Ma már nem az a jegybankok feladata, hogy leszorítsák az inflációt, hanem az, hogy felpörgessék. Az a legnagyobb kockázat, hogy minden egyre olcsóbbá válik. Magyarországon még nem ez a helyzet, bár az infláció épp ma ment 1 százalék alá...
Ha valaki megkérdezne minket, hogy úgy általában mi a jegybankok feladata, nagyjából azt válaszolnánk, hogy a pénz értékállóságának biztosítása, az infláció leszorítása és kordában tartása. Ez a válasz megfelelő lett volna az elmúlt évtizedekben, mára azonban a gazdasági válság olyan mértékben írta át a játékszabályokat, hogy többé már nem igaz. A jegybankoknak ma már az alacsony infláció okoz fejfájást, és minden erejükkel azon mesterkednek, hogy felpörgessék a pénzromlás ütemét. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Az eurózónában az infláció ma már 1,0 százalék alatti, Japánban zéró, az USA-ban 1-1,5 százalék körüli, miközben a dél-európai országokban defláció, azaz negatív infláció fenyeget. Az alacsony inflációs mutatók oka a lassú gazdasági növekedés, a magas munkanélküliség és a bankok visszafogott hitelezése. Elégtelen a kereslet, nincs elég pénz, nem pörög a gazdaság…
Közgazdászok úgy számolnak, hogy az „egészséges” infláció mértéke megközelítőleg 2,0 százalék, és ha választani kell, akkor inkább legyen egy kicsit e határ fölött, mint alatta. De miért veszélyes az alacsony infláció, és miért különösen pusztító az árak tendenciózus csökkenése, vagyis a defláció? Egyrészt, ha az infláció alacsony, vagy mondjuk nulla százalék, és a gazdaság is lassú, akkor a magas államadósságot és lakossági-vállalati hiteleket nagyon nehéz finanszírozni. Az adósság így még a szokásosnál is nagyobb terhet jelent.
Ezen túl, ha az árak évről-évre esnek, akkor a lakosság elhalasztja a vásárlásait, mondván ha jövőre úgyis minden olcsóbb lesz, akkor minek vegye meg most a mosógépet vagy az autót? Ha pedig a lakosság nem költ, akkor a gazdaság tovább lassul, az árak tovább esnek, és így tovább. Ezen túl, ha a gazdaság a deflációtól szenved, akkor a jegybank kénytelen 0 százalékra levinni a kamatokat és egyéb ösztönző lépéseket is tenni, vagyis ha beüt egy nemzetközi válság, akkor már fegyvertár nélkül marad.
A deflációt minden eszközzel el kell kerülni, éppen ezért fordulhat elő, hogy ma már nem az infláció leszorítása, hanem annak felpörgetése a jegybankok legfőbb feladata. A kamatok 0 százalékon vannak, így marad a pénzpumpa, az ígéret, hogy a 0 százalékos kamat fennmarad, és a remény, hogy az árak nem csökkennek, hanem növekednek. Furcsa új világot teremtett a gazdasági válság, melyben a jegybankárok pontosan azért imádkoznak, ami ellen korábban minden eszközzel küzdöttek.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Az évszázados dunai árvíz csak a kezdet?
Újabb generáció lehet a devizahitelek foglya
Mi legyen Európával?
Mi a baj az IMF-es vagyonadóval?
Alapjövedelmet mindenkinek!
Az erősödő euró végezheti ki az eurózónát?
