Milyen nyugdíjjal kalkulálhat az, aki most lép be a munka világába? Mikor mehet majd nyugdíjba? Számíthat arra, hogy az állam majd „eltartja”, vagy kénytelen takarékoskodni?
Ezekkel a kérdésekkel nem csak Magyarországon, de a világ legnagyobb és egyik legsikeresebb gazdaságában, az Egyesült Államokban is szembesülnek a 20-25 éves pályakezdők, és a szomorú tény az, hogy a kijózanító válaszok mindkét ország esetében hasonlóak. A témáról szóló elemzés itt érhető el.
A tények és a számok nem hazudnak, ha a jelenlegi demográfiai, adósság és adózási szabályok nem változnak, akkor a jövő nyugdíjasai reálértéken egészen biztosan rosszabbul járnak majd, mint a ma nyugdíjba vonulók. Vagy a korhatár fog emelkedni, vagy a nyugdíj reálértéke csökken, vagy a befizetés emelkedik. A gond nem is ezzel van, hisz erre ma minden józanul gondolkodó pályakezdő számíthat. A gond azzal van, hogy senki sem számolhat a nyugdíjkilátás romlásának mértékével, vagyis hogy mennyivel fog kevesebbet érni az 50 év múlva esedékes nyugdíj a mainál.
Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a megkérdezett járulékfizetők átlagosan arra számítanak, hogy a nyugdíjuk reálértéken 60 százalékát fogja érni a mainak. Egy másik kutatás arra mutat rá, hogy a fiatalok a jövőbeli nyugdíjuk akár 4-6 százalékát is odaadnák azért cserébe, hogy „valaki” megmondja nekik, reálértéken mekkora nyugdíjra számíthatnak.
És elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami igazán aggasztó a nyugdíjakkal kapcsolatban: a bizonytalanság. Az ember alkatánál fogva kerüli a bizonytalanságot, különösen akkor, ha az időskori megélhetése forog kockán. Ha egy nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem fenntartható, az bizonytalanságot szül az adófizetők körében, amely bizonytalanság visszaüt.
Ismét csak kutatási eredményekre hivatkozva ugyanis kijelenthető, hogy azok a munkavállalók, akik bizonytalannak érzik a jövőbeli nyugdíjukat, kevesebbet dolgoznak. Azt mondják ugyanis, hogy miért dolgozzak többet, miért fizessem a járulékokat a nyugdíjkasszákba, ha a rendszer úgysem fenntartható, és az állam kényszerűségből úgyis változtatni fog, mégpedig a káromra? Ez a jelenség a gazdaság szürküléséhez vezet, kevesebb megtakarítást eredményez, sőt végső soron a teljes gazdasági növekedést visszaveti.
Kutatók megoldási javaslatként hangsúlyozzák, hogy a gazdaságpolitikusok jobban teszik, ha mielőbb fenntartható pályára terelik a nyugdíjrendszereket - kerül, amibe kerül -, az egyszeri kiigazítás ugyanis jóval kisebb károkat okoz a rendszerben, mint a hosszú távú bizonytalanság.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Roskadozunk az adósság-teher alatt
Miből élnek a magyar családok?
Szinte csak Magyarországról nincs vita
Tömegek élnek napi 300 forintból
A lakásunk miatt nincs állásunk?
Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek
