Magyarországon az államnak is bomba biznisz a felsőoktatás, vagyis a diplomások által befizetett adóból sokkal több bejön, mint amennyibe az oktatás kerül.
Ha az állam finanszírozza egy diplomás fiatal taníttatását, az költség. Ha a fiatal az értékes tudással és a diplomával a kezében jól fizető állásban helyezkedik el, és élete során vagyonokat fizet be adók és járulékok formájában az államkasszába, az az államnak bevétel. Költség és bevétel, hosszú távú megtérülés, ez egy tipikus befektetés, ami az OECD számításai szerint sehol sem éri meg annyira, mint Magyarországon. A részletes elemzés itt érhető el.
Felsőoktatás társadalmi költségei és hasznai (dollárban, 2009-es adatok)
Az OECD frissen kiadott „Education at a Glance 2013” tanulmánya egy sor statisztikai adatot és kimutatást közöl, melyek közül Magyarország az egyik táblázatban vezeti az OECD-országok listáját. Ez a kimutatás a felsőoktatásból származó állami kiadásokat és bevételeket veszi számba, és következtetésként leszögezi, hogy Magyarországon a felsőoktatás egy busásan megtérülő befektetés, nem csak a diplomásnak, de magának az államnak is.
A számok azt mutatják, hogy egy átlagos diploma az államnak megközelítőleg 25 ezer dollár kiadásába kerül, az adó- és járulékbevételeken keresztül viszont 275 ezer dollár bevételt hoznak, vagyis a diploma, mint befektetés az államnak – fejenként természetesen – megközelítőleg 250 ezer dolláros hasznot, vagyis nettó jelenértéket jelent. Ezzel Magyarország csúcstartó az OECD országok között, vagyis az államnak sehol nem éri meg annyira diplomásokat képezni, mint hazánkban.
És hogy mi az oka annak, hogy az első helyen állunk (pontosabban álltunk 2009-ben, amikor a kimutatás készült)? Az ok kettős, melyek közül ugyanakkor a második félig-meddig már érvényét veszítette. Az OECD kutatói ugyanis hangsúlyozzák, hogy azokban az országokban számíthat az állam komoly megtérülésre a felsőoktatásban, ahol a társadalmon belül nagyok a jövedelmi különbségek, vagyis a diplomások sokkal többet keresnek, mint a diplomával nem rendelkezők.
A másik ok az adórendszerrel függ össze, vagyis jellemzően azokban az országokban magas a diplomások által fizetett adó és járulék, ahol több kulcsos, progresszív adórendszer működik, ahol a diplomások már egy súlyos terhet jelentő felső adózási kategóriába esnek. Magyarországon ez 2009-ben még megvolt, azóta viszont az adórendszer olyan mértékben változott, ami a felső kulcsot fokozatosan kivette a rendszerből. A diplomások így ma arányaiban kevesebbet fizetnek az államkasszába, ami az állam hosszú távú megtérülését rontja.
Ezzel együtt az okok közül az első továbbra is fennáll, és bár szinte bizonyos, hogy 2009-óta az állam megtérülési mutatója romlott, a diplomások képzése még így is bomba üzlet. Ennek alapján az állam számára remek befektetés a felsőoktatás, és a számok alapján érdemes lenne arra törekednie, hogy minél többen szerezzenek - használható! - diplomát Magyarországon.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Miért ne legyintsünk a sok magyar válásra?
Pusztító a nyugdíj-bizonytalanság
Roskadozunk az adósság-teher alatt
Miből élnek a magyar családok?
Szinte csak Magyarországról nincs vita
