Miért van az, hogy a válság alatt a legnagyobb foglalkoztatónak számító kisvállalati szektor még jobban lecsúszott, a nagy cégek és a nagytőkések pedig még jobban megerősödtek? Ez a kérdés az USA-ban is egyre izgalmasabb.
A kis- és közepes vállalatok a gazdaság egyik legfontosabb szereplői, nem csak Magyarországon, de az Egyesült Államokban is, miután a legtöbb munkahelyet ők adják, sőt a legtöbb innováció is a gyorsan növekvő kkv-khoz kötődik. Logikus lenne a következtetés ez alapján, hogy a világ legnagyobb gazdaságában a kisvállalkozásokat kiemelt helyen kezeljék, a szomorú valóság azonban az, hogy ezek a kis cégek a teljes gazdaság évek óta tartótalpra állása ellenére továbbra is leszállóágban vannak. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Azt öt évnél fiatalabb cégek az amerikai vállalatok mindössze 8 százalékát adják, szemben az 1980-ban mért 13 százalékkal, miközben az indított vállalatok száma évről évre csökken. Edward Luce, a The Financial Times publicistája szerint ez a lejtmenet nem véletlen, és szoros összefüggésben van az amerikai törvényalkotással és szabályozással. A „Mit kellene tenni, hogy a kisvállalati szektor felszálló ágba kerüljön?” típusú kérdésre a szakember négy pontban válaszol:
- Az amerikai adórendszer és szabályozási környezet túl bonyolulttá vált, ami nem kedvez a kisvállalkozásoknak, akiknek nincs elég tőkeerejük ahhoz, hogy ügyvédeket és jogászokat alkalmazzanak. Ha az adórendszer és az egyéb szabályok egyszerűsödnének, az kedvezőtlen lenne az ügyvédeknek és adótanácsadóknak, a kkv-k azonban jelentős könnyebbséget élveznének.
- Azon túl, hogy maga a rendszer bonyolultabb, a kkv-k képtelenek igénybe venni azokat az adókedvezményeket, melyeket a nagy cégek. A kkv-k átlagosan 35 százalékhoz közeli effektív adókulcsot fizetnek, míg a nagyvállalatok alig több mint 12 százalékot.
- A kkv-k nehezebben és jóval kedvezőtlenebb feltételekkel jutnak hitelhez, mint a nagy cégek, akik így jelentős versenyelőnyt éveznek a kisvállalatokkal szemben.
- A bankrendszeren belül jelentősen meggyengült a helyi kis bankok és takarékpénztárak helyzete, miután a nagybankok a válság alatt jelentős állami tőke- és likviditási segítséget kaptak, és a rájuk vonatkozó szabályok is enyhültek. A helyi kis bankok legnagyobb előnye, hogy minden ügyfelet személyesen ismernek, ezt az előnyt azonban a jelen szabályozás alatt képtelenek kihasználni. Nem véletlen, hogy 1994-ben az USA hitelállományának még mintegy 38 százaléka tartozott a helyi bankokhoz, amely arány mára lefeleződött.
Ahhoz tehát, hogy a legnagyobb foglalkoztató, és a legtöbb innovációért felelős, ráadásul a vidéki foglalkoztatásban még inkább élen járó kisvállalati szektor megerősödjön, a kkv-kra vonatkozó egyszerűbb szabályozásra és adórendszerre, adókedvezményekre, a helyi bankok megerősítésére és kedvezményes hitelkonstrukciókra lenne szükség. Magyarország ezek közül a „tanácsok” közül a közelmúltban jó néhányat megfogadott - takarékpénztárak erősítése, kedvezményes hitel kkv-knak -, érdekes kérdés, hogy mindennek lesz-e érdemi eredménye a soron következő években.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Adóemelés, megszorítás? - Ezt alaposan benéztük
Nem hinnénk, hogy ezek a világ legdrágább városai
Rábíznánk-e a pénzünket egy polipra?
És még köszönjük is meg a bércsökkentést...
Keményen dolgoztatják a nyugdíjasokat
Összebútorozna az USA és az Európai Unió