Valóban azért alakultak ki egyensúlytalanságok az eurózónában, mert túl magasak voltak a bérek, vagy inkább a túl alacsony kamat volt a ludas?
A válság alatt a közgazdászok azt javasolták az eurózóna bajba jutott országainak, hogy ha újra egyensúlyba akarnak kerülni, akkor kövessék a belső leértékelés útját, vagyis úgy javítsák a gazdaságuk nemzetközi versenyképességét, hogy csökkentik a hazai béreket és árakat. Logikus, ha csökkennek a bérek/árak mondjuk Spanyolországban, azzal a spanyol gazdaság versenyképessége javul és hamar maga mögött hagyhatja a válságot. A gond az, hogy ezek a közgazdászok tévedtek. Legalábbis egy friss kutatás szerint. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Folyó fizetési mérlegek alakulása az eurózóna stabil (Core) és periféria (Periphery) országaiban
Jose Luis Diaz Sanchez és Aristomene Varoudakis, a Világbank közgazdászai ugyanis kiszámolták, hogy mi okozta az eurózóna periféria országainak egyensúlytalanságát. Az egyik legnagyobb gondot a folyó fizetési mérlegek óriási mínusza okozta, vagyis ezek az országok jóval a lehetőségeik fölött költekeztek a válság előtti években, amely költekezést többnyire külföldi hitelekből finanszírozták. A fenti ábráról leolvasható, hogy míg az eurózóna perifériáján a folyó fizetési mérlegek mínusza egyre duzzadt, addig az eurózóna stabil részein az egyenleg többletet mutatott.
A kutatók kiszámolták, hogy mi okozta a periférián a folyó fizetési mérlegek felborulását. Meglepetésre nem a versenyképesség romlása, vagyis a bérek és árak elszállása volt a fő ok, hanem az eurózóna pénzügyi integrációja, vagyis a mélybe zuhanó kamatok. Az alacsony kamatok felpörgették a fogyasztást és a hitelezést ezekben a gazdaságokban, ami felborította az egyensúlyt és később romba döntötte az érintett országok pénzügyeit.
A kapott eredmény meglepetés, ha ugyanis a gondok fő forrása nem a versenyképesség romlása volt - vagyis a magas bérek - akkor a megoldás sem lehet a bércsökkentés. A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy ezek az országok a válságkezelés során alkalmazott bércsökkentéssel és megszorításokkal hosszú távon segíthettek ugyan a gazdasági kilátásokon, a rövid távú egyensúlytalanságokon azonban csak korlátozottan.
A folyó fizetési mérlegek egyensúlyának visszanyeréséhez elsősorban a belső keresletet, a fogyasztást és a hitelezést kell(ett) visszafogni, ami a válság természetes visszatartó erejének köszönhetően részben meg is valósult. A jövőben a kutatók szerint érdemes ezekben az országokban szigorúbb szabályozással elejét venni a túlzott fogyasztásnak és hitelfelvételnek, és elkerülni, hogy az alacsony kamat megrészegítse a gazdasági szereplőket.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Így látják mások az egykulcsos adót
A részeges férfi esete az előrejelzéssel
Magyarország nem Argentína - szerencsére
A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések
Egy rossz reflex rángatja a forintot
Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő
