Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy vége a megszorításoknak, már csak az a kérdés, hogy vajon eddig voltak-e egyáltalán.
Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államokban véget lehet vetni a megszorításoknak, melyek a költségvetést a 2009-2012 közötti időszakban jellemezték (a Congressional Budget Office 2014-re 514 milliárd dolláros költségvetési hiányt jósol, ami a GDP 3,2 százalékára rúg). Ezek szerint megszorítások voltak az elmúlt négy évben? Abban a négy évben, amikor az amerikai államadósság összesen 5000 milliárd dollárral hízott? Mark Thornton, a Ludwig von Mises Institute kutatóintézet közgazdásza némi felháborodással a hangjában úgy véli, hogy az USA valójában soha nem is alkalmazott vérbeli megszorításokat. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Való igaz, hogy az amerikai költségvetés hiánya a 2009-es 10 százalékról mára valóban lejött a GDP 3,0 százalékára, vagy annak közelébe, Mark Thornton szerint ugyanakkor alapjaiban hibás az, ahogyan a gazdaságpolitikusok a megszorításokat értelmezik. Szerinte ugyanis igazi tankönyvi megszorítások sem az Egyesült Államokban, sem Nyugat-Európában nem voltak (az egyetlen megszorító Lettország, amely igen keményen bánt az állami alkalmazottak fizetésével a válság alatt).
Mark Thornton szerint mindkét, a válság alatt népszerűvé vált válságkezelési recept hibás:
- Elsőként ott van az IMF által javasolt út, amely megszorításként vált ugyan ismertté, de elsősorban adóemelésekre alapoz, ez ugyanakkor rombolja a reálgazdaság hatékonyságát, tovább növeli a munkanélküliséget és nem hogy növelné, de csökkenti az állam bevételeit.
- A másik hibás út a keynesiánus válságkezelés, amely költekezésre buzdítja az államot, mondván ha a költségvetés élénkít, azzal a nehéz időkben lökést adhat a gazdaságnak, nem baj, ha közben megugrik az államadósság.
A Ludwig von Mises Institute kutatója szerint a harmadik út a helyes, amely valódi megszorításokra épít. Adóemelés helyett az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat vágja vissza, egyensúlyba hozva ezzel a költségvetést, amivel párhuzamosan berobbantja a gazdasági növekedést, esetlegesen privatizációval, adócsökkentéssel és a szabad versenyt korlátozó szabályok enyhítésével/eltörlésével. A professzor szerint kár, hogy ezt az amúgy igencsak bátor utat csak a lettek követték a válságkezelés során - az EU leggyorsabban növekvő gazdasága lehet a lett, 2014-ben -, bár az is igaz, hogy ők alaposan megszenvedték az első éveket…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Nem lehet minden csődöt elkerülni
Ide kellene felkerülni Magyarországnak
Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam
Így látják mások az egykulcsos adót
A részeges férfi esete az előrejelzéssel
Magyarország nem Argentína - szerencsére
