségekből adódó széthúzás egyelőre mind-mind olyan akadályok Európa előtt, melyek lehetetlenné teszik a válságból való kilábalást.

A jövő így két izgalmas kérdést tartogat: egyrészt meg tud-e újulni az eurózóna, másrészt ha a válasz nem, akkor vajon az USA valóban hasznot húzhat-e az európai gazdasági közösség összeroppanásából.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Rohannak a görögök a pénzük után

Kitaposott úton mehetnek a vesztükbe a görögök

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

Kisebb mini-pánikot okozott a Wall Streeten a hír, mely szerint a patinás bank, a JP Morgan több mint 2 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el saját számlás ügyletein. Kérdés, hogy a veszteség után végképp megkötik-e a bankárok kezeit a politikusok.

A 2 milliárd dolláros veszteség - 450 milliárd forint, megközelítőleg az OTP tejes éves nyereségének 2,5-3-szorosa - néhány évvel ezelőtt még nem lett volna nagy újság, most azonban, amint a politikusok épp a Wall Street-t szabályok szigorítására készülnek, valóságos pénzügyi lavinát indíthat el. (Bővebben lásd "Pénzügyi szabályozás ellenszélben: a Dodd-Frank törvény" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A válság legnehezebb éveit követően ugyanis, miután a bankokat dollár százmilliárdokkal kellett kisegíteni, elindult az ilyenkor természetes folyamat, melynek keretében a politikusok igyekeznek korlátozni a korábban túl nagy hatalomra szert tett pénzügyi mamutok mozgásterét.

A tervek között természetesen az az elképzelés is szerepel - Volcker-szabály -, hogy korlátoznák, esetleg végleg meg is tiltanák a bankok számára a saját számlás kereskedést. Az ugyanis nem működik, hogy „felelőtlenül hazardírozunk, mondván ha bejön, akkor az nyereség, ha nem, akkor pedig úgyis kimentenek minket az adófizetők pénzéből”.

A bankok regulációját zászlójára tűző Obama-kormányzatnak talán még kapóra is jön a JP Morgan fiaskója, Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter ugyanis már jelezte, hogy a törvényalkotók részletesen megvizsgálják a JP Morgan esetét. Bár Jamie Dimon, a bank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az említett Volcker-szabályt nem sértették volna a bank veszteséges műveletei, szinte bizonyosnak tűnik, hogy a jövőben nem lesz lehetőség ilyen nagyságrendű kockázatok felvállalására.

A pénzügyi rendszer evolúciójának egyébiránt természetes velejárója a bankárok kezeit megkötő szabályok lazítása, majd a törvényszerűen bekövetkező válságot követően ugyanezen szabályok szigorítása. Az események a Wall Streeten időről-időre ismétlik önmagukat, így szinte biztosak lehetünk benne, hogy évek (évtizedek?) múlva enyhíteni fognak a most még szigorodó szabályokon, amely folyamat vége jó eséllyel egy újabb jókora pénzügyi összeomlás lehet majd…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Rohannak a görögök a pénzük után

Kitaposott úton mehetnek a vesztükbe a görögök

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

Napról-napra egyre aggasztóbbá válik a görög helyzet, a legfrissebb hírek már arról szólnak, hogy reális esélye van egy bankrohamnak, ami ugyanakkor az első pánik után még az is lehet, hogy a görögök hasznára válik. „Merész” gondolatok következnek, kétségtelen ugyanakkor, hogy van benne némi logika.

Jacob Funk Kirkegaard, a Peterson Institute kutatója szerint ha kirobbanna egy görög bankpánik, és az emberek tömegesen követelnék vissza a pénzüket a bankoktól, azzal épp az eurózónában maradás esélyeit növelnék. (Bővebben lásd "Kapóra jöhet egy bankroham Görögországban?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Hogy is nézne ki egy bankroham, avagy hogy gondolkodhat jelenleg a görög „kisember”? A június 17-re kiírt görög szavazásokon a közvélemény-kutatások szerint az IMF/EU-programot elutasító Syriza párt szerezné meg a győzelmet. Ha a párt hatalomra kerül, és valóban megtagadja az IMF-program végrehajtását, akkor veszélybe kerül az eurózóna-tagság.

