Lehetséges előre jelezni a gazdasági/pénzügyi válságokat? Melyek a válság előjelei, hogyan lehet elejét venni a bajoknak? Az IMF szakemberei ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A 2008-ban kirobbant pénzügyi és gazdasági válság a legtöbb gazdasági szereplőt váratlanul érte, pedig így utólag, „tiszta fejjel” már egyértelműnek tűnnek az előjelek. Utólag persze könnyű okoskodni, ha azonban tanulva a múlt hibáiból, sikerülne felállítani egy válságot előrejelző modellt, az a jövőben nagyon hasznos tudna lenni. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Az egyes országok küldő adóssága/GDP, 2008/09-ben (pirossal kiemelve a csőd közelébe jutó országok)
Luis AV Catão és Gian Maria Milesi-Ferretti, az IMF közgazdászai pontosan egy ilyen modell megalkotására tettek kísérletet, hangsúlyozva, hogy rettentő kemény fába vágták a fejszéjüket.
Először is fontos rögzíteni, hogy melyek a közelgő válság legveszélyesebb előjelei. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a múltbéli adatok alapján világosan látszik, hogy azok az országok bizonyultak sérülékenynek, melyek tetemes külső adóssággal rendelkeztek - vagyis az állam, a vállalatok és a háztartások másik ország devizájában adósodtak el -, hosszú éveken keresztül vastagon mínuszos folyó fizetési mérleggel működtek, a saját devizával rendelkező országok közül pedig ehhez még hozzájön a hazai deviza felértékelődése és az elégtelen devizatartalék is.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve a modell a spanyol, portugál, görög, lett, román és szerb válságokat remekül előre jelezte (volna, ha a modell a válság előtt készül el), két esetben tévedett nagyot, elmulasztotta ugyanis előre jelezni a 2008-as ecuadori és a magyar pénzügyi krízist. Van tehát még min csiszolni, a kutatók azonban az irányt jónak érzik, mi kívülállók pedig csak remélni tudjuk, hogy a következő válság már elkerülhető/tompítható lesz, köszönhetően valamely ilyen vagy ehhez hasonló előrejelző modellnek.
A pénzügyi válságok veszélyes előjeleit szemlélve ugyanakkor logikusan adódik a következtetés, hogy ha egy ország szeretné csökkenteni a sérülékenységét, akkor érdemes leépítenie a devizaadósságait, csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát – még jobb, ha többletet mutat a mérleg -, elejét venni a hazai deviza hirtelen és nagymértékű felértékelődésének, végezetül pedig megnyugtató szintre emelni a devizatartalékokat. A válság előtt Magyarország ezeknek a tanácsoknak homlokegyenest az ellenkezőjét tette, az elmúlt években azonban úgy tűnik, hogy sikerült rátalálni a kutatók által is helyesnek vélt irányra…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Megszorítás? - Így is lehet ezt csinálni
Ezért okozott pusztító válságot az euró
Az államilag támogatott hitelek csapdája
Több pénzt a családoknak!
Dolgozz keményebben, vagy kirúglak!
Nagy bajban a kínaiak
