Az időskori fogyasztási szokások megváltozása alapvetően nem a pénzügyi jövedelem csökkenésének, hanem az egyre értékesebbé váló időnek köszönhető.
Szegény vagy gazdag? A kérdésre adott válaszban a mai gazdasági rendszerben többnyire a pénzügyi jövedelem szerepel, vagyis ha valakinek sok elkölthető jövedelme van, akkor gazdag, ha kevés, akkor szegény. Amerikai nyugdíjasok ugyanakkor bebizonyították, hogy ezt az egyszerű képletet megváltoztatja valami, ami nyugdíjas korban jóval értékesebb a pénznél: az idő. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Amerikai kutatók - Mark Aguiar és Erik Hurst - megvizsgálták ugyanis, hogy miért csökken a mindennapi fogyasztási cikkekre - utazás, ruha, étel-ital - fordított kiadás idős korban, és arra jutottak, hogy a csökkenés nem indokolható a jövedelem visszaesésével. A nyugdíjasok ugyanis tartós fogyasztási javakra és szórakozásra nem költenek kevesebbet, mint korábban, tehát a munkajövedelmük visszaesésből származó jövedelemcsökkenést ha akarják, többnyire pótolni tudják más forrásból (megtakarítások, kevesebbet kell a gyerekekre költeni…).
De ha a jövedelem csökkenése nem indokolja az ételre, italra, ruhára és utazásra költött kevesebb pénzt, akkor vajon mi? A kutatók szerint a megoldás a megváltozott életformában keresendő, és abban, hogy ahogy egyre idősebbek leszünk, a pénznél egyre fontosabb lesz az idő. Ha ugyanis már nem kell dolgozni, akkor munkába járni sem kell – utazás -, drága öltönyöket sem kell venni, és bőven van idő otthon sütni-főzni, nem kell tehát a pár perces ebédidőben gyorsétteremre költeni.
A legszemléletesebb a kutatók szerint az otthoni főzés, amely azt mutatja, hogy idős korunkra a főzés alternatív költsége lecsökken, vagyis ha nem kell dolgozni, akkor több a szabadidő, több idő jut minden olyanra, amiért korábban keményen fizetni kellett. Az idő múlásával a jövedelem és a pénzbeli gazdagság csökken, az idő és a szabadidő által nyújtott gazdagság viszont növekszik, ez utóbbi azonban - miután lehetetlen számszerűsíteni vagy dollárban kifejezni – nem jelenik meg a jóléti kimutatásokban.
A kutatások világossá teszik, hogy életünk előre haladtával az idő egyre értékesebbé válik, amely érték azonban csak ritkán szerepel a jóléti felmérésekben. A nyugdíjas korú lakosság egy jelentős része például az Egyesült Államokban a pénzügyi jövedelemre vonatkozó statisztikák alapján „szegénynek” számít, holott az idő egyre növekvő értékét figyelembe véve könnyen lehet, hogy nem az. A kutatók szerint a szegénységet mérő statisztikákban a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni az időre, amely életünk késői szakaszában bizonyítottan az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb értékünk.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Legyen rövidebb a nyári szünet?
Segítsen az állam, ha nincs saját lakásod?
Autópályát igen, tanári fizetést nem!
Még mindig a szüleiddel laksz?
Óvakodj a saját lakástól!
Elég volt a nagyvállalatok uralmából!
