Az elmúlt években annyi ingyen pénz keringett a világban, hogy a jegybankárok szinte mindent megtehettek, ez az idő azonban most véget ért.
Ha szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre pénz, a kamatok pedig 0 százalék közelében vannak a fejlett világban, akkor a feltörekvő országok kivételezett helyzetben érezhetik magukat: tarthatják alacsonyan a kamatokat, örülhetnek a tőkebeáramlásnak, élvezhetik a stabil deviza és kötvénypiac előnyeit. Az elmúlt években pontosan erre láthattunk példát, ez az aranykor azonban nagyon távol van a „normálistól”, és csakis addig maradhat fenn, amíg a fejlett országok jegybankjai el nem kezdik a szigorítást és az ingyen pénzek kivonását. Elkezdték. Az eredeti elemzés itt érhető el.
És ha már elkezdték, akkor a kutyaszorítót mindenki érzi, és az sem meglepő, hogy azok vannak a legnagyobb bajban, akik korábban a leginkább élvezhették az ingyen pénz előnyeit. Közgazdászok szerint a feltörekvő országoknak át kell állniuk az új rendszerre, tovább már nem tartható fenn a korábbi paradicsomi állapot, vagyis nem tarthatják egyszerre alacsonyan a kamatokat és élvezhetik a stabil devizaárfolyam előnyeit.
A továbbiakban, ahogy visszatérnek a „normál idők”, visszatérnek a közgazdaságtan törvényszerűségei is, vagyis a kamatok és a devizaárfolyamok ellentétesen mozoghatnak majd. Az előttünk álló években vélhetően ismét igaz lesz az, hogy ha a kamat alacsony egy feltörekvő országban, akkor az adott deviza gyengülni fog - a befektetők számára nem vonzó az alacsony kamat, ezért eladják az adott devizát -, ha pedig magas, akkor erősödni. Természetesen mindezt jó néhány egyéb tényező befolyásolhatja, folyó fizetési mérleg, devizatartalék, jegybanki kommunikáció, de az alapvető törvényszerűség a kamatok és a devizaárfolyam között vélhetően ismét jellemzővé válhat.
Ezt a folyamatot mi magyarok is érezzük az elmúlt néhány hétben, amint a forintunk lesiklópályára állt, és az euró jegyzése 310 fölé lendült. A magyar gazdaság alapvető fundamentumait senki sem kérdőjelezi meg - a GDP nő, a folyó fizetési mérleg többletes, a költségvetés hosszabb távon is stabil -, a „normál idők” törvényszerűségei azonban vélhetően ránk is érvényesek lehetnek ezt követően: vagyis ha alacsonyan tartjuk a kamatokat, akkor el kell fogadnunk a gyenge/gyengülő forintot, ha viszont erősebb forintot szeretnénk, akkor kénytelenek leszünk emelni a kamatokon.
Vannak olyan vélemények, melyek szerint a stabil feltörekvő piacok, például Magyarország a jövőben kimaradhatnak a pánikokból, az ugyanakkor már csoda lenne, ha egyszerre tudnánk megvalósítani a tartósan alacsony/csökkenő kamatokat és a nem gyengülő, stabil forint állapotát...
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Egy rossz reflex rángatja a forintot
Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő
Londoni magyarok: hány bizonyíték kell még?
Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban
Vakon repülnek a jegybankok
Kevesebb embernek saját lakást!
