Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Eszetlenül öntjük a kukába az ételt

2013.10.17. 08:25 Pénzügyi Szemle

A globális élelmiszertermelés harmada megy pocsékba évente. Ha csak negyedével kevesebb élelmiszert dobnánk a kukába évente, akkor gyakorlatilag megszűnne az éhezés a Földön.

Korábbi posztunkban megemlékeztünk az OECD és a FAO statisztikai összeállításáról, - melyből kiderült, hogy például mi magyarok pénzünk ötödét költjük élelmiszerre - most pedig bemutatunk egy szintén a FAO által jegyzett tanulmányt, amely arra is rávilágít, hogy az emberiség évente nem kevesebb, mint 1,3 milliárd tonna élelmiszert „dob ki a kukába”. Ez az éves globális élelmiszertermelés közel harmada! Az eredeti elemzés itt érhető el.

Élelmiszer veszteség, kg/fő/év (szürkével a feldolgozás, pirossal a fogyasztás veszteségei)

Kaja_poszt.jpg

Következzenek a tanulmány legfontosabb következtetései:

-          Az emberiség évente 1,3 milliárd tonnányi élelmiszert pocsékol el, melynek oka a nem megfelelő termelés, betakarítás és feldolgozás, a hanyag tárolás, a szállítás következtében fellépő veszteség, és nem utolsó sorban a lejáró szavatosság és az ellátási lánc utolsó állomásán, vagyis a háztartásokban el nem fogyasztott és kukába kerülő mennyiség.

-
          A fejlett ipari országokban a veszteség dollárban kifejezett értéke évente 680 milliárd, míg a feltörekvő világban évi 310 milliárd.

-
          A legnagyobb veszteség a zöldségek és gyümölcsök terén jelentkezik, itt a termés 45 százaléka megy pocsékba. A gabonáknál ez az arány 30 százalék, a tejtermékeknél 20 százalék, a halak és egyéb tengeri gyümölcsök terén 30 százalék, a húsoknál 20 százalék, az olajos magvak esetében pedig ugyancsak 20 százalék.

-
          Az egy fogyasztóra lebontott veszteség Európában és Észak-Amerikában évi 95-115 kg, Szubszahara-Afrikában és Délkelet-Ázsiában pedig 6-11 kg évente.

-
          A fejlett világban a teljes veszteség mintegy 40 százaléka az értékesítéshez és fogyasztáshoz köthető, 60 százaléka a termeléshez és feldolgozáshoz.

-
          A dél-amerikai élelmiszer veszteségből évente 300 millió, az európai veszteségekből évente 200 millió, az afrikai veszteségből évente 300 millió éhező rendszeres napi étkezését lehetne megoldani.

A FAO következtetései szomorúak, nem az a gond ugyanis, hogy a pénzünk elsőre talán meglepően magas hányadát költjük élelmiszerre, hanem az, hogy mennyi élelmiszer megy pocsékba globálisan. Ha a veszteségeket csak negyedével lehetne csökkenteni, akkor annyi élelmiszer maradhatna meg évente, amiből 870 millió éhező étkezését lehetne megoldani. Ilyen mértékű pazarlást látva pedig nem tűnik lehetetlennek ez a 25 százalékos megtakarítás, a kérdés csak az, hogy tudunk-e tenni az elkeserítő folyamatok megfordítása érdekében.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Elkerülhettük volna az összeomlást?

Kötelet húznak a politikusok

A csőd elmaradt, de hogyan tovább?

Rossz világ vár a szingli szülőkre

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?

Hatalmas öngólt lőhet az USA

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr985575917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

monddazigazatmar 2013.10.18. 00:27:58

Ühüm. Már csak azt magyarázd el, hogy ha nem dobom ki a maradékot, hanem megzabálom, akkor azzal hogy is csökken a világ éhezése?

pupumpa 2013.10.18. 01:03:37

Gondolom úgy érti a cikkíró, hogy ne is vegyük meg, amit nem ennénk meg. (Ha megeszed, az még rosszabb, mert dagadt leszel.)

De ha nem vesszük meg, akkor az vajon hogy jut el az éhezőkhöz a világ másik felére, vagy akár 100 kilométerre? És ha mégis eljut, akkor az éhezőknek lesz pénze azt megvenni?
Ha kevesebbet költenénk élelmiszerre, akkor kevesebbet is termelnének. És a termelők csődbe mennének. És aztán nem lenne aki megtermeli nekünk az élelmiszert. És akkor mi is éheznénk.

Gera 2013.10.18. 02:07:29

Az éhezőkön nem lehet segíteni azzal, ha mi kevesebb élelmiszert dobunk ki. Ez olyan, mintha azt állítanám, hogy ha én megspórolok havi 50 kWh áramot, akkor az megoldja egy olyan bangladesi család problémáját, ahova be sincs vezetve az áram.