Ebben az esetben viszont megéri kivenni a most még értékálló eurót a görög bankokból, és még mielőtt zárolnák a bankszámlákat, és a bizonytalan drachmára konvertálnák a betéteket, elhelyezni azt valahol jó messze Görögországtól. Ha azonban sokan szeretnék kivenni a pénzüket, akkor a bankrendszer összeomlana, a betéteket zárolnák, és ha nincs megegyezés az EU/IMF-el, akkor szükségszerűen maradna a drachmásítás, majd leértékelés, és a betétek vásárlóértékének komoly értékvesztése.

Egy bankroham esetén tehát a görög lakosság jól felfogott érdeke az lesz/lenne, hogy az ország maradjon az eurózónában és az EU/IMF védőhálója alatt, megtartva ezzel a közös pénzt és a megtakarítások értékét. Ebben az esetben ugyanakkor teljesíteni kellene az EU/IMF felé korábban tett vállalásokat, de a fizetni nem tudó bankok előtt állva ez a forgatókönyv talán vonzóbb lenne, mint vállalni az euró elvesztését és a drachmásítást.

Az elmúlt két hét pénzpiaci megrázkódtatását látva ugyanakkor az európai politikusok is mintha engedékenyebbnek tűnnének a görögökkel szemben - Angela Merkel és Francois Hollande már egy görög gazdaságélénkítő terv lehetőségéről is beszélt -, a görög kilépés ugyanis az eurózóna számára jó eséllyel sokkal-sokkal költségesebb lenne, mint a maradás.

A helyzet rendkívül bonyolult, és úgy tűnik napról-napra csak bonyolultabbá válik. Ez a forgatókönyv is csak egy lehetőség, kíváncsian várjuk a folytatást…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kitaposott úton mehetnek a vesztükbe a görögök

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

A görög dráma újabb felvonását szemlélve az embernek az az érzése, hogy ezt az előadást látta már valahol: egészen pontosan 11 évvel ezelőtt, a csődöt jelentő Argentínában.

A pénzügyi szaksajtó és a közgazdász társadalom számára most az első számú kérdés az, hogy „mi lesz a görögökkel?”, és bár a napokban több posztban is foglalkoztunk a görög eseményekkel, érdemes röviden áttekinteni a kísértetiesen hasonló görög és argentin forgatókönyveket. (Bővebben lásd "Szomorú párhuzam Argentína és Görögország között" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Válság előtti hasonlóságok

- A válság előtti években a görögök és az argentinok is messze a lehetőségeik fölötti életszínvonalon éltek, amit nagyrészt nemzetközi hitelekből finanszíroztak.

Reál GDP alakulása Argentínában (szürke vonal) és Görögországban (piros)

Forrás: Voxeu.org

- Az „elkényelmesedő” gazdaságpolitikusok engedték elszállni a költségvetés hiányát, amit az import megugrása, és a külkereskedelmi mérleg masszív hiánya kísért.

- A gazdaságok versenyképessége rohamosan romlott, köszönhetően az emelkedő bérköltségeknek, az elégtelen beruházásoknak és a mesterségesen erősen tartott devizának.

- A válság előtt mindkét országban kötött árfolyamrendszer működött, az argentin peso a dollárhoz volt kötve, míg a „görög euró” az euróhoz. Sem a peso, sem a görög euró nem tudott leértékelődni, amely leértékelés még idővel kiegyenlítette volna az egyensúlytalanságokat.

- Mindkét országban felduzzad az államadósság – a görögöknél a GDP 150, az argentinoknál 50 százalékra – és a lakosság adósságállománya.

Hasonlóságok a válság kirobbanásakor

- A csúcsról számítva a reál GDP mindkét országban megközelítőleg 20 százalékkal zuhant.

- Mindkét ország csődöt jelentett, Argentína 75 százalékos mértékben, míg a görögök (egyelőre) a magánszektor hitelezői felé 50 százalékos mértékben.

- A munkanélküliség gyorsan emelkedett, egészen 20 százalék fölé.

- A kötvényhozamok elszálltak, a nemzetközi nagytőke bizalma elillant.

- A hitelezők által előírt megszorítások társadalmi elégedetlenséghez, tüntetésekhez és a kormány megbuktatásához vezettek.

