Az az igaz baj, hogy a devizahitelezés miatt most már annyira félünk, hogy szinte vállalkozni sem merünk. A fiatalok sem, pedig ők nem is adósodtak el - bár a szüleik vergődését végignézték.
Magyarország pénzügyi bajait nem pusztán a pénzügyi termékekkel kapcsolatos ismeretek hiányára lehet visszavezetni, hanem arra is, hogy az ismeretek és a cselekedetek nem voltak összhangban. Nem az volt a probléma, hogy a lakosság felvette a devizahiteleket, még csak az sem, hogy a devizahitel egy kockázatos pénzügyi termék, hanem az, hogy a többség ezen kockázatok ismerete és a kockázatok értékeléséhez szükséges pénzügyi tudás nélkül adósodott el. Az eredeti előadás elérhető itt.
Három eset lehetséges:
1, A hitelfelvevő ismeri a devizahitel kockázatait, rendelkezik a szükséges pénzügyi tudással, és mindezen információk birtokában vállalja a rizikót. Az idő majd eldönti, hogy jól, avagy rosszul jár.
2, A hitelfelvevő ugyan sem a kockázatokat nem ismeri, sem pénzügyi tudással nem rendelkezik, tökéletesen tisztában van ugyanakkor ezekkel a hiányosságokkal. Nem ugrik fejest az ismeretlenbe, nem kezd olyanba, amihez nem ért. Bár csábító a devizahitel alacsonyabb induló kamata és törlesztőrészlete, az ismeretlen kockázatokat tiszteletben tartva mégis a forinthitel mellett dönt.
3, A hitelfelvevő nincs birtokában a szükséges pénzügyi tudásnak, ennek megfelelően a devizahitel kockázatait sem látja át, ennek ellenére mégis vállalja az ismeretlen kockázatokat. Vakmerőségből, nemtörődömségből, esetleg valakinek a rábeszélése nyomán a devizahitelt választja.
Ha valaki a rá leselkedő pénzügyi veszélyekkel tisztában van, és a hasznok és a megtérülés reményében mégis vállalja a kockázatot, az a piacgazdaság természetes és üdvös része. Ha nem lennének ilyen emberek, akkor nem lenne se innováció, se fejlődés, se vállalkozások. A gond az, ha valaki ismeretek nélkül kockáztat, és minthogy a közgazdaságtanban ingyen ebéd csak a legeslegritkább esetben fordul elő, hosszú távon ez a valaki jó eséllyel veszíteni fog.
Kutatások igazolják, hogy a mai magyar fiatalok nagymértékben kockázatkerülővé váltak, félnek a hitelfelvételtől, a vállalkozástól. Ez ugyanakkor egy merőben veszélyes hozzáállás, vállalkozás és hitel nélkül ugyanis fellendülés sem lesz. A kockázatoktól nem félni kell, hanem megérteni őket és alkalmazkodni hozzájuk, a hiteleket pedig a gyarapodás és az innováció szolgálatába állítani. A pénzügyi kultúrának itt van óriási jelentősége, fontos ugyanis, hogy a lakosság minél mélyebb pénzügyi tudással rendelkezzen, vagy ha nem rendelkezik, akkor legalább tisztában legyen saját hiányosságaival, és ne vállaljon ismeretlen kockázatokat.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Mi legyen Európával?
Mi a baj az IMF-es vagyonadóval?
Alapjövedelmet mindenkinek!
Az erősödő euró végezheti ki az eurózónát?
Sikeres is lehetne a magyar euró
Milliókat ér egy jó tanár
