A sikerállamok példája szerint téved, aki csak a piacban hisz, nagyot azok tudtak dobbantani, akik erős államot építettek fel és „unorthodox" utat követtek. Legalábbis a Harvard világhírű professzora szerint.
Azzá válsz, amit termelsz - Dani Rodrik, a Harvard világhírű közgazdásza szerint ezt az alapelvet kell követni, amikor egy ország a globális gazdaságban keresi a helyét. Márpedig mindenkinek el kell döntenie, hogy a centrumhoz, vagy a perifériához akar tartozni (erről szóló cikkünket lásd a jobb hasábban).
Az az ország, amelyik alapanyaggyártásra, alacsony hozzáadott érték előállítására rendezkedik be, kénytelen lesz elfogadni, hogy egykönnyen nem lesz képes kitörni ebből a helyzetből, vagyis a globális gazdaság perifériájára szorul. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye mindig erősen ki lesz téve a világpiaci ármozgásoknak és egy szűk hazai elit érdekeinek. Ezzel szemben azonban a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak fejlesztése, fejlődése esélyt jelenthet a felzárkózásra, a konvergenciára, a középrétegek megerősödésére.
Rodrik szerint érdemes megnézni, hogy miképp lettek sikeresek az ázsiai államok, ezek ugyanis alapvetően szinte predesztinálva voltak arra, hogy perifériális gazdaságok maradjanak. A legtöbben a kistigriseket és Kínát említik, de elfelejtik, hogy ezen államoknak Japán volt az inspirálója - Japán volt ugyanis az egyetlen olyan nem európai állam, amely 1914 előtt elindult az iparosodás és a fejlődés útján.
Rodrik sorra veszi ezeket a pozitív és példákat, Japánt, Dél-Koreát, Tajvant, Hongkongot, Szingapúrt, Malajziát, Thaiföldöt, Indonéziát, illetve Kínát, és arra jut, hogy a globalizált gazdaságban kizárólag úgy lehet sikeres egy ország, ha megtalálja a piac és az állam megfelelő egyensúlyát.
Márpedig a professzor szerint ez az egyensúly a mai sztereotip gondolkodásból adódónál sokkal több államot, exportösztönzést, szabályozást, piackorlátozást és innovatív megközelítést jelent - azaz számos „unorthodox" lépést. „A globalizáció egy hihetetlen pozitív erő, de meg kell szelídíteni, hogy ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon" - véli Rodrik, aki szerint nem szabad általános recepteket követni, hanem minden egyes országnak a saját érdekeit figyelembe véve kell lépnie.
Ha kell, be kell avatkozni a devizapiacon és egy jó ideig ki kell maradni a szabad kereskedelmi rendszerekből (Kína), ha kell, vámokkal kell megvédeni a hazai termelőket (Japán,) ha kell, állami cégeket kell létrehozni stratégiai iparágakban (Dél-Korea, Tajvan), ha kell, nemet kell mondani a privatizációs felszólításoknak (Kína).
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Fiatalok tömegei munka nélkül
Fölöslegesen veszik el a pénzünket?
Így léphetsz ki az eurózónából
Válassz: munkahely vagy stabil árak?
Szemben az IMF-el, a nagytőkével
Belefulladunk a pénzesőbe?
______________________________________________________________