Itt tartunk most, a görögöknek pedig hamarosan választaniuk kell, hogy a két lehetségesnek tűnő út közül melyiken folytatják. Az egyik az argentin - melyet korábbi posztunkban már felvázoltunk -, a másik pedig a bent maradás, vállalva a további megszorításokat. Mindkét út rendkívül fájdalmas, az eurózóna szempontjából azonban nagyon nem mindegy, hogy végül melyik valósul meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

A legfrissebb görög hír szerint kudarcba fulladt az utolsó kísérlet is a kormányalakításra, így júniusban jöhet az új választás. A kérdésre, amely a várható jövőt firtatja, Nouriel Roubini néhány szóban válaszol.

A közgazdász Twitter oldalán tette közzé az általa valószínűnek gondolt forgatókönyvet, amely így néz ki: „választás, államcsőd, kilépés az eurózónából, tőkekorlátozások, betétbefagyasztások, az euróra szóló követelések drachmára konvertálása, a drahchma leértékelése, visszatérés a növekedés/munkahelyteremtés útjára.”  (Bővebben lásd "Mi vár a görögökre? - Íme egy lehetséges forgatókönyv" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Ez a forgatókönyv kísértetiesen hasonlít arra, amit Argentína a 2001-ben bejelentett csőd után megélt. Az argentin csőd egy hirtelen, mintegy 10 százalékos GDP-zuhanást hozott 2002-ben, közben a havi szintű infláció 10 százalékra pörgött fel, az argentin peso pedig meredek lesiklópályára került, a dollárral szembeni jegyzés 1-ről 3,5 fölé szökött.

A gyors összeomlás után azonban hamar talpra állt a gazdaság, a gyengülő devizának köszönhetően szárnyra kapott az export, a mezőgazdaság és a turizmus, az infláció gyorsan mérséklődött, a devizatartalékok emelkedésnek indultak, és az ország reál GDP-je 2003-tól évi 8-9 százalékkal bővült.

Az érvágás tehát jót tett a betegnek, igaz ugyanakkor az is, hogy a lakosság azóta sem bízik a helyi pénzben – ha tehetik, dollár készpénzben tartják a megtakarításokat -, az országot pedig többnyire elkerülik a külföldi befektetők.

A történet tanulsága, hogy bármelyik utat is választja Görögország - a Roubini által felvázolt csődöt, vagy az IMF/EU által kínált maradás/megszorítást -, továbbra is rendkívül nehéz helyzetben lesznek, az elmúlt évtizedekben felgyűlt "számlákat" ugyanis így vagy úgy, de ki kell egyenlíteniük…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Klímafronton Magyarországnak a jelek szerint szerencséje volt: úgy tehetünk egy szép új világért, hogy megnyomhatjuk a gázpedált.

Korunk egyik kiemelkedően fontos közpolitikai témája a klímaváltozás, illetve az ezzel kapcsolatban követendő politika kialakításának kérdésköre. A tudományos világ is megosztott ezzel kapcsolatban, a vélemények a „nincs felmelegedés"-től az „azonnali és radikális lépésekre van szükség"-ig szóródnak.

Magyarország ennek végkimenetelétől függetlenül komoly nemzetközi vállalásokat tett ezen a téren, azaz akkor is cselekedni kell, ha esetleg valakinek kétségei merülnének fel a klíma változásával kapcsolatban. (Bővebben lásd "Kvótapénz és lakásfelújítás - zöld programok Magyarországon" című cikkünket a jobb hasábban).

Ilyen vállalás volt például a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása, amely Magyarország számára 2012-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 6 százalékos csökkentését határozza meg az 1985-87-es évek átlagához képest. Érdekes, hogy mindez nem jelenti azt, hogy csökkentenünk kellene a kibocsátásunkat, mégpedig egyszerűen azért nem, mert a jelenlegi magyar kibocsátás a rendszerváltást követő gazdasági összeomlás miatt 41 százalékkal alatta van az akkori értéknél.

Ebből adódóik, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégia részeként ezen a területen csupán azt vállalta, hogy 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása legfeljebb 10 százalékkal haladja majd meg a 2005-ös szintet. Vagyis nem hogy nem kell csökkenteni, hanem még növekedésre is van tér, ami a mai gazdasági nehézségek közepette nem feltétlenül hátrány.

