Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Nem a forintot kell félteni

2014.02.14. 08:31 Pénzügyi Szemle

A harvardi sztárprofesszor szerint nem igaz, hogy minden feltörekvő devizát temetni kell.

Az elmúlt hetek a feltörekvő piaci devizák zuhanásáról szóltak, melynek során a kommentárok nemes egyszerűséggel azzal magyarázták a felfordulást, hogy az amerikai jegybank (Fed) szigorít a monetáris politikáján, ami rossz a feltörekvő országoknak. Mindegyiknek, vagyis logikus, hogy minden feltörekvő devizának gyengülnie kell. Kenneth Rogoff, a Harvard professzora ugyanakkor két megállapítást tesz: a Fed akciója csak egyetlen faktor ebben a történetben, és nagyon nem igaz az, hogy egy kalap alá kellene venni az összes feltörekvő piacot. Az eredeti elemzés itt érhető el.
 
posztba_nagy_36.jpg

A professzor hangsúlyozza, hogy ez a feltörekvő piaci pánik teljesen más, mint az 1990-es évek hasonló láncreakciói, amikor valóban egy kalapban voltak ezek az országok. Legtöbbjük ugyanis fix árfolyamrendszert használt, amely rendszerek – a fenntarthatatlanság okán – szépen lassan egymás után összeomlottak. Most ugyanakkor teljesen más a helyzet, nincs egy nagy közös tényező a feltörekvő piacokon, ami mindenki alól kihúzhatná a szőnyeget.


A kommentárok szerint a Fed szigorítása ez a közös faktor, Kenneth Rogoff azonban rámutat, hogy ez a folyamat teljesen eltérően hat az egyes feltörekvőkre. Azok például, akik többletes folyó fizetés mérleget tartanak fenn, a költségvetésük pedig kiegyensúlyozott, nincsenek ráutalva a külföldi tőkére (Magyarország szerencsére ilyen), ők nincsenek nagy bajban. Azok pedig, akik az USA-ba exportálnak, kimondottan örülhetnek az eseménynek, a Fed szigorítása ugyanis azt jelenti, hogy az USA gazdasága erős, ha pedig erős, akkor növelheti a feltörekvő piacokról érkező importját. Ez jó előjel a feltörekvőknek.

Az sem igaz ugyanakkor, hogy csakis a Fed szigorítása az aggodalmak forrása. A kínai lassulás a távol-keleti gazdaságokat fenyegeti, a japán jen gyengülése a dél-koreai exportőröket hozhatja nehéz helyzetbe, az amerikai palagáz-boom a mexikói és távol-keleti feldolgozóipar versenyképességét ronthatja, és ugyancsak megvannak a maguk politikai problémái a törököknek, oroszoknak, braziloknak is.

Ahány ország, annyi kockázat, teljesen félrevezető tehát, hogy minden feltörekvő ország a Fed miatt szenved, mint ahogyan az is, hogy feltétlenül össze kell omlaniuk ezeknek az országoknak, ha a Fed szigorít. Kenneth Rogoff szerint nem fognak kéz a kézben összeomlani a feltörekvő devizák, a piac a kezdeti pánikreakciót követően különbséget fog tenni közöttük, és egyedileg mond majd ítéletet.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

Egy rossz reflex rángatja a forintot

Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő

Londoni magyarok: hány bizonyíték kell még?

Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban

Vakon repülnek a jegybankok

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr25810794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brix 2014.02.14. 19:17:30

Ezeken a szinteken már alig van kamattartalom, ami sérülékennyé teszi a forintot. Fennáll a veszély, hogy inkább magasabb megtérülésű helyeket keres magának a tőke. A kormány emberei az MNB-ben mesterségesen gyengítik a forintot, mivel így próbálják az inflációt az egészséges 2-3% körüli szintre emelni , és néhány exportáló céget segíteni. A megroggyant forint hatása még csak később fog begyűrűzni az árakba, és a devizahitelesek terhei is emelkedni fognak.
A forint emellett a legjobban spekulálható devizák között van, mivel a jegybank implicit célja a gyengítés

2014.02.14. 22:36:02

Remélem hogy a törlesztőm így marad még vagy 20 évig!

bankvezér 2014.02.15. 11:34:10

@Brix:
Nem mindenki érti a pénzügyi folyamatokat, ezért leírom:
Az MNB úgy döntött, hogy leviszi az alapkamatot, mert egyrészt a magas kamat visszafogja a beruházásokat, másrészt, az MNB nem hajlandó többet magas kamatot fizetni a külföldi bankok által az MNB-ben elhelyezett forintbetétre.
Az MNB-ben elhelyezett forintbetétre ezután alacsony kamat jár, ezért a bankok nem hozzák ide kamatoztatni a pénzüket, hanem éppen ellenkezőleg, devizára váltják, esetleg ki is viszik. Ezért gyengült a forint árfolyama a devizákhoz képest, és nem azért, mert az MNB szándékosan gyengíteni akarja.

nyuggernyúzó 2014.02.16. 08:40:50

Féltés, gyengítés, ez mind rizsa. A valóság az, amit Voltaire írt: "A papírpénz végül visszatér a belső értékére ami ZERÓ".
süti beállítások módosítása