A magyar lakosság átlagosan jövedelmének mintegy ötödét költi élelmiszerre és étkezésre, szemben a Nyugat-Európára jellemző 10-15 százalékkal.
Régi igazság, hogy egy ország minél gazdagabb, a lakosság a jövedelmének annál kisebb részarányát költi el létfenntartásra, vagyis ételre, italra, ruhára és rezsire. Az OECD és a FAO által összeállított statisztika tökéletesen igazolja ezt a feltevést. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Élelmiszer infláció (első oszlop) és a jövedelmek étkezésre költött hányada (második oszlop)
Forrás: OECD-FAO Agricultural Outlook 2013, 321-322. oldal
A magyar lakosság átlagosan jövedelmének 19,6 százalékát költötte élelmiszerre és étkezésre 2013-ban, amely értékkel messze a nyugat-európai átlag előtt járunk, miközben a régiós „versenyben” a középmezőnyt érjük el. A csehek és szlovénok például jövedelmük 17 százalékát költik étkezésre, miközben a lengyelek 24,1 százalékot, a szlovákok pedig 18,4 százalékot.
Európa leggazdagabb országaiban a lakossági pénzek jóval kisebb hányadát viszi el az étkezés, Németországban például mindössze 10,4 százalékot, Svájcban 10,8 százalékot, Dániában pedig 11,5 százalékot. Az OECD-országok közül az első helyezést – már ha itt most beszélhetünk versenyről – az USA szerezte meg, 7,8 százalékkal.
A magyar közel 20 százalék elsőre talán soknak tűnhet, az afrikai kontinensen azonban nem ritkák az 50-60 százalékos értékek sem, mint ahogyan Kína is kiemelkedne az európai mezőnyből a maga 33,6 százalékával, vagy Oroszország a maga 32,8 százalékával.
Az OECD statisztikája még egy érdekességet rejt Magyarország kapcsán, jelesül azt, hogy az OECD-országok közül 2013-ban az élelmiszer infláció hazánkban volt a második legmagasabb, a maga 6,1 százalékos év/év alapú értékével, ennél jobban csak a török élelmiszerárak nőttek, egészen pontosan átlag 6,8 százalékkal. Ez a jelenség egyébiránt hozzájárul a társadalmon belüli jövedelmi különbségek növekedéséhez, az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek ugyanis a jövedelmük átlagosnál is nagyobb hányadát költik élelmiszerre, így őket a 6,1 százalékos drágulás az átlagnál is jobban sújtotta 2013-ban.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Elkerülhettük volna az összeomlást?
Kötelet húznak a politikusok
A csőd elmaradt, de hogyan tovább?
Rossz világ vár a szingli szülőkre
Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?
Hatalmas öngólt lőhet az USA