Úgy tűnik, hogy bajban vannak a korábban sikert sikerre halmozó brazil, orosz, indiai és kínai gazdaságok. Véget ért a sikersztori, vagy csak egy átmeneti megtorpanásról van szó?

A nyár a korábbi sikergazdaságok, a BRIC néven elhíresült nagy feltörekvő piacok megtorpanásáról, vagyis a brazil, az orosz, az indiai és a kínai gazdaságok fölött gyülekező viharfellegekről szólt. A válság előtt ezek az országok a fejlett világnál jóval gyorsabban növekedtek, az Egyesült Államokat és az eurózónát romba döntő ingatlan- és hitelválságot követően pedig úgy tűnt, hogy gond nélkül tovaszáguldanak. Most azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy a boldog békeévek hamarosan véget érhetnek. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Oroszország és Brazília ugyanis az elmúlt években csalódást keltő gazdasági növekedést mutattak, India egyre mélyebbre süllyed az infláció és az államadósság mocsarába, miközben Kínából is egyre vészjóslóbb hírek érkeznek. Anders Aslund, a Peterson Institute közgazdász kutatója úgy véli, hogy a válság előtti békeévekben a magas energiaárak, a válságot követően pedig a fejlett világ extra laza monetáris politikája és az éltető pénzpumpa alaposan elkényelmesítette ezeket az országokat, akik most, hogy a nyersanyagárak megtorpantak, a pénzcsapok pedig hamarosan elzáródnak, hirtelen katalizátor nélkül maradtak.

Brazília és Oroszország emellett szembesül a "middle-income trap" néven ismert jelenséggel is, vagyis a gazdaság egy bizonyos fejlettségi szint - 15 000 dollár GDP/fő – fölötti természetes lassulásával. Az állam túl nagyra nőtt ezekben az országokban, a versenyt és a magánszférát elnyomták, sőt ma már egész szektorok – energiaszektor, szállítás, bankszektor - kerültek állami óriáscégek irányítása alá, ahol a hatékonyság ma már messze elmarad a verseny és a válság által megedzett nyugati cégek hatékonyságától.

Mi sem mutatja jobban a túlburjánzó állam pazarlását, mint a látszatberuházásokra és a világméretű sporteseményekre költött dollár milliárdok, elég csak az orosz téli olimpiára szánt 51 milliárd dollárra, a kínai nyári olimpiára költött 40 milliárd dollárra, vagy a folyamatos tüntetések kereszttüzében épülő brazil foci vb és olimpia horribilis költségeire gondolni.

Anders Aslund úgy látja, hogy a nagy feltörekvő országok szárnyalása véget ért, a következő évek pedig fokozódó gondokról és a mini-válságokról szólnak majd. A várakozás, mely szerint néhány év múlva a BRIC-országok maguk mögött hagyják a nyugati világot, hiú ábránd marad. Ezeknek az országoknak rengeteget kell fejlődniük a jogrendszer, a szabad verseny, az állami pénznyelők és állami vállalatok leépítése, a privatizáció, a jó kormányzás terén.

Egy dolog olcsó alapanyagokból és olcsó munkaerővel autópályákat és olajvezetékeket építeni, és egy egészen másik dolog megteremteni egy nyugati mércével is mérhető demokratikus piacgazdaság alapjait. Előbbi már remekül megy a feltörekvő piacoknak, ideje megpróbálkozni az utóbbival is, félő ugyanakkor, hogy ennek megvalósítása egyelőre túl nagy falatnak bizonyul majd…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Megszorítás? - Így is lehet ezt csinálni

Ezért okozott pusztító válságot az euró

Az államilag támogatott hitelek csapdája

Több pénzt a családoknak!

Dolgozz keményebben, vagy kirúglak!

Nagy bajban a kínaiak