Ha a nyugat elkezdene takarékoskodni, azzal a fejlődő országok szopnának a legnagyobbat, kevesebb import gyümölcsöt, energiahordozót, nyersanyagot, fröccsöntött szarságot és ruhát vennénk tőlük és kétszer annyian éheznének.

fordulo_bogyo 2013.10.18. 05:10:47

A veszteseg donto tobbsege a termeles es az eladas kozott keletkezik, nem az a fo veszteseg amit megvettel, hazavitted es kidobod, hanem az, amit nem veszel meg es bolt dobja a kukaba, mert megromlik, lejar a szavatossaga.
A grafikon szerint (ez a vilagoskek mezo, a piros az amit a polgar dob ki miutan megvasarolta).

Ha ezt a veszteseget az ehezok taplalasara forditanak, akkor azok meg jobban szaporodnanak, es ujratermelnek a problemat magasabb szinten.

Lehetetlen, hogy pont annyit termeljenek, amit a megromlasa elott el lehessen adni es meg lehessen enni.
Vagy tobbet termelnek, es megy a kukaba, vagy kevesebbet es hiany van.

A problema gyokere, hogy tul sok az ember, tulnepesedett a Fold. De ezt senki nem meri felvallalni, hogy ne szaporodjunk, allitsuk meg a nepesseg novekedeset.
Vallas, politika ellenerdekeltek.

Fue · http://www.english-hungarian.com 2013.10.18. 07:05:09

"Ha csak negyedével kevesebb élelmiszert dobnánk a kukába évente, akkor gyakorlatilag megszűnne az éhezés a Földön"

Hogyan? Miért? Nem igazán látom az ok-okozati összefüggést.

Bárcsak ilyen egyszerű lenne!

panaszmuki · http://meisz.blog.hu 2013.10.18. 08:42:14

"Ha a veszteségeket csak negyedével lehetne csökkenteni, akkor annyi élelmiszer maradhatna meg évente, amiből 870 millió éhező étkezését lehetne megoldani."

Tehát ha én a megromlott ételt nem dobom ki, akkor Afrikában jóllaknak.
Értem.
De akkor hova tegyem?

Hangyasav 2013.10.18. 09:14:22

Az ilyen cikkekről-posztokról mindig az az eset jut eszembe, amikor gyerekként egyszer kidobtam az iskolai osztály szemetesébe egy nagyon finom, friss, minőségi menzai kenyérszelet maradékát, ami minőségi biovajjal volt megkenve (khm), de én bűnös pazarlásból merészeltem nem megenni az egészet. Az ügyeletes demagógus észrevette, és az osztály előtt leszidott, mondván, én kidobálom az ételt, miközben Afrikában éheznek. Én meg 10 évem minden józan eszével megkérdeztem, ugyan mit kezdenének Afrikában egy félig megevett kenyérszelettel? (Elárulom a megfejtést, nem volt válasz).

Akiket én ismerek, nem vesznek többet, mint ami kell, gondosan beosztják az ételt, a maradékot fagyasztóba teszik, stb. NEM dobálunk ki ételt. A pazarlás jelentős résza a termelőknél, kereskedőknél, forgalmazóknál, stb jelentkezik. A sérült, esztétikai hibás árut el sem tudják adni, vagy nem veszik meg, vagy árcsökkentve adják-veszik, nem az erdeti céljának megfelelőpen használják fel, tönkremegy a tárolás, szállítás, feldolgozás folyamán. Nem a végfelhasználó pazarol elsősorban, hanem a rendszer.

Hangyasav 2013.10.18. 09:20:45

Nehéz látni, mi oldaná meg a problémát. Nyilvánvaló, hogy már 3-5 százalék megtakarítás is jelentős változás lenne, de mi oldaná meg a jelentős területi, fizetőképességi és fogyasztási szokásokban lévő eltéréseket. (Ha mi kevesebb zöldésget dobunk ki esztétikai okokból, attól nem feltétlenül lesz több ELÉRHETŐ árú élelmiszer még itt sem, mert egy árszint alá nem megy le sem a termelő, sem a kereskedő.

pupumpa 2013.10.18. 11:06:41

Kommentekre nincs válasz?
Cikkíró rájött, hogy hülyeségeket ír, vagy most éppen Afrikába fuvarozza a kikukázott kiflicsücsköket?

panaszmuki · http://meisz.blog.hu 2013.10.18. 12:52:23

@pupumpa: Vagy éppen most eszik meg otthon minden maradékot, hogy ne kelljen kidobni, és így az afrikaiak is jóllakjanak.
süti beállítások módosítása