Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Dolgozz keményebben, vagy kirúglak!

2013.08.30. 08:30 Pénzügyi Szemle

A termelékenység érezhetően emelkedik recessziók és gazdasági válságok alatt, amire két logikus magyarázat adható: minden dolgozó érzi a szorult helyzetet, és keményebben hajt, avagy a vállalatok szelektálnak és kirúgják a kevésbé hatékony dolgozókat.

Recessziók idején kimutathatóan javul a vállalati szektor hatékonysága, vagyis a cégek termelékenyebbé válnak. Ezekben a helyzetekben jellemzően kevesebb dolgozóval érnek el hasonló teljesítményt, mint a válság előtti években, hogy aztán a viharfellegek elmúltával a kibontakozó fellendülésnek már hatékonyabban vághassanak neki. A válság tehát végső soron jótékonyan hat(hat) a cégekre, megújulást és hatékonyságjavulást hozva a békeévekben elkényelmesedő vállalati struktúrákra. De vajon mivel magyarázható a válság alatt végbemenő termelékenység-növekedés? Az eredeti elemzés itt érhető el. 

Munk_nagy_1.jpg
Három amerikai közgazdász, Edward P. Lazear, Kathryn L. Shaw és Christopher Stanton, a Stanford University és a University of Utah kutatói a 2007-09-es időszakra vonatkozóan megvizsgáltak egy több tízezer főt foglalkoztató nagy amerikai vállalatot, és arra jutottak, hogy a termelékenység növekedésének alapvetően két forrása van, melyekből az egyik jóval erőteljesebb.

Az első - amely az átlagosan 5,4 százalékos hatékonyságjavulás több mint 85 százalékáért felelős - szerint a vizsgált recessziós időszakban a munkavállalók döntő többsége keményebben dolgozott, függetlenül az iskolai végzettségtől vagy a beosztástól. Ennek oka kettős, egyrészt az általános létszámleépítés nyomán a felszabaduló feladatokat kénytelenek voltak ellátni, másrészt az elbocsátásokat látva minden munkavállaló a nyakán érezte a kést, és önkéntelenül is többet igyekezett teljesíteni.

A termelékenység-növekedés másik – egyben gyengébbik - oka a munkaerő szelekciója, vagyis az a folyamat, melynek során a vállalat a gyengébb hatékonyságú munkavállalóit bocsátja el, ami automatikusan javítja a „megmaradó” erőforrások átlagos termelékenységét.

Összességében tehát az látszik a felmérésből, hogy a vállalatok a munkaerő szelekcióját nem alkalmazzák hatékonyan, vagyis recessziók idején „véletlenszerűen” építik le a munkavállalókat, aminek ugyanakkor jókora pozitív hozadéka az, hogy a megmaradó dolgozók ugyanakkora fizetésért is keményebben hajlandóak dolgozni. Az is kimutatható, hogy minél mélyebb a recesszió, ez a hatás annál erősebb, amiből azonban a kutatók arra következtetnek, hogy a válság elmúltával a dolgozók ismét elkényelmesedhetnek, vagyis a békeévekkel az extra hatékonyság is könnyen odaveszhet.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nagy bajban a kínaiak

Hamarosan fellélegezhetnek a fiatal munkanélküliek?

Itt várható a következő összeomlás

Készüljünk a tartósan gyengébb forintra?

Magaddal szúrsz ki, ha magasabb minimálbért követelsz?

Legyen rövidebb a nyári szünet?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr555477462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2013.08.30. 14:02:39

A hatékonyság jelentősen kizárólag automatizálással... vagy pénzpiaci machinációkkal, ha exportál.

