Akár egy fejletlenebb ország is lehet sikeres tagja az eurózónának, ehhez nem kell más, mint szakmailag felkészült gazdaságpolitikusok, stabil költségvetés, stabil árszínvonal.

Miért robbant ki a válság az eurózónában? Melyek voltak a hibák, amit a gazdasági vezetők elkövettek a megelőző években? A bűvös maastrichti kritériumok mindenek feletti betartása vajon segíthet(ett volna)? Lehet-e Magyarország sikeres tagja az eurózónának? Ezek olyan kérdések, melyekre egyértelmű válasz nehezen adható, mindenképpen tanulságos ugyanakkor meghallgatni/elolvasni felkészült közgazdászok véleményét, ami akár a „mezei" polgárt is gondolkodásra késztetheti. A poszt alapjául szolgáló cikk itt érhető el.

A két közgazdász, akik véleményt mondanak a fenti kérdésekről, Móczár József, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Valamint Csaba László.

- Az euróövezet problémait sokan a tagországok közötti fejlettségbeli különbségekkel magyarázzák, ami Csaba László szerint téves. A közgazdász úgy látja, hogy egy megfelelőn működtetett gazdasági közösségben azok az országok, melyek stabil költségvetéssel és stabil árakkal rendelkeznek, képesek lehetnek a sikeres együttműködésre.

- Azt ugyanakkor nem gondolja a közgazdász, hogy gépiesen, mondjuk a maastrichti mindenek feletti betartásával lehet boldogulni. A bonyolult szerződések és kritériumok betartása nélkül is lehet stabil egy ország, amire legjobb példa Németország és Belgium, akik az államadósságra vonatkozó 60 százalékos kitételt „megszegve" is stabilak. Ellenpélda Spanyolország és Írország, akik a válság előtt fiskális éltanulók voltak - példás költségvetési hiány és államadósság -, a mélyben mégis olyan egyensúlytalanságok húzódtak meg, amelyek összeomláshoz vezettek.

- Ha a szabályok nem, akkor mi tud stabil pályán tartani egy gazdaságot? A válasz egyértelmű: szakmailag felkészült és intelligens gazdaságpolitikusok és az ő tanácsadóik, akik értik a mélyben meghúzódó összefüggéseket és látják a következményeket. A gazdaságirányítás művészet, amibe okos döntés lenne közgazdász kutatókat is bevonni - éppúgy, ahogy azt az Egyesült Államok teszi.

- Móczár József kiemeli, hogy az euró árfolyamának sokkal komolyabb szerepe volt a válság kialakulásában, mint azt a legtöbben gondolják. Túl kevés figyelmet kap az euróárfolyam, amely többnyire túl erős, visszavetve ezzel az európai turizmust és az exportszektort.

- És végül, a legfogósabb kérdés, hogy vajon Magyarország lehetne-e sikeres tagja az eurózónának. A többség úgy véli, hogy amíg el nem érjük az eurózóna átlagának legalább a 90 százalékos fejlettségi szintjét, addig aligha, viszont ha igazat adunk Csaba László fenti vélemények, mely szerint felkészül gazdaságpolitikusokkal, stabil költségvetéssel és stabil árakkal még egy fejletlenebb állam is lehet sikeres az övezetben, akkor azt mondhatjuk, hogy végülis miért ne lehetne?

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Milliókat ér egy jó tanár

Az állam a legnagyobb haramia?

Melyik nyugdíjrendszert válasszuk?

Legyen magasabb a nyugdíj?

Így kellene módosítani az államadósság-szabályt

Dickens és a magyar pénzügyi válság