Pénzügyi Szemle Online Blog

A banki hitelezés kihúzhatna minket a bajból, ha lenne, aki felvegye a kölcsönöket.

A közgazdászok többsége szerint a válságot az okozta, hogy a bankok túlhitelezték a háztartásokat és az államokat, most pedig az a baj, hogy bár lenne pénzük, mégsem hiteleznek. Robert Skidelsky, a Warwick University professzora szerint a banki hitelezés felélesztése a gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja világszerte, és ezzel kapcsolatban mi magyarok is osztozunk a globális gondokban. A nyugat-európai és az amerikai piacon ezt célozta a bankok állami pénzen való megmentése és a pénzpumpa beindítása ("quantitative easing"), de a jelek szerint nem jönnek a várt eredmények. Na de miért nem? (Bővebben lásd "Az is baj, ha sok a hitel, de az is, ha kevés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Skidelsky szerint az a lényeg, hogy nem csak a hitelezés kínálati oldalát kell nézni, hanem a keresletit is. A gond ugyanis az, hogy a bankok azért nem hiteleznek, mert nincs akinek felelősen hitelezni lehetne, illetve aki ilyen, az sokszor nem akar hitelt felvenni. A háztartások nagy része ugyanis még most is nyögi a korábbi eladósodás terheit - Magyarországon nem kell különösképp magyarázni, hogy az emberek miért idegenkednek a hiteltől. Banki hitelt? Csak ezt ne!

Mindez azonban más megvilágításba helyezi a mostani válság kitörését és annak okait is. Kérdéses ezek alapján, hogy a banki viselkedéssel voltak-e prudencia-gondok, vagy pedig a hitelfelvevők hozzáállása volt problematikus? Ha elfogadjuk, hogy az emberek önzőek, és mindig többet akarnak, mint amivel épp rendelkeznek (amit épp ki tudnak fizetni), akkor azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy az anyagiasságukat és önzésüket jelentős mértékben táplálta a jövedelmi egyenlőtlenségek éleződése. Az utóbbi évtizedek ugyanis arról szóltak, hogy a nagy növekedésből és a termelékenység megugrásából a felső rétegek profitáltak a leginkább (erre számos statisztika van) - az egyre magasabb életszínvonallal és egyre feltűnőbb gazdagsággal pedig a szegényebbek és lépést akartak tartani. Hogy tehették ezt meg? Hát hitellel!

Skidelsky ebből arra következtet, hogy a hitelpiacon a keresleti oldalnak van jelentősége, így nem is lehet emberekre hitelt tukmálni (vannak ezzel ellentétes egyéni tapasztalatok is, de szerinte ez semmiképp sem lehet tömeges jelenség). Mi következik ebből? Hát az, hogy ha fellendülést akarunk, akkor ne bízzunk a banki hitelezésben, egy olyan szereplőre van szükség, aki költ is - ez pedig nem lehet más a professzor szerint, mint az állam. Skidelsky odáig megy, hogy szerinte a jegybankoknak is hitelezni kell ebben az esetben az államot, a kormánynak pedig közmunkára és infrastruktúrára kell költenie, abból ugyanis a szegényebbek is részesednek. Márpedig ez utóbbi elengedhetetlen feltétele a kapitalizmus túlélésének.

Magyarország esetében egy kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy az állam nem kap olcsó hitelt, a jegybanki hitelezés pedig tilos és a piaci bizalomra gyakorolt hatása miatt amúgy is életveszélyes.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nagy bajban a franciák

Szomorú adatok a magyar egészségügyről

Hívj, ha átver a bank!

Magyarország még egyben marad

Lecsúszás vár Európára

Akiknek szitokszó az EU