5,4%. Ennyi lenne a természetes maximum hatékonyságnövekedés. Fizikai munkáról van szó?

fidesz=mszp 2013.08.30. 23:13:27

És ha azért csinálták a válságot, hogy hatékonyságnövelésre ösztönözzék a cégeket? Tehát lehetséges, hogy ezek a háttérerők nem is olyan gonoszak, hanem az emberiség érdekében cselekszenek. Csak mi kicsik vagyunk és alapból előítéletből rosszindulatúnak tartjuk őket.
Lehet, hogy a leendő szíriai háború is az emberiség érdekében fogják kirobbantani? Fegyvergyártó cégekben dolgozó munkás emberek érdekében. Hogy ösztönözzék őket a termelékenységre, a cég iránti lojalitásra, hogy a cég biztos munkahellyel és szociális hálóval viszonozza a bizalmat.

repecs 2013.08.31. 05:31:15

Tehát egy ember 2 ember munkáját végzi és ha majd beledöglik felvesznek egy másik embert. És így a túlnépesedés is megvan oldva. Az élet célja a munka hogy a tulajok gazdagodjanak.

magyar ember teli szájjal 2013.08.31. 08:17:45

Mindekinek alanyi joga felmondani.

Sir Galahad 2013.08.31. 08:41:36

Szerintem ez pont fordítva van: az okozza a válságot, hogy a munkaadók igyekeznek minden munkát minél kevesebb emberrel, minél olcsóbban elvégeztetni. Egy idő után ez a folyamat eljut arra a pontra, hogy kevés embernek van csak munkája, azok is szinte éhbérért dolgoznak... és ekkor a munkaadó megdöbbenve veszi észre, hogy hiába termel fillérekért, mégsincs nyeresége, mert senkinek sincs pénze vásárolni. Erre azt mondják, túltermelési válság - ami persze csak látszólag igaz: ha a jövedelmeket nem tartanák mesterségesen alacsony szinten, igenis volna kereslet mindenre. Szerintem a helyes kifejezés inkább a jövedelmi válság volna. No, most nagyjából ezzel kínlódunk.

Mr. Waszabi 2013.08.31. 08:58:35

Ezt hívják a versenyképesség javulásának. Ha az ember megbarátkozik a dolog természetével, akkor nem okoz stresszt. Magyarországon különösen jó volna szokni, hogy ez a normális, mivel a felemelkedéshez javítani kell a termelékenységet.

Mr. Waszabi 2013.08.31. 09:09:03

@Sir Galahad: ez nem ilyen egyszerű. Ma a cégek túlnyomó többsége tőzsdén van, nem családi tulajdonban, ahol a tulajdonos hozhat személyes döntéseket, akár vesztesége terhére is. Ugye a verseny kikényszerítette ezt az átalakulást a 20. század folyamán. A tőzsdei tulajdonos viszont többnyire személytelen, már számosságánál fogva is, ugyanakkor egy közös jellemzőjük, hogy növekedés orientáltak. A dolog pikantériája, hogy aki akár kisemberként birtokolja saját munkaadója vagy rokona, barátja munkaadójának részvényeit, az érdekelt abban, hogy az versenyképes legyen. Akkor is, ha esetleg ehhez őt vagy a rokonát, barátját ki kell rúgni.
Másrészt a részvényeket értékelő mutatók közt van olyan is, amelyik a cég egy főre eső profitját mutatja, tehát ez is egy érdekeltséget képez. A mutatókon lehetne korszerűsíteni, a részvényesi érdekeltségen viszont nem.

kvadrillio 2013.09.01. 14:02:05

"Dolgozz keményebben, vagy kirúglak!"""

RABSZOLGATARTÓI STÍLUS !!!

SZTEM ÚJRA ELINDUL MAJD EGY RABSZOLGAFELSZABADÍTÁSI AKCIÓ AZ EGÉSZ VILÁGON !

akapitalizmusbaromsag 2013.09.01. 15:35:27

"ugyanakkor jókora pozitív hozadéka az, hogy a megmaradó dolgozók ugyanakkora fizetésért is keményebben hajlandóak dolgozni"

Ez miért pozitív ? Mármint a dolgozóknak.

Kolb Ace 2 2013.09.01. 22:23:50

@Mr. Waszabi:

Magyarországon a béreket is nyugati színvonalra kéne javítani ahhoz hogy nyugati színvonalon dolgozzon a munkás.
süti beállítások módosítása