Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Megszorítás? - Így is lehet ezt csinálni

2013.09.05. 08:31 Pénzügyi Szemle

Lehet úgy is megszorítani, hogy a költségvetés is rendben legyen és a gazdaság se süllyedjen el a recesszióban?

Napjaink rettegett közgazdasági kifejezése a megszorítás, ami az adóssággal és költségvetési hiánnyal küzdő európai országok számára többnyire egyet jelent az adóemeléssel és az ennek nyomán még tovább mélyülő gazdasági válsággal. Ördögi körnek tűnik az adóemelés-recesszió spirál, amiből Európa csak lassan és keservesen tud kitörni, van azonban más út is, melyen haladva a múltban már többször is sikerült rendbe tenni az államkasszákat. Ez az út egyszerre csökkenti az állami kiadásokat és az adókat, erősítve ezzel a hatékonyan működő magánszektort és visszavágva egyúttal az állami szektort. Az eredeti elemzés itt érhető el.

megszorites_nagy.jpg

Frank Hollenbeck, a Ludwig von Mises Institute közgazdásza elemzésében rámutat, hogy alapvetően három féle megszorítás képzelhető el:

- Keynes-féle megszorítás, melynek lényege, hogy az állam úgy próbálja meg gyorsítani a gazdaságot és rendbe tenni a költségvetést, hogy növeli kiadásait, amit alapvetően adóemelésből finanszíroz. Az elv logikus, és volt is olyan időszak a történelem során, amikor ez a módszer remekül működött, ma azonban már olyan méretűre nőtt az állam, hogy a központi újraelosztás további erősítése már csökkenti a magánszféra lehetőségeit és a hatékonyság rovására megy.

- A második módszer, ami Európában igencsak népszerűvé vált, a Merkel-módszer. Ennek lényege, hogy az állam minden eszközzel igyekszik rendbe tenni a költségvetést, kiadást csökkent és adót emel. A gyakorlati probléma ott van, hogy a kiadáscsökkentések a legritkább esetben valósultak meg – igencsak népszerűtlen dolog ugyanis kirúgni az állami alkalmazottakat és csökkenteni a nyugdíjakat -, így az egyenlegjavítás az országok döntő többségében adóemelésekkel valósultak meg. Ez ugyanakkor tovább mélyítette a recessziót és a Keynes-féle módszerhez hasonlóan gyengítette a versenyszférát.

- Mindkét módszernél sokkal jobb egy harmadik – legalábbis Frank Hollenbeck szerint -, melynek lényege, hogy az állam egyszerre csökkenti a kiadásait és vágja vissza az adókat. Ilyen módon csökken az állam mérete, tehát teret nyerhet a jóval hatékonyabb magánszféra. A módszer hátulütője, hogy hirtelen recessziót okoz az állami kiadáscsökkentés és elbocsátások miatt, hosszabb távon azonban a hatékonyabb gazdaság és az erősödő magánszféra szépen kitermeli ezt a mínuszt.

Ezt az utat követték például a lettek a válság alatt, akik 2009-10-ben a GDP 44 százalékáról 36 százalékra vágták vissza az állami újraelosztás mértékét, a közszféra létszámát 30 százalékkal csökkentették, az állami intézmények felét bezárták, a fizetéseket 25-35 százalékkal csökkentették, továbbá a nyugdíjakat és szociális kiadásokat ugyancsak megvágták. Az eredmény egy gyors, 24 százalékos recesszió volt, amit 2011-12-ben évi 5-5 százalékos növekedés követett, ami együtt járt a vállalkozások számának növekedésével és magánszféra hatékonyságának javulásával. Eléggé rendhagyó út az, amit a lettek választottak, a következő évek érdekes kérdése lesz, hogy végül bejön-e nekik ez a bátor húzás.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ezért okozott pusztító válságot az euró

Az államilag támogatott hitelek csapdája

Több pénzt a családoknak!

Dolgozz keményebben, vagy kirúglak!

Nagy bajban a kínaiak

Hamarosan fellélegezhetnek a fiatal munkanélküliek?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr415494785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.09.05. 09:39:33

Az állami újraelosztás ideális aránya 20-30% között van, utána már egyre durvábban csökken a teljes gazdaság hatékonysága.

A drasztikus lépések helyett érdemesebb éves 1-2%-al csökkenteni az állami kiadásokat. 1% állami kiadáscsökkentés ebben az esetben 0,5%-os GDP csökkenést okoz az adott évben, de növeli a hatékonyságot, ami azonnal GDP növekedést okoz.

