Hiánypótló elemzés az egykulcsos személyi jövedelemadóról, a családi kedvezményekről, az adójóváírás és a szuperbruttó eltörléséről. Számok minden mennyiségben.

Magyarországon 2010 és 2013 között a személyi jövedelemadó nagyszabású reformjára került sor. Az adóreform négy fontos eleme a következő: családi adókedvezmény kiterjesztése, egykulcsos - 16 százalékos - adó bevezetése, szuperbruttósítás kivezetése, adójóváírás megszüntetése. A nagy kérdés az, hogy vajon kik jártak jól a változtatásokkal, és kik rosszul. A gazdagok nyertek, vagy a szegények? A gyermeket nevelők és a nagycsaládosok az igazi haszonélvezők, avagy a szinglik? Az eredeti elemzés itt érhető el.

(Akik az első három jövedelmi csoportba tartoznak, azok nem rendelkeztek az év egészében főállású munkahellyel, a negyedik tizedbe tartoznak azok, akik minimálbért kerestek 12 hónapig, az átlagbért keresők pedig a nyolcadik tizedben helyezkednek el.)

A Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány a fönti kérdésekre is választ ad. A tanulmány legfontosabb következtetései a következők:

- A 2010 és 2013 között végrehajtott személyi jövedelemadó reform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette a magyar állam bevételeit.

- Az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli.

- A változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott (lásd fenti táblázat).

- Az említett folyamatok eredményeképpen 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik (legmagasabb jövedelmű) tized hozzájárulása az összes adóbevételhez.

- A minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.

- Az adóváltoztatások nyerteseinek aránya mindössze 20 százalék körül mozog az alsó négy jövedelmi tizedben, a következő négy jövedelmi tizedben pedig 30-35 százalék. A nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék.

- Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben.

- Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte.

A tanulmány számtalan igen érdekes megállapítást tesz az adóváltoztatások hatásairól, arra ugyanakkor ügyel, hogy ne mondjon ítéletet magáról az adóreformról. Minden hatást egyébként sem lehet számszerűsíteni, egyrészt a gazdasági rendszerek komplexitása, másrészt az eltelt idő rövidsége miatt. A jelen posztban kiemelt megállapítások ugyanakkor mindenképpen tanulságosak, a második gondolatjel után következő eredmény pedig különösen elgondolkodtató.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kaszálnak a londoni magyarokon

Megfojtja magát Európa

Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok?

Furcsa világot teremtett a válság

Az évszázados dunai árvíz csak a kezdet?

Újabb generáció lehet a devizahitelek foglya