A kibocsátott üvegházhatású gázmennyiségen belül a legmagasabb részarányt az energiatermelő iparágak képviselik, de fontos, hogy a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások növekedése volt a legnagyobb mértékű 1995 és 2009 között. Az ipar és a hulladékgazdálkodás széndioxid kibocsátása viszont ugyanezen időszakban jelentősen csökkent, nem utolsósorban a fent említett átrendeződés és a technológiai modernizáció révén.

A kormányzati tervek (Széll Kálmán Terv 2.0) szerint amúgy a klímavédelmi intézkedéseken belül kiemelkedő jelentőségű a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése. Ez magában foglalja a kötött pályás közlekedés fejlesztését, valamint a tömegközlekedésben használt gépjárműpark (autóbuszok) új környezetbarát járművekre történő lecserélését.

Vagyis a komoly „szennyező-erőt" képviselő szocialista nagyipar összeomlása, illetve más megközelítésben a bázisidőszak számunkra kedvező meghatározása olyan helyzetet teremtett, hogy mi úgy tehetünk a világ egyik legnagyobb problémájának tekintett klímaváltozás ellen, hogy felszállunk a nagy részben uniós pénzből finanszírozott 4-es metróra.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Államcsőd: a hiba az ön készülékében van

„Továbbra sem kívánatos, technikailag ugyanakkor kivitelezhető a görögök eurózónából történő kilépése” - nyilatkozták európai jegybankárok a hétvége folyamán, ami jelentős fordulatot mutat Európában, eddig ugyanis az volt a jelmondat, hogy nem lehetséges az eurózóna elhagyása.

A politikai szópárbaj tehát elkezdődött - a csörte részleteiről a Financial Times a "Fear grows of Greece leaving euro" című írásban részletesen beszámolt -, a görög politikusok kilátásba helyezték az eurózóna elhagyását, sőt a második mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását, és szélsőséges esetben még az államcsődöt is. Eközben az eurózóna vezetői igyekeznek nyomást gyakorolni a múlt vasárnap előkelő helyen végzett görög szélsőséges pártokra, hangsúlyozva, hogy a kilépés Görögországot jóval súlyosabban érintené, mint az eurózónát. (Bővebben lásd "A görög kilépés várható hatásai" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A múlt hét, illetve a hétvége eseményei ugyanis már abba az irányba mutattak, hogy Görögország kénytelen lesz új választásokat tartani, akár már júniusban, melyen a közvélemény kutatások az euróellenes szélsőséges párt, a Syriza győzelmét jósolják.

Egy friss elemzés - melyet a Bloomberg közölt, "Euro Officials Begin to Weigh Greek Exit" címmel - emellett kimutatta, hogy a görögök közel 80 százaléka maradna az eurózónában, a többség ugyanakkor nem támogatja a további megszorításokat. Bárki is lesz az új kormányfő Görögországban, ennek a két választói akaratnak nehéz lesz megfelelni, elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a jelen helyzetben már az EU vezetői is hajlandóak lennének engedményeket tenni.

A történet (egyik) tragédiája ugyanakkor valószínűleg az, hogy a görögök a „munka” nagy részét már elvégezték. Az elmúlt három évben ugyanis mintegy 10 százalékponttal javult a költségvetés egyenlege, több mint 20 százalékkal csökkentek a reálbérek, a magánbefektetők elengedték az adósság felét, az EU/IMF pedig biztosította a hosszú távú finanszírozást. A görög adósságpálya és gazdaság már nagyon közel van a fenntarthatóhoz, és a számok alapján úgy tűnik, hogy már csak egy kicsit kellene kitartani, és véget lehetne vetni a megszorításoknak.

A munkanélküliség ugyanakkor elviselhetetlen szintre emelkedett, a választói támogatás pedig elfogyott. Kérdés, hogy a következő napokban sikerül-e ezt legalább minimális szinten visszaszerezni, vagy jön a „B” terv, és szemtanúi lehetünk a decemberben Mario Draghi ECB-elnök által még lehetetlennek mondott forgatókönyv, a görög kilépés megvalósulásának.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Államcsőd: a hiba az ön készülékében van

Így menekülhet meg Európa
______________________________________________________________

A címlapok roskadoznak az európai megszorításokról és az emelkedő munkanélküliségről szóló szalagcímektől, a „fű alatt" óvatosan takarékoskodó Egyesült Államokról ugyanakkor szinte szó sem esik.

