Az emelkedő kamatoknak örülhetnek a munkavállalók, így ugyanis egyre nehezebben helyettesíthetők tőkével, azaz beruházásokkal, és még a bankbetétek is jobban fialhatnak.
Bizonyára sokan egyetértenének azzal a közgazdasági feltevéssel, hogy minél több a beruházás egy gazdaságban, annál hatékonyabb a termelés, és annál magasabbak a fizetések. Kétségtelen tény, hogy egy bizonyos pontig ez a feltevés megállja a helyét, azon a bizonyos ponton túl azonban könnyen megfordulhat a tendencia, és a még több beruházás hatására munkahelyek tűnhetnek el, sőt még a fizetések is csökkenhetnek. A poszt alapjául szolgáló elemzés itt érhető el.
A munkaerő részesedése a megtermelt jövedelmekből
Ezen a ponton már egyébként túl is vannak a fejlett gazdaságok – legalábbis Bruce Bartlett, történész és közgazdász szerint -, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a megtermelt jövedelem egyre nagyobb részt a tőkésekhez áramlik, a munkásoknak pedig egyre kevesebb jut.
Vajon mi lehet az oka a grafikonon is világosan kirajzolódó tendenciának? Az első számú ok a University of Chicago kutatói szerint az, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek a kamatok a fejlett gazdaságokban, ami fokozatosan egyre olcsóbbá tette a tőkét, és ennek megfelelően a beruházásokat. Erre a folyamatra a beruházási adókedvezmények, a globalizáció, a szakszervezetek gyengülése - már ahol korábban jelentősek voltak - és a technológiai fejlődés csak ráerősített, melynek az lett a következménye, hogy a vállalatok a munkaerőt egyre inkább gépekkel, vagyis tőkével helyettesítették, ami bár növelte a hatékonyságot és a vállalati szektor nyereségességét, a munkaerő termelésen belüli jelentőségét fokozatosan csökkentette.
A folyamat kárvallottjai elsősorban a képzetlen dolgozók – a képzett, diplomás munkavállalók ebből a folyamatból a nehezebb helyettesíthetőség okán nagyrészt kimaradtak -, akik jövedelmük visszaesésével, sőt munkahelyek számának csökkenésével szembesültek.
A „Hogyan tovább?” kezdetű kérdésre Bruce Bartlett optimistán válaszol, és rámutat, hogy a kamatok vélhetően elérték mélypontjukat, ahonnan a következő években/évtizedekben jó eséllyel fölfelé vezet az út. A tőke így egyre drágább lehet, a munkaerő pedig két módon is profitálhat a folyamatokból: egyrészt a dráguló tőkével szembeni relatív pozíciója javulhat, másrészt az emelkedő kamatok a lakossági megtakarításokon magasabb kamatjövedelmet generálhatnak. Ha mindez valóban így alakul, akkor a munkaerő tőkével történő helyettesítése egyre nehezebb és költségesebb lehet, ami akár meg is fordíthatja a fenti grafikonon látható tendenciát.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Bomba befektetés a diploma - Az államnak is!
Miért ne legyintsünk a sok magyar válásra?
Pusztító a nyugdíj-bizonytalanság
Roskadozunk az adósság-teher alatt
Miből élnek a magyar családok?
Szinte csak Magyarországról nincs vita