1% adóemelés 1,5% GDP csökkenést okoz az adott évben és csökkenti a hatékonyságot, ami azonnali további GDP csökkenést okoz.

Kivlov 2013.09.05. 10:02:18

Ehhez nem kell nagy agy, hogy adócsökkentés kellene, amit kiadáscsökkentésből finanszírozunk. Csak ezt egyik politikus sem meri bevállalni errefelé.

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2013.09.05. 12:52:28

A kiadáscsökkentés nem egyenlő a nyugdíjak csökkentésével. Kiadást úgy is lehet csökkenteni, hogy nem kerül minden beruházás összegének nagy része azonnal offshore számlákra.

tnt 2013.09.05. 13:21:24

@Kivlov: Főként akkor nem, amikor a figyesz és mindenható aranylábú graczi fenoménja takarékosabb államot ígért ennek ellenére 40-50-nel több csak a jól fizetett, szolgálati autóval, korlátlan benzinhasználattal stb. kistafírozott államtitkári garnitúra...a többiről inkább ne is beszéljünk...

Kivlov 2013.09.05. 13:32:17

@tnt:
Jogos, de a nagy pénz nem itt van. Hanem a szociális (jellegű) kiadásokon. nyugdíjak, segélyek, egyéb kamutranszferek. Mindemelett persze pár10E naplopót a minisztériumokból, önkormányzatokról és környékükről is el kellene zavarni...

tnt 2013.09.05. 13:44:15

Természetesen tisztában vagyok vele, de minden kormány hangsúlyozottan szajkózza a takarékos állam lózungját és lásd mi lesz belőle...ez a 40-50 csak a felszín a többi tanácsadóból fizetett ilyen-olyan sporthaverok stb..hamar milliárdosra duzzasztja csak ezeket a tételeket....
A korrupcióról stb. most ne is beszéljünk....tudnék közeli példákkal szolgálni, hogy az első narancs kormány hogyan szivattyúzta ki a pénzeket állami gazdasági társaságokból haveroknak....stb....tehát ahhoz mérten a kamu állások és államtitkárok stb. bár nem kevés, de piszlicsáré méreteket ölt.

DE és ez a fontos, ezek összeadódnak és hatalmasra duzzasztják a redisztribúciót...látszott már az elején is, hogy a Varga csomag az osztogatáshoz kell....ha ezt ez a barom nép elviseli akkor csak fizesse a hatalmas különadókat stb....építsen az aranylábú zéró eredményt évtizedek óta felmutató első előselejtezőből kihulló csapatoknak, edzőiknek a stadionokat..... ócsai lakóparkot rózsadombi árakon stb...azért ezek összesen már szép összeget tesznek ki...ugyanakkor a nagy újraelosztó rendszerekhez (oktatás, TB, nyugdíj stb.) senki nem nyúlt hozzá érdemben nyelik ill. sokan nyúlják le a pénzeket ezekben is...szóval, miről is beszélünk?????

na4 2013.09.06. 06:36:11

Nyílvánvaló, hogy a lett példa a helyes: korrupt, pazarló és felesleges tintanyaló állami csürhét ki kell rúgni, a pazarló szociális juttatásokat törölni kell, és minden eröt az értékteremtö gazdaságra kell koncentrálni. Az eredmények önmagukért beszélnek.

hot-spot (törölt) 2013.09.11. 23:31:44

Merkel módszerével én sem értek egyet.
A legszarabb megoldás a válság kezelésére, a pénzmegvonás.

hot-spot (törölt) 2013.09.11. 23:35:11

Én nem vagyok közgazdász,de ha az lennék,és rajtam múlna a világ sorsa,akkor a pénzügyi válságokat nagy mennyiségű pénzkiszórással oldanám meg, a túltermelési válságot pedig a termék áfa szabályozásával.

MarcusFenix 2013.09.12. 13:20:20

@hot-spot: olyan butaságokat írsz hogy azt már büntetni kéne... apropó! napok óta várom hogy berúgja a SWAT az ajtót rám és elvigyenek alsógatyába előzetesbe mert hozzád mertem szólni, de sehol a rendőrség... mi történt? Átment Norton, dugtatok egy búcsu dugást és elfelejtetted hogy az én életem még meg kell aznap nyomorítanod?:))))
süti beállítások módosítása