Az igazság ugyanakkor az, hogy az USA-ban az elmúlt három évben közel 600 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma, azaz ha lassan is, de a világ legnagyobb gazdasága is igyekszik szépíteni az idénre 8,0 százalék közelébe várt költségvetési hiányán. A The Wall Street Journal kiszámolta, hogy ha ma ugyanannyian dolgoznának az amerikai államnak, mint 2008 decemberében, akkor nem 8,1, hanem jóval kedvezőbb, akár 7,1 százalék is lehetne a munkanélküliség.

A válság utáni egyensúlyjavítás tehát a tengerentúlon is zajlik, ezt ugyanakkor szinte észrevétlenül, a munkaerőpiaci egyensúlyra ügyelve, különösebb médiavisszhang nélkül teszik.

Az amerikai gazdaságpolitikusok „haditerve" világos: a jegybank 2014-ig 0 százalékon tartja az alapkamatot, és minden segítséget megad a kötvénypiac stabilan tartásához - így az alacsony kamatok mellett még a GDP 100 százalékára rúgó államadósság is fenntartható -, eközben a kormány lassan, alig észrevehetően csökkenti a költségvetés hiányát, ügyelve arra, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kitartson.

Ebben a tempóban haladva ugyanis 2014-re akár csökkenő pályára is állhat az államadósság/GDP mutató, anélkül hogy azt a reálgazdaság vagy a munkaerőpiac megszenvedné.

Ez az út elméletileg Európa számára is nyitott lehetne, (legalább) két fontos összetevő azonban itt hiányzik: a politikai egység, valamint a monetáris és fiskális politika közötti összhang.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Államcsőd: a hiba az ön készülékében van

Így menekülhet meg Európa
______________________________________________________________

Az eurózóna szépen lassan kettéválik „jófiúkra" - németek, hollandok -, akik mindent megtesznek a költségvetési hiány lefaragása érdekében, és „rosszfiúkra" - franciák, görögök -, akik nagyon úgy tűnik, hogy nem kérnek a megszorítások politikájából.

Érdekesség ugyanakkor, hogy pont azok kardoskodnak leginkább a költségvetési fegyelem mellett, akik egyébként megtehetnék, hogy költsenek és felpörgessék az eurózóna gazdaságát. Az első számú mintaország ilyen szempontból Hollandia. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Hollandiában április végén kormányválság robban ki, miután elfogyott az újabb megszorításokhoz szükséges politikai támogatás. A kormányfő lemondott, a hitelminősítők pedig kilátásba helyezték az elsőrangú, azaz „AAA" minősítés elvesztését. Az ellenzék ekkor olyat tett, ami még a lemondását frissen bejelentő kormányfőt, Mark Ruttét is meglepte: mégiscsak támogatását adta a csomaghoz, amelyet végrehajtva a tervek szerint jövőre elérhető lesz a bűvös 3,0 százalékos deficitcél.

Hollandiának ugyanakkor a kötvénypiac szerint semmi szüksége a további megszorításokra. A 10 éves állampapír hozam jelenleg 2,2 százalék közelében ingadozik, ami szilárd befektetői bizalmat tükröz, és bőven fenntartható adósságpályát jelez. A gazdaság ezzel szemben idén a várakozások szerint 0,5 százalékkal zsugorodhat, a 2009 elején még 3,0 százalékos munkanélküliség pedig mára 5,0 százalékra emelkedett.

Simon Wren-Lewis, az Oxford University közgazdász professzora a holland történések alapján egyenesen azt javasolja, hogy az eurózóna legstabilabb kötvénypiacaival bíró országai - Hollandia, Németország, Ausztria, Finnország - hagyjanak fel a költségvetési szigorral, és egy-egy növekedésösztönző csomag bejelentésével pörgessék fel Európa gazdaságát.

Ha így tennének, akkor a jelenleg kilátástalan helyzetben lévő görögök, spanyolok vagy épp olaszok is levegőhöz juthatnának, a gond csak az, hogy egyelőre pont a „jófiúk" azok, akik hallani sem akarnak a költségvetési fegyelem feladásáról...

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Államcsőd: a hiba az ön készülékében van

Így menekülhet meg Európa
______________________________________________________________