A Harvard professzora szerint a fejlett világ úgy tudna túllendülni a válságon, ha eltüntetné az adósságokat és az infrastruktúra fejlesztésébe invesztálna.
A fejlett gazdaságok fél évtizede szenvednek a recessziótól, a lassú növekedéstől, a gazdasági helyben járástól. Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindez a gazdasági és pénzügyi válság utóhatása – természetes dolog lehet ugyanis, hogy az évszázad válságát követően el kell telnie egy kis időnek, amíg eltűnnek az egyensúlytalanságok -, vannak, akik hosszú távú lassulást látnak a fejlett világban. Kenneth Rogoff, a Harvard professzora úgy gondolja, hogy a fő gond az elviselhetetlen adósság. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Rogoff elismeri, hogy mindkét fenti teóriában van igazság, különösen a másodikban, mely szerint egyszer eljön az a pont egy fejlett gazdaságban, amikor már nehéz fenntartani a gyors növekedést, hisz az adott gazdaságnak már majdnem mindene megvan. Ilyenkor a társadalom elöregszik, a technológiai fejlődés kifullad, a magas fokú gépesítés miatt a hatékonyságjavítás lehetőségei kifogynak…
A Harvard professzora ugyanakkor úgy véli, hogy nem feltétlenül kell ennek így lennie, és a fejlett gazdaságoknak van terük a további növekedésre a válságon túl is. Ehhez, ugyanakkor két feltételnek kell(ene) teljesülnie. Először is meg kellene szabadulni a tetemes adósságoktól – akár részleges államcsődök árán is -, ez ugyanis a fellendülés kerékkötője, lehetetlen ugyanis fejlődni és növekedni, ha a gazdaság szereplői összeroppannak az adósság alatt.
A másik feltétel az infrastruktúra fejlesztése, amit nem feltétlenül kellene tisztán közpénzből megvalósítani. Az Egyesült Államokban például még az első Obama-ciklus alatt merült fel egy olyan pénzintézet felállításának ötlete, melynek feladata lett volna a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozása, komoly magántőke bevonás mellett. Ez eddig nem valósult meg, ez pedig súlyos hiba a közgazdász szerint, különösen annak fényében, hogy a mostaninál optimálisabb pénzügyi környezetet keresve sem lehetne találni, ilyen alacsony hosszú távú kamatok mellett ugyanis – kis túlzással persze – nincs az az infrastrukturális beruházás, ami évtizedes távlatban ne térülne meg.
Kenneth Rogoff meglehetősen bátor kiutat vizionál a válságból, veszteségleírás, részleges csőd, és a magántőke bevonásával, alacsony kamatok mellett megvalósított infrastrukturális beruházások. A gazdaságpolitikusok nem mondhatják, hogy nem kapják meg a szükséges elméleti támogatást…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Valamit kezdeni kell a nyugdíjakkal - a spanyol példa
Be van kódolva az összeomlás
Kell-e minden második magyarnak diploma?
Vitatkoznak a közgazdászok Ferenc pápával
Svájcifrank-hitelek: ezért emelkednek a kamatok!
Beteg gyermek Európa szívében
